Schengen, migráció, kihívások

Magyarország integrációja az euro-atlanti térségbe – intézményi értelemben – maradéktalanul megvalósult. A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásunk után 2007. december 21-én Magyarország teljes jogú tagként /1/ sikeresen csatlakozott a schengeni térség országaihoz. A csatlakozás után fontos változást hoztak kontinensünkön az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kirobbant társadalmi, politikai események migrációs hatásai. /2/ A politikai berendezkedések módosulása, a kevésbé elnyomó rezsimek létrejötte, a Facebook és más közösségi portálok által előremozdított szabadság az elvándorlás lehetőségét is egyszerűbbé tették. Megnövekedett az államhatárokkal kapcsolatos jogellenes cselekmények, elsősorban a tiltott határátlépések száma. Napjaink Európát érintő főbb illegális vándorlási útvonalai főként Afrikából, Kelet-Európából és Ázsiából indulnak ki, s a nő-, rabszolga-, valamint gyermek kereskedelmi gócpontok is szintén e térségekben találhatók. A közép-kelet-európai államok elsősorban tranzit országoknak tekinthetők./3/            

Az Európai Uniós csatlakozás érdekében tett erőfeszítések során, az erősödő nemzetközi együttműködés mellett csökkent az illegális migráció Magyarországon. Azonbana teljes jogú schengeni csatlakozás után,- a megengedő migrációs törvényet /4/a liberális felfogás a szigorúbb politikát folytató környező államok helyett Magyarország felé terelt illegális migráció következtében – 2007 után ismét növekedni kezdett. A migráció nemzeti, biztonsági, társadalmi kulcskérdés volt és lesz. Egyidejűleg azonban biztonságpolitikai, idegenrendészeti, munkaügyi, büntetőpolitikai, munkaügyi, szociálpolitikai probléma is.  Jól érzékelhető, hogy a migráció a társadalomban demográfiai, gazdasági, fenntartható fejlődés aspektusából nézve kedvező jelenség, azonban migrációval biztonsági szempontból kockázatok is megjelennek. A biztonság érzékelése szubjektív és jelentős mértékben függ a befogadó társadalmi közeg, és a bevándorló személyek és csoportok szociológiai, gazdasági, történeti politikai és egyéb helyzetétől.          

Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél és infrastrukturális jellemzőinél fogva 3 befelé irányuló migrációs csatorna különböztethető meg. Az első Oroszország, Ukrajna felől, az ukrán-magyar határszakaszon éri el hazánkat, és továbbhúzódik Ausztria, valamint másik ágán Szlovákia felé Németország irányába. A második illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország, Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai, például grúzok érkeznek illegálisan. A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, ami Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Magyarország területére a migráció által érintett személyek jellemzően a harmadik útvonalon, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren keresztül érkeznek legális vagy illegális úton.[5] A kört tovább szűkítve az látszik, hogy hazánk migrációs nyereségének nagyobb részét Románia, Jugoszlávia/Szerbia és Ukrajna biztosítja. Az országok szintjén nézve végig a román állampolgárok száma és aránya a legmagasabb, az utóbbi érték azonban tendenciájában csökkenő az említett időszakban, vagyis a teljes jogú tagságunk elnyerése után. Románia után Németország áll a második helyen a hazánkban élő külföldiek száma és aránya alapján. Összlétszámukat tekintve a bevándorlók másik nagy csoportja az Ázsiából érkezőké, közülük a kínaiak vannak többségben, mivel az itt élő állampolgárainak száma már meghaladta a 11 ezret. Kína mellett még Vietnamból is érkeztek néhány ezres számban. A sort Afrika zárja, a fekete kontinensről származók legnagyobb számban Nigériából érkeztek.[6] A Koszovóból érkezett menekülők, akik elsősorban gazdasági migránsok, nem valódi menedékjogra szorulók. A teljes jogú tagság elnyerése után megtízszereződött az afgán kérelmezők száma, ami sajátos magyar vonatkozás lett a régióban, a szomszédos uniós államokban ez ugyanis kevésbé létezik a gyakorlatban.

