Nagy Artúr - nemzetközi tanulmányok MA, I. évfolyam
A KJF mesterszakosai a Magyarság Házában rendezett konferencián vettek részt
„Isten veled, liberalizmus? Az európai identitás válsága” címmel rendeztek konferenciát a Magyarság Házában november 27-én. A konferencián a Kodolányi János Főiskola elsőéves nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgatói is részt vettek Dr. Vizi László rektorhelyettes irányításával.
A tanácskozás bevezetésként a konferenciát szervező Schöpflin György európai parlamenti képviselő arról tartott előadást, hogyan jött létre a formális liberalizmus, hogyan ejtette fogságba azt a modernitás, továbbá leszögezte, hogy mindig lesznek ellentétek, de a demokrácia megtalálja az egyensúlyt.
A konferencia első részében a hagyományos és kortárs liberalizmust hasonlították össze a szakemberek. Bába Iván, a Gáspár Református Egyetem docense a liberalizmus nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról beszélt, kiemelte, hogy divat volt liberálisnak lenni, hiszen a második világháború után az ENSZ alapokmánya is liberális. Úgy fogalmazott, elmúlt ez a dicsőséges időszak, s mivel térben és időben behatárolt, és más civilizációs fejlődést nem tud kezelni, csak ott működik, ahol létrejött. Ezzel ellentétben Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő a liberális rend mellett érvelt, szerinte azért nem szabad veszni hagyni, mert egyelőre nincs jobb, versenyképes modell.
Schöpflin György az önkorlátozás elvének szükségességéről beszélt, ennek hiányában ugyanis szerinte zsarnokság jön létre, és az elit ráerőszakolja akaratát a többségre. Szent-Iványi István szerint a kollektív jog a legnagyobb problémája a liberalizmusnak, mert mindig egyéni jogból indul ki, így megmarad a kisebbségek problémája. Bába Iván hozzátette, hogy a közösségi jog és a közösségben gyakorolt jogok nem ugyanazok. Bába kérdése az volt, hogy hol van verseny, van-e liberális versenygazdaság, ha OECD felmérések alapján több multinacionális cég ereje nagyobb, mint az országunké.
Az egyenlőtlenségek témáját középpontba helyező második panelben Szelényi Iván közgazdász a liberális és konzervatív nézőpontot hasonlította össze: a konzervatívok szerint az esélyek egyenlőtlenek, míg a liberális nézőpont szerint a kiindulóponttól függ az egyenlőség. Az adórendszer szemszögéből a konzervatívok a fogyasztást adóztatnák meg, míg a liberálisok a progresszív jövedelmi adót és az öröklődési adót helyeznék előtérbe. A szegénységben a konzervatívok az öngondoskodást, jóléti állam kiépítését és a függés megszüntetését erőltetnék, és itt megkülönböztetik az „önhibás” vagy azon kívüli szegényt, ezzel ellentétben a liberálisok a szolidaritás eszméjét vallják, mert szerintük az ellátás mindenkit megillet, hiszen ez polgári jog. A minimális jövedelem kérdéséről Szelényi azt mondta, a konzervatívok szerint kell minimális jövedelem és kiegészítés, míg a liberálisok szerint természetbeni juttatásra van szükség, mert a pénz nem ad meg mindent, és a polgárok közösségi kötelességgel tartoznak.
Hörcher Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politikaelméleti Doktori Iskolájának vezetője szerint minden ember egyenlőnek teremtetett, ezért az egyenlőség demokratikus elem. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi docense úgy fogalmazott: „a liberalizmus a jóléti állam kritikája, mert nincs benne verseny”. Pogátsa szerint az egyenlő társadalmak jobban fejlődnek, az egyenlőtlen ellátás pedig a korrupciót segíti elő.
