Szűts Zoltán és a számítógépes text-matériák

2015. február. 27. Tudomány
Szűts Zoltán és a számítógépes text-matériák

Szellem a gépben: a komputer-generációk olvasási esélyei

/A cikk a Könyvkonnektor e-book kalauz portálon 2015. február 25-én jelent meg/

Szűts Zoltán könyve nem csak tartalom, egyben kultikus tárgy is. De mi legyen az e-bookkal, ahol nincs fizikális megfoghatóság? Hogyan kezeljük az olyan új műfajokat, mint a gépvers, a net-regény, a blog, a hipertext-sztori, az SMS-novella? Kap-e az olvasó segítséget a digitális irodalom menedzseléséhez? Van-e használati útmutató a képernyőn, kijelzőn cikázó szöveg elsajátítási technikáihoz? Az elektronikus művek nem úgy hatnak, mint a nyomtatott elődök – de akkor hogyan? 

A számítógépes text-matériák új kihívások elé állítják a betűk barátait.  Talán segítséget nyújthat az eligazodásban egy új e-könyv kisokos, Szűts Zoltán értelmező búvárkodása. Az esszé címe: Szellem a gépben – hálózati irodalomtudomány.

A Kossuth Kiadó NÉRO sorozatában megjelent olvasásdramaturgiai szövegkönyv, mint egy jó színházi előadás, lebilincseli a figyelmet. Fejezetről fejezetre világosodik meg, hogy a monitoron végtelen mennyiségben legördülő, utalásokkal és elágazásokkal (hipertext) montírozott kis- és nagy literatúra milyen eszközrendszerrel működik. A többkötetes egyetemi oktató szerző bemutatja a hipertext olvasási stratégiáit, a webkettes médiaformákat, a blogkultúra gyarapodó gazdagságát. Külön fejezetben foglalkozik a könyv az online publikációs paradigmákkal, a hálózati irodalom konstrukcióival, a megéledő hazai és nemzetközi irodalmi közösségek világával. Polgárok, trollok és kerti törpék – Million Penguinskönyvprojekt bemutatása és analízise képet ad egy hálózati irodalmi alkotás anatómiájáról. A Gutenberg-galaxis mellett jelen van korunkban a Neumann-galaxis művelődési horizontja is – adja meg a szerző az alaphangot. Nem komputer Parnasszusra kívánja vezetni az olvasót, hanem a szövegmegértés és feldolgozás alkotó magasságába.

A kötet az alábbi témakörökre bontva tárgyalja a net-irodalom jelenségeit:

A hipertextuális művek esztétikája és olvasási stratégiái

Virtuális text előzmények és a gép mítosza

A blogok és a szerzőség viszonya

Irodalmi hálózatok, hálózati irodalom

Szellem a gépben – hálózati irodalomtudomány jelentős mértékben kitágítja az olvasó horizontját – függetlenül attól, hogy a hipermédia/új média világába született-e bele vagy sem. A kötetben publikált tanulmányokat már több média- illetve bölcseleti szakíró is elemezte. A Médiakutató periodikában így ír Takács Róbert:

„Érezhető, hogy a szerző járatos a felsőoktatás világában, így a könyv** (ebből két tanulmány szerepel most ebben a NÉRÓ összeállításban), amelyben évtizedes oktatói tapasztalat csapódik le, nemcsak a média- és kommunikáció vagy a könyvtár- és informatika szakos képzésekben lehet alapmű, hanem kiválóan használható más kurzusokon is.