A hazánkban menekülőként  tartózkodó külföldiek 42,6%-a Budapesten, 36,8%-a egyéb városokban, 20,6%-a pedig községekben telepedett le. Korösszetételüket tekintve fiatalabbak, mint a honos népesség, a legnagyobb arányt a 20–39 évesek képviselik. A bevándoroltak többsége Közép-Magyarországot választja, e mellett jelentős szerep jut Észak- és Dél-Alföldnek is. A Magyarországon élő külföldiek egy része tartósan szeretne letelepedni és megszerezni a magyar állampolgárságot, döntő többségük a környező országokból származó határon túli magyar./7/ Míg az Uniós tagállamokban 22%-os a csökkenés, addig Magyarországon 35%-os volt a növekedés, /8/ köszönhetően többek között a Határőrség Rendőrségbe integrálásának /2008.01.01/ és a Koszovóból érkező nagyszámú migránsnak. /9/.A számos Befogadó Állomáson /Békéscsaba, Nyírbátor, Bicske, Debrecen, stb./ a menekülő emberek az itt létet általában csak átmeneti állapotnak tekintették - teljes ellátással. Az illegális migránsok tartózkodásukat gyakran  a törvények kiskapuit kihasználva, pl. érdekházasságok, családegyesítés- legalizálták. Időhúzási céllal, valamint a jogkövetkezmények elkerülése érdekében menekült-státuszt kérelmeztek, majd kis idő elteltével több ezres nagyságrendben távoztak a befogadó állomásokról Nyugat-Európába- nem várva meg ügyük elbírálásának kimenetelét. A korábbi évekhez képest a nyugati államok pedig egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak az itt rekedt kvázi menekültek megsegítésére. /10/Az illegális határátlépők, illetve ezzel párhuzamosan a menedékkérők számának megemelkedése a határőrizeti, az idegenrendészeti, és a menekültügyi szerveket is rendkívül nehéz helyzet elé állította, különösen a déli határvidékeken.

Jellemző stratégiák a migránsok körében: Az illegális migrációhoz minden országban, így Magyarországon is „iparág” kötődik. Ez főként a tartózkodás legalizálása érdekében fellépő ügyvédeket, és egyéb – anyagi haszon érdekében közreműködő – személyeket takar. Vannak, akik másodlagos bűncselekmények néven említik, mások a szervezett bűnözés fő üzletágának tartják, megint mások kapcsolódó illegális cselekményeknek nevezik azt a jól kiépített társadalmi hálót, amely határokon átnyúlik, s a migránsokat bűn-szervezetbe foglalja, vagy a bűnözés karjaiba löki. /11/ A itt felsoroltak a legjellemzőbb,a kívánt célt könnyebben elérni akaró stratégiák.

 Menedékjogi kérelmek időhúzás céljából. A menedékjogi törvény hatályba lépését követően a menekültügyi eljárás komoly legalizációs eszköznek bizonyul a mai napig. Az előterjesztett menedékjogi kérelmek döntően az illetve a továbbjutás megszervezését biztosító időhúzást célozták meg.

Az állam zsarolása. Tiltakozásuk demonstrálásaként afgán menekültek felmásztak a Debreceni Befogadó Állomás közelében található átjátszó toronyra. Éhségsztrájkot folytattak, amelyekkel az idegenrendészeti hatóságot kívánták lépéskényszerbe hozni, ügyük elbírálását jogszerűtlenül felgyorsítani. Ezek közül is kiemelkedett a 2009. január 14-i eset, amikor menekülteljárás alatt álló afgánok mintegy 30 fős csoportja zárkózott be Budapesten a Szent István Bazilikába és sztrájkot folytatva menekültként való elismerésüket követelték. /12/ Vízumokkal való visszaélés, az okmányhamisítás mellett a fiktív üzleti tevékenység folytatása (cégalapítás, munkaerő-kölcsönzés), a nem valós élettársi közösség létrehozása, valamint hamis munkavállalási engedély alkalmazása. Általában ügyük gyorsabb és pozitív elbírálását kívánták elérni a hatóságoknál.

Rendkívüli események. Megszaporodtak a bevándorlási intézményekhez, főként a menekülttáborokhoz köthető rendkívüli események, verekedések, rendbontások, rongálások, melyeknek következtében a magyarországi befogadó állomások belső biztonsági helyzete több esetben is kritikussá vált.

 A névházasságok egyre szélesebb körben terjedtek. Az internet itt is a lehetőségek tárházát nyújtotta. Az ilyen módszerrel legálisan-féllegálisan a Magyar Köztársaság területére érkezők, itt tartózkodási jogot szerzők egy része a világhálón ismerkedett meg kiszolgáltatott, vagy alacsony társadalmi és kulturális szinten álló magyar hölgyekkel.

 A migráció számos kihívást és kockázatot hordoz magában. Számos veszély az illegális migráció jellegéből fakad, más problémák a migránsok és a befogadó társadalmak interakciójából születnek. Az alább ismertetett kockázatok válfajai a migrációval találkozó országok szinte mindegyikében megtalálhatóak, tehát hazánkban is, csak más és más aspektusból. Az egyes kockázati kihívások vizsgálatának eredményeit és azok magyar sajátosságait az általános jellemzők mellett részletesen és mélységében vizsgálva kell a jövőben a magyar társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokhoz igazítani. A magyarországi kockázati tényezők - melyek közül néhány fellelhető nálunk is - a teljes jogú csatlakozás utáni társadalmi, gazdasági, kulturális vonatkozásait, tapasztalatait nem ebben a tanulmányban kerestem. Mégis érdemes áttekinteni, milyen kockázati tényezőkkel állhatunk szemben a migráció kapcsán.

Demográfiai kihívások: Széles körben ismert Európa és benne Magyarország demográfiai válsága. Többen a migrációban látják a fenyegető „nyugdíj-bomba”, a nagy ellátórendszerek összeomlásának megakadályozására alkalmas eszközt.

Egészségügyi kockázatok:A globalizáció nem csak a technikai, kommunikációs és közlekedési előnyök forrása, de a járványok és betegségek elterjedésének kerete is lett. Ide sorolható a globális kényszermigráció, amikor a kényszermigránsok tömegei szintén egészségügyi kockázatot jelenthetnek a fogadó ország számára, saját életfeltételeik elviselhetetlené válása, ökológiai, klímakatasztrófák miatti esetleges betegségek behurcolása okán.

Szervezett bűnözés: A szervezett bűnözés profitot akar termelni, e célból a legtöbb nyereséges „iparágat” megcélozza. Az illegális migráció vizsgálható úgy is, mint olyan jelenség, ahol a szervezett bűnözői hálózatok haszonra kívánnak szert tenni. Az egyik legfőbb tevékenységi kör a drogcsempészés után/mellett az embercsempészés és az emberkereskedelem.

Etnokulturális különbségek: A bevándorló csoportokat többnyire háborús, politikai, szociális okok késztetik vándorlásra. Mivel távoli földrészekről érkeznek országunkba, kultúrájukban, értékeikben és szokásrendszerükben elütnek a befogadó közegtől. Sokszor szerény társadalmi tőkével rendelkeznek, olykor vallási identitásuk is markánsan eltérő a befogadó közösségétől. A háborús övezetekből érkezők gyakran erőszakkultúrát hoznak magukkal. E körülmények mellett a családi, a baráti és rokoni kapcsolatok eltérő felépítése, működtetése, továbbá a hagyományok tisztelete, megőrzése mind az integráció ellenében, és az elkülönülés irányába hatnak és a szegregációhoz vezető út sarokpontjai lehetnek nálunk is.

Közbiztonsági kockázatok: Elterjedt nézet, hogy a bevándorlókkal együtt a bűnözés is növekszik, holott a statisztikák ezt cáfolják. Az idegenek által elkövetett bűncselekmények növekedésének mítosza nem a migráció közvetlen következménye, hanem a szegregációban testet öltő társadalmi folyamatok eredménye. Mivel a biztonság érzékelése szubjektív és jelentős mértékben függ a befogadó társadalmi közegtől, ezt a tényezőt is a társadalmi közeg sajátosságain keresztül érdemes megvizsgálni Magyarországon.

Ötödik hadoszlop jelenség: Idegen hatalmi érdekek érvényesülése migránsaikon keresztül.

Szociális kihívások: A szociális ellátórendszerekhez való hozzáférési különbözőség sújthatja a bevándorló közösségeket, az illegális migránsok pedig teljesen ki is szorulhatnak e rendszerekből. Így a szociális gondoskodás hiánya további konfliktusok forrásává válik a társadalomban.

A terrorizmus: Etnikai, kulturális, vallási, ideológiai motiváció állhat a jelenség hátterében. Lehet politikai és katonai szervezet, a bevándorló közösség alapjain felépülő, bevándorló csoportokhoz kapcsolódó, beutazó terrorista, akár a közösségen belüli sejtet felépítő, vagy attól elkülönülő, az illegális vagy a legális migrációt kihasználó, de a többségi társadalomba elvegyülő alvó terrorista is. /13/ Kiemelt kockázat a kibocsátó országba történő hazalátogatás, illetve ennek legendája.

Megállapíthatjuk tehát, hogy ha definiálni kellene Magyarország szerepét az illegális migrációt tekintve mindenképpen tranzit országnak tartanám, amely csak egy átkelési pont a nyugaton elhelyezkedő tagállamok irányába. Tény, hogy az országunkba érkezett menekülők többsége illegális migráns. Embercsempész szervezetek is jelen lehetnek a befogadó állomásokon, valószínűleg ennek tulajdonítható az aggasztóan magas szökésszám. A magyar jogszabályok adta lehetőségek a teljes jogú csatlakozás után a legális migráció látszatával az illegális migrációt erősítették. Az illegális migráció ellenőrizhetetlen volta komoly veszélyfaktor az államok, így országunk számára is. Magyarország esetében több ponton összekapcsolódik a legális migrációhoz és az illegális migrációhoz köthető biztonsági kockázatok köre. Előbbi olyan eszközöket nyújt, amelyek a legalitás látszatát keltve az illegális migrációs szándék leplezésével a beutazás törvényesítését teszik lehetővé, vagy a már schengeni térség területére jutott személyek tartózkodását legalizálják. Hasonlóan fontos a harmadik országbeli állampolgárok hazatérésének hatékony biztosítása, a bilaterális és európai uniós visszafogadási egyezmények végrehajtása. Magyarország e tekintetben igénybe veszi Az Európai Visszatérési Alap támogatását, melynek segítségével gördülékenyebben valósulnak meg a migránsok önkéntes hazatérései Ehhez elengedhetetlen a származási és tranzit országokkal való együttműködés elmélyítése./14/   

 Összefoglalva: Bizonyos, hogy a hazai migrációs intézkedések komoly fejlődésen mentek keresztül, amit a nagy horderejű migrációval kapcsolatos törvények születése bizonyít. A migránsok beilleszkedése és maguk elfogadtatása rendkívüli erőfeszítéseket igényel, amely nem minden esetben jár még így sem a sikeres integrációval. Az iskolázatlan, tanulatlan, és a modern globális tudástársadalom vérkeringésébe bekapcsolódni képtelen migráns hátterű tömegek sokszor a modernizáció és a civilizációs értékek ellen fordulnak. A migrációs jelenségekkel együtt nő az erre épülő, a migránsokat (is) kihasználó nemzetközi szervezett bűnözés: az embercsempészet, az emberkereskedelem, a prostitúció, valamint a terrorizmus. Az e tevékenységek elleni küzdelem jegyében és a migrációs teher enyhítése érdekében a nemzetközi közösséggel együtt Magyarország továbbra is jelentős lépéseket tesz az illegális migráció felfedésére és megakadályozására. A menekültek védelmének elsőbbsége mellett vitathatatlan az állam biztonsági igényei szavatolásának szükségessége is. Mindezen célok elérése érdekében szükségesnek tartanám vizsgálni az illegális migrációhoz kapcsolódó köz- és nemzetbiztonsági kockázatok mértékét, tendenciáit, valamint kutatásokat indítani az illegális migráció és a menekültügy kapcsolatának egyéb aspektusainak feltárása céljából. A sikertelen társadalmi integráció és a képzetlenség negatív hatású folyamat országunkban is. Az olyan befogadó társadalomban, mint amilyen a miénk, a bűnözéstől való félelem alapján álló idegenellenesség nem válhat elfogadottá.

 Bibliográfia

Dövényi Zoltán: A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlásterületi aspektusai. In: Tarrósy István – Glied Viktor – Keserű Dávid. Új népvándorlás. Migráció a 21. században Afrika és Európa között.

_{2. Érdekesség: Az” arab tavasz”eseményeinek magyarországi érintettsége} minimális. Leginkább a szomszédos országaikba migráltak az emberek milliós nagyságrendben,míg az Európai Unióba néhány tízezer érkezett csak. Szerző megjegyz.

