Ilyés Márk – történelem szak
Történetek a 90 éves Magyar rádió életéből:1893-1957-ig
/Dr. Simándi Irén történész, egyetemi tanár előadása alapján/
A telefonhírmondó első adására 1893. február 15-én került sor. Ez a telefonhírmondó tekinthető a Magyar hírmondó és Rádió Rt. jogi elődjének. Ezek a korai média szervezetek az Magyar Távirati Iroda (MTI) érdekeltségi körébe tartoztak, akárcsak a Magyar Rádió hivatalos hetilapja, a Rádióélet is. A 20. század elején és az I. világháború (1914-1918) idején még nem volt rádiószórás Magyarországon. A tényleges rádiózásra csak Trianon után öt évvel került sor.
A Magyar Rádiót érintő főbb események 1925-től 1945-ig
1925. december 1-én a Magyar Rádió országszerte megkezdte a műsorszórást. A rádió első elnöke Kozma Miklós volt, aki egyben az MTI elnöke is volt, egészen 1945-ig. Az 1925 és 1945 közötti korszak az adóhálózat és a stúdiótechnika fejlődésének a korszaka volt. Kozma Miklós igyekezett beszerezni a korszakban modern technikai felszereléseket, melyek szükségesek voltak a rádiózáshoz. A technikai fejlesztések elengedhetetlenek voltak a rádió felzárkózásához. 1933. december 2-án például az ő közbenjárására üzembe helyezik és átadják a lakihegyi adótornyot, amelynek teljesítménye 120 kW volt, magassága pedig 314 méter. Ez volt a Magyar Rádió legnagyobb teljesítményű adótornya, ami a Csepel-szigeten került átadásra. Magyarországon és Kelet-Európában lassabban fejlődött a technika, mint Nyugat-Európában, ugyanakkor végbementek ugyanazok a folyamatok, mint amelyek az I. világháború utáni Angliában vagy Franciaországban.
Az 1925 és 1945 közötti korszak magába foglalta az 1929-es világválságot, a magyarországi revíziós politikát, a politikai szélsőségek megerősödését, a bécsi döntéseket (1938 és 1940), a nácizmus és kommunizmus harcát, így tehát a rádió fő témái az európai politika és a világot érintő problémák voltak.
A híradó egyaránt közölt magyarországi és külföldi eseményeket is, kétségkívül propagandával erősen átitatva. Mindezek mellett voltak hétköznapi embereket érintő témák is, zenei közvetítések, rádiós vetélkedők és természetesen a kívánságműsorok elődjei is debütáltak. Jól látható, hogy a Magyar Rádió témaskálája nem csak széles, hanem egyben színes is volt. Az I. és II. világháború közötti Magyar Rádió fontos szerepet játszott a hazai és világpolitikai helyzet ismertetésében. A II. világháború alatt magyarok ezrei - köztük sok értelmiségi - emigrált külföldre, mert nem akarták kiszolgálni a náci rezsimet. A Magyar Rádió alkalmazottjai közül is sokan disszidáltak a háború idején. Németországból a náci eszmét ellenző németek ugyancsak hasonló okok miatt disszidáltak semleges országokba.
A II. világháború alatt főleg hadi helyzetekről folyt közvetítés és olykor háborús frontokról való tudósítások is voltak. 1944. november 30-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Magyar Rádió budapesti központját. Ennek következményében egy éven át vidéki városokban működtették tovább a Magyar Rádiót a megmentett technikai berendezések segítségével. Magyarország 1941-1945-ig vett részt a II. világháborúban a tengelyhatalmak oldalán, ezért a háború végén 1945-ben a vesztes országok közé sorolták hazánkat is.
A háború után, 1945-ben hazánk szovjet fennhatóság alá került. Ebben az évben is sokan elhagyták Magyarországot az új szélsőség megjelenése miat. Ez a változás a Magyar Rádiót sem hagyta érintetlenül. A kommunista hatalom gyökeresen át akarta alakítani a rádiót, hogy azzal kizárólag a maga propagandisztikus és demagóg céljait szolgálja, akárcsak korábban a Szálasi féle nyilasok. A háború után a rádióba belépő „külsősöket” ellenőrizték, hogy nem tartoznak-e náci csoportokhoz vagy egyéb rendszer ellenes csoportosuláshoz. Igyekeztek mindenkit összemosni a nácikkal, aki éppen nem volt az ő pártjukon. A kommunista párt igyekezett a rendszerhez hű embereit ültetni a Rádióba, de ezt csak fokozatosan, apránként sikerült elérnie.
