Interjú Kass Lászlóval
A Kodolányi János Főiskola /KJF/ hallgatói harmadik alkalommal is részt vettek az UNESCO által Nemzetközi Sportnappá nyilvánított rendezvénysorozaton, szeptember 20-án. Nemcsak a magyarországi egyetemeken és főiskolákon, hanem külföldön is a sportnak szentelik ezt a napot.
Ennek kapcsán beszélgettem Kass Lászlóval, a KJF Sportiroda vezetőjével.
Miért tartják fontosnak, hogy a Kodolányi János Főiskolán is megrendezzék minden évben a Nemzetközi Egyetemi Sportnapot?
A sport életünk fontos része, ezért fontos, hogy minden ilyen jellegű kezdeményezéshez a főiskola is csatlakozzon, hasonlóan hazánk legtöbb felsőoktatási intézményéhez.
Kötelező csatlakozni?
Nem kötelező, a felsőoktatási intézmények háromféleképpen cselekedtek idén szeptember 20-án. Voltak, akik nem tartottak rendezvényt. Volt olyan egyetem és főiskola, ahol a hallgatók a központi rendezvényen vehettek részt és volt olyan intézmény, ahol különböző sportolási lehetőségek várták a hallgatókat, mint nálunk is, ám az oktatás órarend szerint történt. De akadtak olyan intézmények, ahol tanítási szünetet rendeltek el a sportnapon.
A tavaly tanítás nélküli munkanap volt a sportnap a Kodolányin is. Mi befolyásolta, hogy idén már csak tanítás mellett lehetett részt venni a Campus 3 próbán, illetve lehetett kipróbálni különböző sportágakat?
Leginkább az befolyásolta, hogy ebben a tanévben tematikus heteket tart a főiskola. A tanév rendjében négy tematikus hét szerepel, ezért már nem volt lehetőség arra, hogy szeptember 20. is tanítás nélküli munkanap legyen.
Mennyire voltak aktívak a hallgatók ebben a felállásban?
Azok a hallgatók, akiknek lyukas órájuk volt, vagy akiknek aznap nem volt órájuk, eljöttek és szép számmal részt vettek a programokon. Volt olyan diák, aki az ebédszünetét is rászánta arra, hogy mozogjon egy keveset.
Milyen sportágakat próbálhattak ki a hallgatók?
Reggel fél kilenckor a korábbi gyakorlatnak megfelelően egy focibajnoksággal kezdtünk. Utána lehetett asztali teniszezni, emellett rendeztünk fekve nyomó versenyt az edzőtermünkben. A hallgatók jógázhattak és érdekességként hip-hop táncot is lehetett tanulni. Szabadtéren nem csak a foci zajlott a Vasas pályán, hanem az udvaron tollaslabdázhattak is a hallgatók.
Melyik sportág vonzotta a legtöbb hallgatót?
A Campus 3 próbán vettek részt legtöbben, de emellett sokan pingpongoztak, fociztak és vettek részt a fekvenyomó versenyen. Sajnos a kinti programokat zavarta a rossz idő.
Idén miből állt a Campus 3 próba?
Kosárlabdát kellett helyben pattogtatni negyvenszer, tollaslabdát és röplabdát kellett adogatni a háló felett. Egyébként minden felsőoktatási intézményben egységesen ebből állt a Campus 3 próba.
A legtöbb hallgatót megmozgató oktatási intézmény milyen jutalomban részesül?
Tárgynyereményeket és sportra fordítható vásárlási utalványokat szoktak nyerni azok az egyetemek, főiskolák, ahol arányosan a hallgatói létszámhoz képest a legtöbben vesznek részt a Nemzetközi Egyetemi Sportnapon.
Mennyire tartja aktívnak a felsőoktatásban tanuló diákokat a sport tekintetében? Mivel tudná még rávenni a hallgatókat arra, hogy rendszeresen mozogjanak?
Őszintén szólva a sportnapot nem azért rendezzük meg, hogy azon az egyetlen napon sokan sportoljanak, mert igazából a sportolásnak akkor van értéke és értelme, ha az ember rendszeresen csinálja. Egy ilyen sportnappal fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy a sport mennyire fontos, és arra is, hogy a sportot közösségben csinálni a legjobb. A főiskolán - úgy látom - egyre többen és többen sportolnak. Szerencsére már azok az évfolyamok jönnek a főiskolára, akik a mindennapos testnevelés rendszerében jártak középiskolába. Szerintem a sportot megszerettetni nem húsz éves korban kell, nem a főiskolán. Ebbe bele kell nőni, az óvodától kezdve az általános iskolán át a középiskola feladata a sportszeretet elérése. Nagyon szomorú vagyok akkor, amikor valaki azt mondja nekem, hogy ő olyan középiskolából érkezett a főiskolára, ahol a testnevelés, mint oktatás nem létezett. De úgy látom a hallgatók nagy része tudja, hogy a sport fontos, és annak is örülök, hogy egyre többen szakítanak erre időt, mert egy dolog azt mondani a sportra, hogy fontos, és más dolog csinálni azt.