3. Koller Inez: Migrációs tendenciák Európában. Pdf tanulmány. 27.o. http://publikon.hu/htmls/tanulmanyok.html?ID=52&essayID=490 Let:2014.01.07

4.2004.05.01én, Magyarország az EU-hoz történő csatlakozásával nagyobb módosításon esett át a joganyag, kodifikálásra került az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira vonatkozó szabályozás. A külföldiek már két külön csoportba kerültek besorolásra. Közeledve a schengeni övezethez való csatlakozáshoz világossá vált a jogalkotók számára, hogy a külföldi kifejezés már gyűjtőfogalom, meg kell különböztetni majd a harmadik országbeli állampolgárokat és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőket  a szabályozásban is. Eredményként 2007.07.01-én hatályba léptek a jogszabályok az idegenrendészeti törvény és annak végrehajtási rendeletének hatályon kívül helyezésével.

/2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról/ Szmtv/..2007. évi II.törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról./Harmtv/. 2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információ cseréről./SIStv/.Gyakorlati lépések az irreguláris migráció csökken határhelyzetképei.2012. 62.o.&ie=utf-8&oe=utf-8&rls=org.mozilla: hu:official &client=firefox.Let:2014.01.08.

5.Gyakorlati lépések az irreguláris migrációcsökkentésére Europeen Migration Networt..Pdf tanulmány 2012. Február 20 .29.o ec .europa. eu/.../12._hungary_national_report_practical_measures_.https://www.google.hu/search?q=orfk+határhelyzetképei&ie=utf-8&oe=utf-8&rls=

o rg.mozilla.Let:0214.01.08.Let:2014.01.08.

6.Dövényi Zoltán: A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlásterületi aspektusai 89.o. In: Tarrósy István – Glied Viktor – Keserű Dávid. Új népvándorlás .Migráció a 21. században Afrika és Európa között. http://ittvagyunk.eu/application/essay/127_1.pdf.Let:2014.01.07.

7.KSH Táblák (STADAT) - Idősoros éves adatok - Népesség, népmozgalom. Magyarországra érkezett menekültek (2000-2012)     Frissítve: 2013.07.02. https://www.google.hu/search?q=KSH+Táblák+(STADAT)+-+Idősoros+éves+adatok+-+Népesség,+népmozgalom Let:2013.12.20.

8.Laufer Balázs:Az iIllegális migráció és a menekültügy biztonsági vetületei.tanulmány pdf.196.o. www.pecshor.hu/periodika/XI/laufer.pdf

9.2008. január 1-jével a Kormány döntése alapján a Határőrség integrálódott a Rendőrségbe. A BÁH és a Rendőrség közötti együttműködés kereteit és összehangolását a 8/2010. (II.19.) IRM-SZSZM-PM-KHEM együttes utasítás szabályozza. Gyakorlati lépések az irreguláris migráció csökkentésére. EuropeenMigrationNetwort..Pdftanulmány 2012.Február20.10.o.ec .europa.eu/.../12._hungary_national_ report practical_measures_.https://www.google.hu/search?q=orfk+ határhelyzet képei&ie =utf-8&oe=utf-8&rls=org.mozilla. Let:0214.01.08.

10.A korábbi áttelepítési program keretei között Kanada és az USA sok szakképzett menekültet utaztatott a saját országába.1995-től német segélyszervezetek segítették a hazatelepedést. A Rotary Club és az egyházi karitatív szervezetek a mai napig aktív tevékenységet végeznek ez ügyben. eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0292:FIN:HU:PDFLet:2014.01.08.

11.Laufer Balázs:Az iIllegális migráció és a menekültügy biztonsági vetületei.Tanulmány Phd.202.o.Hhk.Uni-Nke.Hu/ Downloads/ Tudomanyos_ /www.pecshor. hu/ periodika /XI/laufer.pdf‎..Let:2014.01.02

12. 2011.évi 1. különszám - Magyar Rendészettudományi Társaság.Rendeszet .hu/hatarrendeszetitagozat /2011_evi_%20kulonszam .pdf‎ Let:2014.01.08.

13. Laufer Balázs: A migráció és terrorizmus a nemzetbiztonsági szolgálatok szemszögéből.www.publikon.hu/ htmls/ tanulmanyok. 38-41.o.html?ID=24&essayID=88‎.Let:2014.01..09.