Merényi Zsuzsa írása – kommunikáció és médiatudomány szak, II.évf.
Interjú Dr. Bódi Zoltánnal
Évről-évre egyre többen jutnak ki a Kodolányi főiskoláról Erasmus program keretében a külföldi partnerintézmények valamelyikébe. A hallgatók nem csak egy szemeszterre vonatkozó programokra pályázhatnak, hiszen a KJF intenzív Erasmus programokban is részt vesz, amelyek szintén elérhetők az ambiciózus diákok számára.
Az Ecommotive Intenzív Programnak /IP/ februárban volt a harmadik fordulója, amelyet Portóban rendeztek meg. A téma ismét az „innovációs technológiák az autóiparban” volt. A Kodolányi főiskola számos új kapcsolatot, a résztvevő hallgatók pedig használható szakmai tapasztalatokat szereztek a kéthetes út során. A programról beszélgettem Dr. Bódi Zoltán intézetigazgató-helyettessel, aki mindhárom évben részt vett az IP-ban.
*
Mit is jelent pontosan az Ecommotive Intenzív Erasmus Program elnevezés?
Ez egy két hétig tartó koncentrált munkafolyamat, amelyet a Nemzetközi Mobilitási Program keretében szerveztek meg. A munka nemzetközi környezetben zajlik, angol munkanyelven. A hallgatóknak el kell készíteniük adott témakörben egy projektmunkát két hét alatt, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy kifejlesszék a multikulturális együttműködés kompetenciáját. Az intenzív Erasmus programok során a valós nemzetközi munkakörnyezetet modelláljuk.
Hogyan adódott a lehetőség, hogy a KJF is csatlakozzon a programhoz?
Főiskolánk kiemelkedően sok nemzetközi kapcsolattal rendelkezik, számos Unión belüli és azon kívüli kapcsolatunk, partnerintézményünk van. A nemzetközi mobilitásban is jelentős a szerepünk, van egy kialakult partnerkörünk.
Éppen ennek az aktív jelenlétnek köszönhető, hogy a KJF-en belül működő Nemzetközi Képzési és Szolgáltató Központ egyik munkatársa egy konferencia során kapcsolatba került Isabelle Pertryvel, ő a nemzetközi mobilitásért felelős koordinátor a belga Howest egyetemen. Ezután a Howest egyetem minket is meghívott a nemzetközi csapatba, ehhez össze kellett állítanunk egy szakmai programot, amiben kifejtettük, hogy a Kodolányi mivel tudna hozzájárulni ezekhez az intenzív programokhoz. A pályázatban leírtuk, hogy leginkább a kommunikáció és média területén tudnánk besegíteni konkrét szakmai programokról is kellett ötletelnünk. A pályázatot megnyertük, így vehettünk részt ebben a három évre szóló programban.
Az idei volt a harmadik és egyben utolsó fordulója az Ecommotive Intenzív Programnak; 2012-ben Belgiumban, tavaly pedig Valenciában rendezték meg. Ön mindhárom alkalommal ott volt, összességében érzett-e valamilyen minőségbeli változást az évek során?
Jelentős különbségek nem voltak. Mindegyik kört nagyon intenzív háttérmunka előzte meg. Minden évben hónapokkal a program előtt összeültek a résztvevő tanárok egy konferencián, és mindent előre részletesen megterveztek. A tapasztalatokat megvitatták, és ha kellett, változtattak a részleteken. Már csak azért sem lehet nagy különbségeket tenni, mert általában hasonló színvonalú munkák születtek.
A résztvevő diákok kiemelkedő kompetenciákkal rendelkeztek, az eredményesség érdekében pedig erősen koordinált volt a program, így kicsi volt a hiba lehetősége. A hallgatókat pályázataik alapján válogattuk ki, így mindig a legjobbak kerültek be a programba. Volt olyan év, amikor nyolc hallgatónál többen vettek részt a programban, de olyan soha nem fordult elő, hogy inkompetens személy ment volna a szakmai útra.
Mi volt az Ön feladata a kinti munka során?
Minden tanárnak kettős szerepe volt a munka során. Egyrészt előadók, másrészt pedig coachok voltunk. Én a projektmunka részleteiről, és a prezentálás módszertanáról tartottam előadást. A coach szerepkör ebben a kontextusban nem hagyományos csoportvezetőt jelentett, mert az utóbbi feladatot mindig egy hallgató látta el. A coach szerepe az volt, hogy minden nap üljön le a csapattal egy kis időre, és tisztázzák, hogy mik az aznapi célok, munkafolyamatok. A szerepek kialakulását, és a hallgatói munkát is felügyeltük, de nem egész nap voltunk a csapatokkal, ezzel is elősegítve, hogy kötetlenebbül tudjanak ötletelni. Ezt a módszert próbálom az itthoni stratégiámba is beépíteni, amikor csak lehetséges igyekszem csoportos munkára ösztönözni a diákjaimat.
Meglátása szerint sikeresen tudtak együtt dolgozni a multikulturális csapatok?
Minden diák más és más, vannak, akik kommunikatívabbak és könnyen barátkoznak, ők már az első napon otthonosan érezték magukat a csapatokban, és voltak olyanok is, akiknek kellett egy kis idő, hogy feloldódjanak. A kulturális különbségek miatt soha nem voltak nagy konfliktusok, maximum félreértések. A különbségek inkább a munkához való hozzáállásban voltak jobban észrevehetőek. Egy-egy nemzetiség esetében időnként fegyelmezési problémák adódtak, mert az otthoni környezethez képest sokkal szabadabban élhettek a ezalatt a két hét alatt, de volt egy fék a szervezők oldaláról, amit minden esetben eredményesen tudtak alkalmazni. Összességében elmondható, hogy a hallgatók végig toleránsak voltak egymással, és a programok végére mindig erős csoporttudat alakult ki közöttük.
Szakmai szempontból hogyan értékeli ezeket a szakmai utakat? Mit profitálhatnak ebből a hallgatók?
Az legfontosabb, hogy angol munkanyelven folyt a szakmai munka, ezt akár életrajzi tapasztalatként is megemlíthetik majd a hallgatók. Az itt megtervezett nemzetközi projektmunka szimulálása sokkal intenzívebb, mintha az anyanyelvükön kellett volna ezt megcsinálniuk. A kint hallgatott előadások is sokkal intenzívebben célozták meg őket, lévén, hogy más országból és más kultúrából érkező tanárok tartották meg őket. Az érzelmi hatás sem elhanyagolható: büszkének kell lenniük, hiszen a Kodolányi főiskola az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amely részt vehetett a programban. Megfigyelhető, hogy azok közül, akik részt vettek egy ilyen intenzív programban, a következő szemeszterben fél éves Erasmus útra is jelentkeznek.
Ez volt az utolsó IP ebben a témában. Milyen információi vannak arról, hogy terveznek-e újabb IP-t?
Ezeket a programokat az Európai Unió és a Nemzetközi Mobilitási Program szervezi. Az elkövetkezendő programokat mindig az Unió adott költségvetési ciklusa határozza meg. Az Erasmus program most átalakult és Erasmus Plus néven működik tovább. A 2014-2020-as ciklusra már vannak tervek, amelyekben a KJF is aktívan részt kíván venni.
Rajtunk kívül a portugál és a finn partnerintézményeink is nagy együttműködési szándékot mutatnak. Portugál kapcsolataink például kifejezetten szeretnék, ha a Kodolányi tartana kurzusokat a portugál mérnök szakos hallgatóknak, mert kiemelkedőnek találták főiskolánk kompetenciáit, és örömmel fogadnának minket IP partnerként.