Terveznek-e a főiskolán sportolási lehetőségeket érintő fejlesztéseket? A konditerem bővítésére gondolok például.
A konditerem és a sportlétesítményeink fejlesztését folyamatosan végezzük. Tavaly több százezer forintot költöttünk el kondigépekre, számos új gépet szereztünk be, valamint a régebbieket is karbantartjuk. Természetesen az infrastruktúránk véges, tehát a termeket nem tudjuk bővíteni, nem tudunk tornaudvart építeni, nem tudunk futballpályát létesíteni, hiszen az ingatlannak végesek a határai. Az eszközparkot folyamatosan fejlesztjük, a közelmúltban az Egyetemi Főiskolai Sportszövetségtől kaptunk rengeteg sportszert. Többek között amiatt is érdemes csatlakozni a nemzetközi sportnaphoz, illetve azért is érdemes aktívan részt vennie a főiskolának az Egyetemi Sportszövetségben, mert különböző sporttal kapcsolatos pályázatokon egész jó dolgokhoz lehet hozzájutni.
Azoknak a hallgatóknak, akik a szabadban szeretnének mozogni, milyen lehetőséget kínál az iskola? Mivel az udvar mérete nem túl nagy, hogyan lehet ezt megoldani?
A Vasas pályájára járunk focizni, már lassan a tíz éve. Itt bérlünk pályákat szerdánként a futballszerető hallgatóink örömére. Más létesítményünk valóban nincsen, ám Budapest egyre több szabadidő eltöltésére alkalmas kinti létesítménnyel rendelkezik. Például a főiskolához nagyon közel, kb. öt perc sétára van egy szabadtéri tornaudvar az Országbíró sétányon, amit ajánlanék minden kodolányisnak.
Mivel lehet a hallgatókat motiválni, hogy vegyenek fel a szabadon választható tantárgyak közül mozgással kapcsolatos tárgyakat is, illetve hogy a mindennapokba építsék be a mozgást?
Minden hallgatónak kötelező választania valamiféle kulturális vagy sport aktivitást öt-hat féléven keresztül. Már nem kell a hallgatót motiválni, hogy vegye fel a testnevelést, hiszen az kötelező. Egyébként azt gondolom, hogy az a legjobb motiváció, ha jó hangulatú óráink vannak, ha jó létesítményeink vannak, ha jól választjuk meg azokat a sportágakat, amiket kínálunk, ebben próbálunk meg mindig előre lépni.
A Kodolányi János Főiskolán mindig fontos volt a sportolók, élsportolók támogatása. Tanár úrnak mi a véleménye erről?
Én mindig nagyon boldog vagyok, amikor egy-egy sportolóról, aki tényleg világszínvonalú teljesítményt tud nyújtani, tudjuk azt, hogy ő Kodolányis. Az idei Summer Universiade-n Taiwan-on, két Kodolányis sportoló is részt vett. Az egyik vívásban, a másik pedig vízilabdában. Ők világszínvonalú sporteseményen is jó teljesítményt nyújtottak. De vannak olimpikonjaink, világbajnokaink és nagyon sok ismert sportoló végzett már a főiskolán. A lista nagyon hosszú, például a kézilabdások közül Kenyeres Fanni, Virincsik Anasztázia, Tápai Szabina. Férfiak közül: Kotormán Attila, Vadkerti Attila. Vívóknál háromszor nyert egyetemi főiskolai bajnokságot Patár Bori. Szabó Laura vívó most volt kint a Summer Universiadén. Öttusázók közül hozzánk járt Kovács Sarolta, aki kint volt Rióban az olimpián, és már világbajnokságot is nyert.
A Kodolányira járó, élsportoló hallgatókat hogyan tudják támogatni?
Az oktatók nagy része is figyelembe veszi azt, hogy ők sportolók, és ezért nem tudnak minden órán részt venni. De létezik egy élsportolói mentorcsoport is, ami ugyan virtuális, tehát nem úgy kell elképzelni, hogy minden héten találkozunk és beszélgetünk, hanem próbáljuk őket támogatni egyrészt abban, hogy sportösztöndíjakkal kapcsolatos fontos információk eljussanak hozzájuk. Például az Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség vagy a Magyar Olimpiai Bizottság pályázatairól értesítjük őket. Ezenkívül pedig kedvezményes tanulmányi rendben részesülhetnek. Egyébként sok sportolónk elindul egyetemi, főiskolai bajnokságokon a Kodolányi János Főiskola színeiben, nagyon büszkék vagyunk rájuk, ahogyan valamennyi Kodolányin tanuló élsportolóra.
Rakovács Regina