Ám a könyv melegen ajánlható az igényes felhasználónak is, aki – bár a szöveg feldolgozása komoly erőfeszítést követel tőle – megértheti belőle saját változó helyét és szerepét a történetben: nevezetesen azt, hogy a világháló kontextusában nem egyszerű felhasználó többé. A szerző által a köteten végigvitt alapvető állítás ugyanis az, hogy a világháló megváltoztatja a kultúra egészének működésmódját. Egyrészt elmossa az elitkultúra és a tömegkultúra közti merev határvonalakat, másrészt – ettől nem függetlenül – megkerüli a tudás hagyományos „tekintélyeit”, a tudományos hatalmat képviselő kapuőreit. A világhálón ugyanis nincsenek publikációs korlátok – sem abban az értelemben, hogy ne tehetné bárki közzé tucatnyi módon saját költeményeit, rajzait, sem abban, hogy a művek befejezetté válnának, hiszen a webkettes környezetben a kommentek is a mű részét képezik, miközben számos forma az újragondolást (remixet) és a szerkeszthetőséget is biztosítja.”

A kötet címlapja. A tanulmány a Kossuth Kiadó Multimédiaplaza portálján érhető el.

Molnár György egyetemi docens, a BME Műszaki Pedagógiai Tanszék tanára, így ír Szűts Zoltán tanulmányairól az Iskolakultúra folyóiratban:

„Összességében Szűts Zoltán könyve hiánypótló tudományos munka, melyben a témát az interdiszciplináris jellegéből adódóan több aspektusból is nagyon jól tárgyalja. Kiemelkedő körültekintéssel és pontossággal mutatja be a választott tudományhoz kapcsolódó új területeket, megismertetve az olvasót a világháló olyan eldugott szeleteivel, mint például a gépvers vagy a cyberpunk, melyekről igen ritkán szól diskurzus a témával foglalkozó oktatás keretein kívül. A könyv olyan közös gondolkodást indíthat el, amely megfelelő megvilágításba helyezi a művészetekkel foglalkozók számára a világháló jelentőségét és lehetőségeit a közös kulturális hagyományok továbbőrzésére. A kronologikus fejlődési trendek ismertetése mellett párhuzamosan a konkrét megoldási lehetőségekről is számot ad a mű.”

A könyv egyik izgalmas írása a blogról, mint műfajról, igyekszik alapozó meghatározásokat adni. Szükség is van erre, hiszen sok esetben az olvasó maga sem tudja, ha blog kerül a szeme elé, hogy valójában mit is olvas: újságcikket, tanulmányrészletet, könyv-előzetest, perszonál-naplót, vagy irodalmi feljegyzéseket. (Egyébként, ha Ady debreceni és nagyváradi tizenöt-húszsoros kis tárcáit – mai szóval: posztjait –  olvassa az ember az előző századfordulóról, megállapíthatja: a blog sem új műfaj. Ady itt éppen azt böki papírra, ami előző este történt vele. Falni lehet ma is, függetlenül attól, hogy semmit sem tudunk a korabeli helyszínről, hajdani személyekről. Csak hát az a svung, szövegáramlás, kifejezés-virtuozitás…) A blogot így determinálja Szűts Zoltán:

„A blog egyszerre lehet publicisztikai műfaj – a civil vagy professzionális újságírás eszköze – de egy univerzális médiafelület is, mely műalkotások, szépirodalmi szövegek hordozására alkalmas. Amíg például a közösségi oldalak üzenőfala ma már a sok személytelen, gyakran alkalmazások által generált közlés miatt alig igényli a szerző jelenlétét, addig a blogfelületen létrehozott műalkotások továbbra is erősen kötődnek a szerzőhöz, annak ellenére, hogy a közösségi tartalomlétrehozás dimenziójában jelennek meg. Cikkemben az irodalmi blogok és a szerzőség kérdéskörét vizsgálom, ugyanis az a feltevésem, hogy a világháló közegében létrehozott szépirodalom sajátos, igen ambivalens helyzetben van, és nehezen képes elszakadni a szerző centrikusságtól.”

A könyv jól tagolt, tömbös, követhető lefolyású szerkezetben tárgyalja ezt a meglehetősen ismeretlen témát, a hipertext létmódját. A tartalomjegyzék alapos, témajegyzéknek is felfoghatóan tanulmányozható.

*NÉRO (NÉpszerűen – Röviden – Olvasmányosan)

** Szűts Zoltán: A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe. Budapest, Osiris Kiadó, 2013. 228 old.

 

 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat