Petőcz András műhelyében alkotássá sűrűsödnek a történetek

Cikk dátuma 2017. május. 23. | Szépírók
Petőcz András műhelyében alkotássá sűrűsödnek a történetek

A lélek meséi (egy szépíró a szépírókról)

Érintett és megkapó pillanatok ritkán adatnak meg értő közönségnek olyan koncentrátumban, mint ahogyan az a Kodolányi János Főiskola égisze alatt működő Szépíró Kurzus prózaíróinak záróestjén történt. Ritkán van, hogy novellák egymástól függetlenül is ilyen szép ívet alkossanak, ilyen koherens egységet képezzenek, mint ahogyan az megvalósult Petőcz András mostani tanítványainál. 

A gondolati egység, mely véletlensége okán még hangsúlyosabb, talán a mollra hangoltság volt. A platóni kinyilatkoztatás módján, miszerint igazából mindannyian szomorúak vagyunk, csak van, aki ezt derűvel kompenzálja, megint mások ezt a melankóliát boldogságként élik meg, és vannak, akik megtartják lelküket az eredeti isteni hangnemben. De menjünk tovább: vannak olyan összeállások, mikor mindenki egy hangnemben muzsikál. A szóban forgó est éppen ilyen volt. Egy szándék nélküli együtt gondolkodás lélekről, sorsról, életről, halálról, egyszóval létbevetettségről, a tónus pedig az összes árnyalatot befogta, inkább csak a tartalom adta meg, ha tetszik, a cselló mélységét, a hegedű bánatát, az oboa kétségbeesését. A karmester pedig, kiváló művészhez méltón csak moderált, összefogott, hagyta megtörténni a csodát. Petőcz András műhelyében ezúttal is tehetségek találtak saját hangjukra,ötletek szökkentek szárba, történetek sűrűsödtek alkotássá.

Kiss Attila prózája egyszerre fájdalmas, élményszerű és mégis pontos. Mentes sallangoktól, közhelyektől, mentes mindentől, ami a felszínt karcolja. Mondatai nyomán mese kerekedik, meséje nyomán fájdalom ébred, a fájdalom nyomában pedig mégis valamiféle derű marad bennünk, érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon. Egy nagymamáját elvesztő fiú lírai vallomása az övé, ahol a nagyi kötése egy teremtett világ, a nagyi köt, azaz a nagyi mesél - hogy aztán a saját meséjében maga is megtörténtté, elmúlttá váljon. Kiss Attila Templom című novellája az élet maga, emlékekkel, fájdalmakkal, védekezéssel.

Kurucz József A zsinórpadlás című írása a hétköznapok félmondataiból, részgondolataiból teremt egy szuggesztív, ismerős, nyitott világot, melynek hősei botladozó kis emberek, szédültek és álmodozók, abszurd helyzetekben, a való életre jellemző gondolattöredékekkel, mondatkezdeményekkel. Kurucz József nem akarja kézen fogni hallgatóit, sokkal inkább humorral és empátiával jeleneteket, sorsokat villant fel, mint mikor a függönyt egy pillanatra elhúzzuk, hogy kilássunk a színpadra, de hogy mit fog be tekintetünk, az már csakis a mi fókuszunkon múlik. Kurucz József elindítja pálcájával a varázslatot, de hogy megyünk-e vele, már ránk bízza. Akár fel, a zsinórpadlásra, akár máshová.

Lakatos Szilárd Doktor című írása a kiszolgáltatottság és a hétköznapi banalitás különös keveréke. Mondatai hangulatot teremtenek, karakterei akár mi is lehetnénk, ahogyan gyanakvásaik, félelmeik, szorongásaik is nőhetnének belőlünk. Lakatos Szilárd szereti meglepni hallgatóit, olvasóit, mindvégig lebegtetve a sztoriigazi lényegét, amit tudván, visszafejtve a mondatokat, még ismerősebbé válik a történet, mely bármikor bármelyikünkkel megeshet.

Molnár Rita novellája egy a földi életet elhagyó idős nőről szól. A halál prózája ez, de valamiként madártávlatból. A test burokként jelenik meg, a lélek hordozójaként, tégelyként, mely meghibásodott, aminek lejárt a szavatossága. Molnár Rita az öntudat utolsó nagy harcát vetette papírra, írása naplószerű memoár életről, létezésről, eltűnésről, melyek elviselhetetlenségét csakis a gyermeki ártatlanság enyhítheti. Molnár Rita az utolsó stációt rajzolta meg, mégis képes a teljes egészet láttatni velünk.

Ördögi kör. Ez a címe Schlekmann János megrázó novellájának. Dráma, beletörődés, megaláztatás, Stockholm-szindróma, családon belüli erőszak, és valami egészen pontos megfogalmazása az önbecsülés hiányának. Schlekmann János egy nő bőrébe bújva tabukat döntöget, szikáran, finoman, őszintén, egyszerűen. Kérdés nélkül. És talán ez a legfájóbb hatása írásának, hogy nem marad kételyünk a végére. Sikerül neki szomorúságot és fájdalmat ébreszteni bennünk, miközben ő maga inkább egykedvű. És éppen ez adja erejét.

Sóti Olivér A fekete kabát című rövid prózája filozófiai magasságokban tézisek és antitézisek világában bolyong. Meglepő írás, különösen, ha tudjuk, hogy alkotója a kurzus legfiatalabbja, tizenhat évével. Sóti Olivér „Feljebb, vagy lejjebb?”kérdésfeltevésével olyan topikokat érint, mint eleve elrendelés, egzisztenciális válság, hit és tapasztalás dialektikája, a jó és a rossz egyensúlya és szükségszerűsége. S mindezt teszi egy olyan világban, melyet Faust és Mephisto- Németh László Kossuth és Görgeijét idéző - eszmecseréje keretez. Melynek középpontjában mi más is állhatna, mint létezésünk valódi értelme.

És végül, de nem utolsósorban - a részleges anonimitáshoz ragaszkodó - W.Péter Márványkertje férfiról és nőről mesél. Mintha egy hosszú regényből ragadta volna ki írója, ajtót nyit előttünk, amely mögött a történet bizonyos szelete pereg. De nem is kell több. Illetve persze kéne, jó hallgatni: az írás személyes, érintett és mégis pontos. És ahogyan az est legtöbb alkotásátjellemezte a mollra hangoltság, úgy születhetett W.Péter írása hiányból, veszteségből, ha tetszik, az őszi avar elmúlásából. Hallgattuk volna még.

Hát így. El voltunk kényeztetve. Gondolatokkal, kérdésekkel, meglepő válaszokkal. Inspiratív este volt, hála az alkotóknak és Petőcz Andrásnak, aki maga köré gyűjtötte, és fél éven át nyesegette, bátorította, ösztönözte őket. Az alkotók pedig tanultak. Azt mindenképp, hogy az író világot teremt, hogy az író falevél, ha kell, gondolat, vagy egy madár az ágon. Hogy az író mesél nekünk. A Kodolányi János Főiskola próza-felolvasóestjén meséket hallottunk, komoly, felnőttmeséket, szomorkás, fájó meséket, abszurd, meghökkentő meséket. És mi hálásan hallgattuk. Mert a léleknek kellenek a mesék.

Major Eszter Anna

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat