Mislovics Vivien – kommunikáció és médiatudomány szak, II. évfolyam
Liszt nélkül a harmadik évezredben
A fejlett társadalmakban, így Magyarországon is, a lakosság egy-két százalékánál van jelen a lisztérzékenység, vagyis minden ötvenedik embert érint. Ennek ellenére hiába élünk a 21. században, időnként inkább a 19. században érezheti magát az az ember, aki valamilyen gluténmentes étel vagy élelmiszer után kutat. Kétségkívül akadnak már Magyarországon is kifejezetten ételallergiásoknak szánt boltok, egy-két terméket néhány multinál is megtalálhatunk, de ettől messze nem oldódik meg az érintettek problémája. Hogy miről álmodunk mi, lisztérzékenyek? Arról, hogy ne kelljen lejárnunk a lábunkat a speciális termékekért, és például egy gyorsétteremben, ha véletlenül mégis találunk megfelelő ételt, ne kelljen a normál ár sokszorosát kifizetnünk.
Mit jelent lisztérzékenynek lenni
Négy éves voltam, amikor diagnosztizálták nálam a cöliákiát, azaz a gluténérzékenységet. Nem sokkal ezután óvodát kellett váltanom, ugyanis ahová a “betegségem” előtt jártam, nem voltak felkészülve rendesen ilyen eshetőségekre és nem vállalták a felelősséget. Ez olyannyira megviselte kisgyermek lelkemet, hogy a szüleimnek pszhichológushoz kellett járatniuk rövid ideig. És ez csak a kezdet volt.
A fejlett társadalmakban, így Magyarországon is, a lakosság egy-két százalékánál van jelen a lisztérzékenység, vagyis minden ötvenedik embert érint.
A lisztérzékenyek legnagyobb problémája a diéta betartása, ami pedig az egyetlen módszer, amellyel tünetmenetesek lehetnek. Az élelmiszerek döntő többsége vagy nem gluténmentes, vagy a hasonló termékeknél jóval drágábban kapható. A lisztérzékenyeknek, azok családjának sok fejtörést okoz a megfelelő élelmiszerek, ételek beszerzése, de például a közétkeztetés is, ahol a legkevesebb esetben vannak erre felkészülve.
A lisztérzékenység egy autoimmun, gyomor- és bélrendszeri megbetegedés, aminek során az erre érzékeny egyén szervezete nem képes megbirkózni a gabonafélék nagyon pici, apró részével, a gluténnel. Ha mégis a szervezetbe kerül rosszullétet, hasmenést, hasgörcsöket, fogyást és kiütéseket okoz. Extrém esetekben meddőséghez is vezethet, vagy egyéb érzékenységekkel társulhat (laktózérzékenység, cukorbetegség, stb). Fontos említést tenni arról, hogy az érzékenység elmúlhat, de ez csak enyhébb esetekben következhet be.
Az egyetlen kezelési mód tehát a diéta betartása, ha hanyagoljuk szervezetünkből a glutént, akkor tünetmentesek leszünk. Az érzékenység kimutatása egyébként nem olyan egyszerű. Én többször tettem fel azt a lényegretörő kérdést az orvosomnak, hogy az adott pillanatban (a diétám évek ótai betartása mellett) kimutatható lenne-e bármivel is, hogy még mindig allergiás vagyok. A válasz egy egyszerű nem volt, de javaslatára továbbra is tartom magam a gluténmentes életmódhoz.
A megbetegedést egyébként a genetikával hozzák összefüggésbe, állítólag örökletes, és akár üknagyszüleink révén is hordozhatjuk. Új civilizációs betegségként tartják számon, a világ lakosságának pár százalékát érinti csak, viszont folyamatos emelkedő tendenciát mutat.
Svédországban a legjobb gluténérzékenynek lenni
Amerikában óriási divatnak örvend a gluténmentes diéta a háziasszonyok körében, az ottani közhiedelem szerint ez az egyenes út a karcsúsághoz. Azonban még ott sem olyan egyszerű gluténmentes élelmiszerekhez jutni, mint mondjuk Svédországban (ahol egyébként kifejezetten magas a gluténérzékenyek száma). Mindkét országban megismerhettem a kínálatot, és a tapasztalataim birtokában a svédek tudtak ténylegesen lenyűgözni. Többször jártam már Stockholmban is, de tavaly Göteborgban döbbentem rá, hogy itt a legjobb gluténérzékenynek lenni. A választék maga a kánaán; üzletek, éttermek sora bizonyult megfelelőnek számomra is, a legkisebb külvárosi pizzériában is volt gluténmentes étel, sőt nem volt sokkal drágább. Nemcsak az éttermek, hanem a boltok is naprakész kínálattal várják ételallergiásokat, a nagyobb áruházakról nem is beszélve, ahol külön, gigantikusnak tűnő polcokon kifejezetten ilyen termékek találhatók. A svédországi gyakorlat az juttatta eszembe, jó lenne példát venni róluk. Kicsivel nagyobb szociális érzékenység, odafigyelés, és sokaknak máris jobb az életminőségük.
Mindazonáltal a gluténmentes termékek piaca dinamikus növekszik, becslések szerint Európában a 2012. évi 0,9 milliárd euróról 2017-re évi 1,3 milliárd euróra. Ezek vásárlói azonban nem csak a coeliakiás páciensek, hanem mindazok, akik valamilyen szinten és/vagy okból gluténérzékenyek, vagy éppen a világdivat aktuális mintáit követik.
Fotó: Váradi Richárd
