Pénzügyi kihívások a világban és itthon

2024. május. 13. KáVé
Pénzügyi kihívások a világban és itthon

Laki Beatrix - kommunikáció- és médiatudomány szak, III.évfolyam

Balogh László előadása a Kodolányin

Elérkeztünk a tavaszi félév végéhez az egyetemen, már csak a vizsgák állnak a hallgatók előtt. A szorgalmi időszak lezárásaként Balogh László miniszteri tanácsadó,  a pénzügyi tudatosság nagykövete tartott előadást a kommunikáció szakos hallgatók részére. Balogh László tíz évig tevékenykedett helyettes államtitkárként, és napjainkban is elkötelezettje annak, hogy terjessze a felelős pénzügyi gondolkodást. 

A budapesti oktatási központban tartott programot Dr. Kiss Róbert Richárd, az alkalmazott kommunikáció tanszék tanszékvezetője nyitotta meg, aki felhívta a „kommédiás” hallgatók figyelmét a gazdasági folyamatok kiemelt jelentőségére.

A kiváló előadás tematikája a világgazdaság és annak jelenlegi pénzügyi helyzetére, a COVID-19 és a háborúk hatása a gazdaságokra, az Európai Unió sajátos problémáira, valamint hazánk gazdasági és pénzügyi helyzetére épült fel.

A világgazdaság aktuális jellemzői

A miniszteri tanácsadó elmondta, hogy napjainkban különösen kevés pénz van a világban, az Európai Unióban, és ha kétszer ennyi pénzünk lenne, még az is kevés lenne a kihívások, problémák megoldására. Megtudhattuk, hogy a világgazdaság növekedése a koronavírus megjelenésével lassulni kezdett, viszont most újra növekedésnek indult. A több mint két éve tartó orosz–ukrán háború fontos elemként jelent meg az előadásban, de terítékre került a palesztin-izrael háború is, s mint elhangzott, más-más módon érintették az országok gazdasági helyzeteit. Ahogy azt eddig is láthattuk, a mostani előadáson bizonyosságot nyert az, hogy Oroszországot sem a fentebb felsorolt tényezők, sem a szankciók nem roppantották meg. Felmerült a kérdés, miszerint „Miért kellett a sok szankciós csomag, ha Oroszországnak ilyen jól megy?” Balogh László szerint az oroszok már előre felkészültek erre a helyzetre.

Aggasztó tényként hallhattuk azt az előadáson, hogy mennyire el van adósodva a világ. 2010 óta háromszorosára nőtt az adósság összege. Leginkább ez is a COVID-nak köszönhetően gyorsult fel, viszont, a miniszteri tanácsadó elmondása szerint „ez már nem folytatható sokáig, hiszen végül csődközeli állapotba sodorná a világot.”

Nemcsak az egyes országok adósságai, de a magánadósságok is jelentősen nőttek az elmúlt időszakban, ezek pedig jelentősen csökkentik a gazdasági növekedést. Ennek eredményeként a banki nyereség és a hitelkereslet is csökken, ami a befektetők, vállalkozók és fogyasztók bizalomvesztéséhez vezethet.

Aktuális pénzügyi jellemzők

„Nem az a kérdés, hogy lesz-e kibertámadás, hanem, hogy mikor lesz?”, tette fel a kérdést az előadó. Elmondta, hogy főleg Amerikában tapasztalható az egyre nagyobb robotkereskedelem, az egyre inkább automatizált pénzügyi rendszer. Ez ugyan egyrészt sok esetben segítség, másrészt növeli a rendszerek kitettségét a kibertámadásoknak. A bankoknak fel kell készülniük az ilyen támadásokra, hiszen a nem megfelelő készültség akár a világot is meg tudja bénítani. A kiberbiztonságért felelős szakemberek már nem az ilyen problémák megelőzésére törekednek, hanem leginkább arra, hogyan tudják a leggyorsabban visszaállítani a rendszert egy kibertámadás után. Ez a felkészültség rengeteg pénzt emészt fel.

Kitért arra is, hogy még mindig magas az infláció a háborúk és más hatások miatt, de esélyt lát ennek a folyamatos csökkenésére, ami a kamatcsökkentésre is hatással lesz.

Európához közelítve

„A gazdaság olyan, mint a motor, akkor jó, ha a fordulatszáma magasan van”, fogalmazta meg Balogh László annak kapcsán, hogy Európa motorja, azaz Németország, már régóta stagnál. Az EU versenyképessége pedig már évek óta leszakadóban van az USA-val és Kínával szemben. Igaz, hogy az EU élenjár a zöld átállásban, a klímavédelemben, viszont ebben az esetben ezzel csak versenyhátrányt okoz magának. Itt is szó esett az inflációról, ami jelen esetben Európában sokkal lassabban csökken, mint az eddigi válságok után.

Pénzügyek Magyarországon

A hazai bankrendszer stabil és szigorú felügyelet alatt áll. A tanácsadó jóslatai szerint az év végére még jobb állapotba kerülhet. Magyarországon az idei évben még lesz kamatcsökkentés, de valószínűleg már nem sok. A bankrendszerek tulajdonosi része már meghaladja az ötven százalékot, ami nagyon sokat számít a hazai bizalom kialakítása miatt is.

A szakember beszélt arról, hogy amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, akkor kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére, de ez nincs határidőhöz kötve, így „az euróhoz való csatlakozás ebben a pillanatban Magyarországon nincs napirenden”, mondta. Ezt akkor érdemes mérlegelni, ha az EU fejlettségi átlagának elérjük a kilencven százalékát. Jelenleg Magyarország 78-80 %-nál tart.

Elektronikus fizetés vagy készpénz?

A készpénz kezelésének komoly költségei vannak. Magyarországon jelenleg körülbelül kilencezer milliárd forint értékű készpénz van, ami a teljes magyar GDP tizenkét százalékát teszi ki. Ha ezt csak a felére csökkentenénk, akkor azzal több száz milliárdot tudnánk spórolni. Balogh László kiemelte, hogy természetesen az e-fizetés sem mindig biztonságos, viszont jobban nyomon követhető és sokkal kényelmesebb, mint a készpénz.

Az előadás zárásaként a hallgatók kaptak néhány tanácsot, hogy hogyan tudnak védekezni a pénzügyi csalásokkal szemben, ezután az előadó fogadta a hallgatók kérdéseit.

Kodolányi János Egyetem

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.

Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat