Elkezdődtek a Koronázási Szertartásjáték próbái
Páratlan összművészeti programsorozatot kínál idén a Székesfehérvári Királyi Napok: középkori vásári hangulat a Városház téren, korhű játékok, fényfestészeti műalkotások a Belváros házfalain, óriásbábok és Könyves Kálmán királlyá koronázásának ceremóniája, koncertek, szakrális ünnepek, konferencia és nemzetközi néptáncfesztivál várja augusztus 14-től az érdeklődőket.
A Vörösmarty Színházban megtartották a Könyves Kálmánt középpontba állító Koronázási szertartásjáték első próbáját ma. Az idei előadás szereplőit, közreműködőit Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, a darab rendezője mutatta be, valamint beszélt a 2015-ös színpadi játék újdonságairól is. A Koronázási Ünnepi Játékok színpadi előadásait augusztus 15-én és 16-án tartják a Nemzeti Emlékhelyen, a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött. A magyar király életének cselszövésekben és kalandokban gazdag eseményeit, a szerelem és ármány okozta bonyodalmakat, valamint a koronázás ceremóniáját közel kétszáz résztvevővel, óriásbábokkal, grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával állítják színpadra.
A forgatókönyvírásban és a háttéranyag kutatásában dr. Matuz János segíti a rendezőt, a látványterv Szendrényi Éva munkája, a jelmeztervező Kovács Ivett, a zeneszerző Horváth Károly, a produkció koreográfusa pedig Horváth Csaba. Az alkotói munka minden területén változásokat hoz az idei előadás: a koreográfia terén az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet kap a mozgásszínház, a zenében megmaradnak az autentikus, középkori motívumok, ugyanakkor a modernebb, mai hangzásvilág is megjelenik a komponálásban, amitől a jelenetek dinamikusabbak, erőteljesebbek lesznek. Lesznek új látványelemek, a jelmezek is hoznak újdonságot; leginkább mégis az előadás drámaiságában, egy király konfliktusokkal terhelt élettörténetének a megmutatásában lesznek különbségek az előző két év Koronázási Szertartásjátékához képest. A 2015-ös színpadi alkotás szlogenje: „Koronázás, ahogy még nem látta”.
Dr. Szikora János az idei szertartásjáték egyediségét abban látja, hogy a hármas pilléren – a koronázás mint szertartás, a koronázó Nagyboldogasszony-bazilika és az aktuális király megidézése –, nyugvó rendezés elve, szelleme a három pólus arányában elmozdul. Az első két játékban a koronázási szentmise bemutatása volt a főhangsúlyos, míg az idei Szertartásjátékban a király, Könyves Kálmán személye és a székesegyház virtuális felépítése, megidézése áll majd a középpontban. „Azt, hogy a mai Nemzeti Emlékhelyen a középkori Magyarország szakrális centruma és Európa egyik legjelentősebb koronázótemploma állt, nagy fantáziával lehet csak elképzelni. Nem titkolt célunk, hogy évről évre felelevenítsük a Nagyboldogasszony-bazilika körvonalát, architekturális szerkezetét – és innentől már csak a nézőn múlik, hogy érezni is tudja-e a hatalmas boltíveket, ami a nyári éjszakában az előadás ideje alatt fölénk borul. A színpad nem egy egyszerű színpad: az Árpád-kori koronázótemplom autentikus körvonalát őrzi, így ez egy templom kíván lenni, ami nagyon sok mindent meghatároz az előadásban. Könyves Kálmán személyének megidézésében egy igazán nagyformátumú királyt kell megjelenítenünk, aki a korban szokatlanul nagy reálpolitikusi tetteket tudhat magáénak. A színpadi dráma két lényeges eleme a királlyá koronázásával összekapcsolható testvérkonfliktus és a szerencsétlen magánélet alakulása, ezt szeretnénk bemutatni a közönségnek.” – mondta el Szikora János.
Az előadás szereplői: Könyves Kálmán – Egyed Attila, Álmos herceg – Száraz Dénes, Krónikás – Blaskó Péter, Felícia, szicíliai királylány – Törőcsik Franciska, Eufémia, a kijevi fejedelem lánya – Kerkay Rita, Koronázó érsek – Mihályi Győző, Első püspök – Tűzkő Sándor, Második püspök – Lábodi Ádám. A szertartásjátékban közreműködő egyesített kórus mellett a táncosok kara kibővült a mozgásszínház jellegű koreográfiáknak köszönhetően, valamint a színészi gárdát idén a Szabad Színház művészei egészítik ki.
Szendrényi Éva díszlettervező elmondta, hogy egy két haranggal bíró templomtorony, a nézőterek felől nyíló arénabejáratok és a krónikások írópultjai lesznek a legfőbb újdonságok a színpad látványelemeit tekintve, valamint hogy az óriásbábok megjelennek majd az előadásban. A jelmeztervező Kovács Ivett a szereplők ruházatával kapcsolatban kiemelte, hogy a megjelenésben is hangsúlyos szerepe lesz Álmos herceg és Könyves Kálmán ellentétének, valamint hogy az alapvetően egyszerű vonalú ruhákban fellelhető lesz a korabeli, már az Anjou-korhoz köthető divat.
A próba résztvevői a szereplőkkel és az alkotókkal a találkozást követően a Nemzeti Emlékhelyre mentek, ahol az első rendelkező próba előtt királyaink előtt tisztelegve virágot helyeztek el az osszáriumon. Az eseményen Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatát Róth Péter alpolgármester képviselte.
/Forrás:ÖKK/
