Perge Kitti
„Remélem jövőre a Kodolányi János Főiskola hallgatója lehetek”
A legjobb döntés volt, hogy január 30-án én is részt vettem a Kodolányi János Főiskola nyílt napján. Több nyílt napra is elmentem már, bízva abban, hogy a begyűjtött információk segítenek a döntésben, azonban bevallom, nem fűztem sok reményt a kodolányis programhoz sem. Teljesen el voltam foglalva a régen szőtt más irányú kis álmaimmal, nem igazán izgatott más iskola. Aztán beültem egy terembe és minden megváltozott. Belegondoltam, hogy talán okkal ülök abban a teremben, de ez persze csak egy kósza gondolat volt az előadás kezdetéig.
Még kiskoromban szerettem szerepelni, aztán valahogyan ez elveszett. Valójában nagyon is közösségi ember vagyok, nem szeretek csendben ücsörögni, de egy ideje valami mégis eltűnt. A nyílt napon viszont megtört egy több éves „csend”, és ezt szeretném megköszönni Virágh Ildikó tanárnőnek, hogy bár nehezen, de igenis bevitt magával rádiózni, mert akkor valami felszabadult bennem és átértékeltem szinte mindent. Köszönöm a megértését és a türelmét, mert engem nem igazán tudtak más tanárok szóra bírni. Ott a stúdióban, amikor leültünk a mikrofonok mögé és elkezdtünk beszélgetni, már minden más volt. Izgultam kicsit, de jól éreztem magam, fel tudtam szabadulni. A sors fintora talán, hogy ez most így alakult.
Hihetetlen, hogy mennyit tud változni minden már pár óra alatt, hogy mennyit számít, hogy ki hogyan mesél valamiről, és mennyire nyitott személyiség. Engem magával tudott ragadni ez a világ, ami ott elém tárult. A tanárok is mind szimpatikusak voltak, akiket láthattam és hallhattam. Nem hittem volna, hogy ilyen készséges emberrekkel találkozhatok. Úgy érzem most eljött az idő, hogy átgondoljam a terveimet, mert ezért megéri változtatni az eredeti céljaimon... Remélem jövőre a Kodolányi János Főiskola hallgatója lehetek.
/Fotó:Bolfert Richárd/