A kommunisták lassan minden korabeli média felett ellenőrző szerephez jutottak. A SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) figyelme is mindenre kiterjedt, céljuk a kommunisták minél előbbi hatalomra juttatása volt. Ez a korszak kicsit zavaros és ellentmondásos volt. Mindazonáltal a Magyar Rádió hivatalosan 1945. május 1-én kezdte újra a sugárzást.
1945. június 1-én megalakult a Magyar Központi Híradó Rt. Ennek az Rt.-nek Ortutay Gyula volt az elnöke, majd később Baross Sándor. Ezekben az időkben jelent meg a Magyar Rádió című hetilap is, amely azoknak az embereknek kínált áttekintést a műsortémákról, akik nem rendelkeztek rádióval. 1945. július 1-én megkezdték a Magyar Rádió épületének újjáépítését.
A II. világháború utáni évek, a rádió ellenőrzése: 1945-1957-ig
1946 és 1949 között megkezdődött a lassú, fokozatos, de szinte minden intézményre kiterjedő államosítás, így a Magyar Központi Híradó Részvénytársasága sem kerülhette el ezt a folyamatot. Ez a folyamat előfeltétele volt annak, hogy a kommunisták apránként bekebelezzék az egész Magyar Rádió intézményét. Eközben a magánemberek vállalatait, cégeket, iparosok gyárait, bankokat, médiát, sajtót egyaránt államosították, a végső cél a magántulajdon teljes megszüntetése volt Magyarországon.
A Rákosi féle „szalámi taktika” tehát nem csak a politikai életben bomlasztotta fel a pártokat, hanem azon kívül is éreztette hatását a különböző intézményekben, hatása ennek következtében a magánembereken is lecsapódott valamilyen szinten. A kommunisták emberei lassan mindenhova beszivárogtak és minden vezető tisztséget megszereztek.
1948. november 2-án megalakult az MDP (Magyar Dolgozók Pártja), amely egyben az Agitációs és Propagandafelelős Bizottság születését is jelentette. Ez lényegében az MDP politikai célú médiaszervezete volt. Ennek két fő képviselője Révai József és Horváth Pál voltak. Ez a testület vált aztán a rádió legfontosabb belső irányítójává, persze ezen kívül még egyéb osztályok is voltak, akik szervesen részt vettek a rádió műsorainak formálásában. Legfontosabb főosztályok közé tartozott a titkárság, vezérigazgatóság és az Agitációs és Propaganda Bizottság. Ezek mellett még működött Idegen nyelvű Agitációs és Propaganda főosztály is-főleg orosz nyelvű közvetítés folytattak.
A rádió propaganda tehát igen fontos szerepet töltött be a kommunista párt programjainak megvalósításában. Az Agitációs és Propaganda Bizottság több főosztályi szervezettel együttműködve alakította a rádió rovatait. A vállalatvezetőség feladata volt a rádió politikai és gazdasági ügyeinek lebonyolítása és ellenőrzése.
1951. szeptember 19-én a rádió főosztálya kiegészült az úgynevezett „Aktuális Osztállyal”, amely lényegében a legfrissebb, naprakész híreket közvetítette. A főbb rovatok közé tartoztak: ipari, falusi, külpolitikai, népművelési, oktatási, sport, ifjúsági, hírszerkesztőség, hangos újság és a levelezés dolgait érintő témák. 1949 májusában a Rádió újság további szerkezeti és ideológiai átalakításon ment át a kommunista párt közbenjárása végett.
1949 egy fordulópont volt a Magyar Központi Híradó részvénytársaság életében, ugyanis ez év február elején megváltozott az adóállomások neve. Példának okáért a budapesti Petőfi Rádiót Kossuth Rádióra nevezték át, persze sok egyéb más adót is átneveztek.
1949-1950 fordulóján a Magyar Rádió jogi helyzete alapvetően megváltozott az átszervezés következtében, rengeteg privilégiumot veszített. Lényegében a rádió részleges autonómiája is megszűnt és az állam teljesen átvette az irányítását. 1949-ben Barcs Sándor helyett Szirmai István lett a rádió elnöke, 1953-ig, tehát Sztálin haláláig ő volt a rádió tényleges vezetője. Szirmai István 1949. augusztus 17-én jelezte a rádió államosításának lezárulását. Ezt a politikai változást „A rádió is a dolgozóké” című, erősen kommunista ideológiájú művében tette közzé. A kommunista alkotmány VI. paragrafusa kimondta, hogy a rádió az egész népé, ezért tehát állami tulajdonba kellett venni az egyenlőség kedvéért, mert társadalmi szempontból ez így „igazságos”. Szirmai mindent elkövetett, hogy az államosítás sikere után lecserélje a rádió alkalmazottait, hozzá hű kommunista érzelmű emberekre.
A kor eszméje szerint csak a kommunista emberek voltak megbízhatók. 1949. október elején a rádió vezetése tárgyalást indított és újabb szerkezeti átalakítást szorgalmazott. Erre azért volt szükségük, hogy az új alkalmazottaknak irányt mutassanak, azaz, hogy rendszerhez hű kommunistákat faragjanak belőlük, akik propaganda műsoraikkal az államot népszerűsítik.
Az 1950-es évek rádióműsorainak legfőbb témái a következők voltak:
-Az 5 éves tervek, azaz a tervutasításos gazdálkodás bevezetése
-Sztálin 70. születésnapjának közvetítése (minden kommunista tagállam rádiója kötelezően közvetítette)
-A koreai háború 1950-1953, és ennek eredménye: Korea szétszakadása északi és déli részre a 38. szélességi fok mentén
-Harc a klerikális reakció ellen, Grósz per 1951. június 22-én
-A rádió munkatársainak tevékenysége
-A rádió személyzeti politikája
Ez utóbbi műsortéma igen manipulatív megnevezés volt, ugyanis a rádió semmiféle politikai autonómiát nem élvezett, hiszen az államhoz hű kommunista emberek irányították.
Mint azt tudjuk a kommunista párt, politikai irányvonalát követve vettek fel munkatársakat a rádióba, igen szigorú szabályoknak kellett megfelelniük. Nem volt mellékes a jelentkező származása sem, ugyanis nem volt mindegy, hogy polgári, munkás, avagy paraszti család sarja esetleg.
A párttagság, magas szintű iskolai végzettség, bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges előfeltételek, például protekció, ismertség kimondatlanul is követelmények voltak.
Mozgalmas 4 év: 1953-1957
1953. július 4-én Nagy Imre miniszterelnöksége alatt a rádió elnöke Benke Valéria lett. Ez az év a reformok, új kormányprogramok éve volt, amelynek célja egy élhetőbb szocializmus megteremtése volt.
Az 1953-1954-es év változást hozott a Magyar Rádió életében. A rádió hivatalának elnöke Hartai László lett.
1955: A visszarendeződés korszaka. Nagy Imrét követően Hegedűs András lett a miniszterelnök (1955-1956-ig).
1956. október 23-án kitört a forradalom, a Magyar Rádió épületét a felkelők fegyveres harcban elfoglalták a karhatalmi egységektől.
1956. október 28-án Nagy Imre lett a Minisztertanács elnöke a Parlamentben, azonban sikere csak átmeneti volt, hiszen a szovjetek Moszkvában már tervezték a megbuktatását.
A forradalom két hétig tartott Magyarország nemzetközi segítség nélkül maradt, ezáltal a szovjet katonai intervenció felszámolta a forradalmat.
A forradalom alatt 1956. október 30-tól november 4-ig működött a Szabad Kossuth Rádió.
Az 1956-os forradalom alatt a harcoló magyar szabadcsapatok próbáltak segítséget kérni a nyugati hatalmaktól, de azok a párhuzamosan zajló szuezi válság miatt nem mertek beavatkozni, ugyanis attól tartottak, ha az USA és a Szovjetunió szembe kerül, akkor kitör a III. világháború. A keleti térségben a szovjetek először a lengyelek forradalmát fojtották el majd a magyarokét is 1956. november 4-én. A forradalom alatti rádió adásaiból szinte semmit sem ismerünk, valószínűleg sok megsemmisült a harcokban, vagy ezt követően sokat megsemmisítettek a kommunisták a megtorlások idején. Az egyetlen közvetítés, ami fennmaradt az Nagy Imre utolsó beszéde, amit a Szabad Kossuth Rádióban intézett a Világ szabad népei felé. Ez a beszéd azóta a forradalom mementójává vált, ebben hangzott el az azóta szállóigévé vált „csapataink harcban állnak” jelmondat is.
1956. november 4-e után kezdetét vették a megtorlások, a miniszteri posztot az ellentmondásos emlékű Kádár János szerezte meg. Nagy Imre és társai Romániába, majd Jugoszláviába menekültek. Két év múlva elfogták, és egy koncepciós pert követően a kommunisták kivégeztették őket.
1957-ben Benke Valériát Gács László váltotta le, ebben az évben ő lett a Magyar Rádió új elnöke.
Bátran kijelenthetjük, hogy a 90 éves Magyar Rádiónak mozgalmas és nagy története van. Ebből a nagy és mozgalmas történetből mindössze egyetlen szeletet ragadtam ki, ami az 1893-1957 közötti időszakot mutatta be.
