A Lánczos Kornél Gimnázium Székesfehérvár első alapítványi gimnáziuma: Az 1996-ban alapított középiskola tavaly ünnepelte működésének negyedszázados jubileumát. Népszerűsége és eredményes tevékenysége a kis létszámú osztályokban, a tantestület kiváló oktató és sikerorientált nevelő munkájában rejlik, különlegessége pedig az, hogy itt soha nem tegezik a diákokat. Ezt én magam is megtapasztalhattam, hiszen itt érettségiztem az elmúlt tanévben.
Az alapításról, a tudományterületekről és az intézmény jelenéről Kovács Gergelyt, a Lánczos Kornél Gimnázium igazgatóját kérdeztem.
Kiknek az ötlete volt az iskolaalapítás?
Lovranits József és Bordács Lajos hozták létre az intézményt. Ők akkoriban az Árpád szakképzőben tanítottak és órarendkészítés közben pattant ki a fejükből az ötlet, hogy csináljanak egy iskolát.
Hogyan lett az ötletből valóság?
Nagyon fontos jogi paramétereknek kellett megfelelni, ugyanakkor rengeteg olyan segítséget kapott a két iskolaalapító, ami nélkül ez az egész nem lenne. Sok konstellációnak és együttállásnak kellett meglennie ahhoz, hogy túléljék az első néhány évet.
Hány diákkal és hány tanárral indult el a legelső tanév?
Az első évfolyam, ezzel együtt pedig az egész iskola - mivel ugye akkor nem volt harmadik vagy negyedik osztály - egy nyolc fős társasággal indult. A tanárok számáról nem tudok pontos adatot mondani, annyi elég, hogy több oktató volt - már ha csak belegondolunk hány tantárgy van egy iskolában -, mint diák.
Mennyivel több diák és mennyivel több tanár van ma?
Jelenleg a Lánczos kétszáznegyven fővel, teljes létszámmal és nagyon komoly túljelentkezéssel egy életképes gimnáziumként működik. Huszonöt tanár dolgozik az iskolában. Rajtuk kívül - de ezt Ön is tudja, mint volt lánczosos - még tizenegynéhányan segítik az oktatást, kezdve a gazdasági vonaltól egészen a takarító asszonyokig.
Ennél a huszonöt - kétszáznegyven főnél érezhető szerintem, hogy megfordult a kezdeti arány és tízszer több diák van, mint tanár.
Ön mit mondana, miben más ez az iskola, mint más gimnáziumok?
Ez tipikusan egy olyan kérdés, amit nekem meggyőződésem, hogy mindenkinek saját magának kell feltennie. Nekem vannak elképzeléseim arról, mi az, amit másképp akarunk csinálni. Jóval nagyobb hangsúlyt helyezünk a kommunikációra, a megbeszélésre. Szintén nagy hangsúlyt fektetünk a lehetőségekre. A Lánczos szerintem a lehetőségek gimnáziuma, ami azt jelenti, hogy nem kötelező elemeket, hanem lehetőségeket kínálunk, és az a jó lánczosos diák aki ezekkel élni tud.
Milyen tagozatok közül választhatnak itt a diákok?
Klasszikus értelemben vett tagozatok nincsenek már. Azért hívjuk ezeket inkább orientációknak, mert a képzési struktúrája annak a három húsz fős osztálynak, amit például jövőre indítani fogunk nagyon hasonló és természetesen a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelel. De azontúl mindegyiknek van egy icipici fűszer a fején, ami megkülönbözteti őket egymástól.
Mik ezek az “icipici” fűszerek?
Az angol orientáció nem attól angolos, hogy emelt óraszámban tanulnak angolt, mivel ugyanannyi angol órájuk van, mint egy természetisnek, tehát heti öt óra. Ez a képzés a külföldi cserediák programmal van szoros együttműködésben. A külföldi cserediákok egy teljes tanévet töltenek el nálunk , és ezekkel a diákokkal az angol a kommunikáció nyelve. Vannak, akiknek ez hívószó, akik szívesen foglalkoznak más kultúrából jött emberekkel és akik napi használtban szeretnék beszélni az angolt.
Másodikként a német média orientációt említeném. Ez elsősorban a német nyelv iránti elköteleződésről szól, másodsorban pedig a német-médiás osztályba felvett kilencedikes diákok órarendbe illesztett médiaórán ismerkedhetnek a rádiózás alapjaival a gimnáziumunk fenntartásában működő Táska Rádióban.
A természettudományi-művészeti orientációs diákok pontosan ugyanannyi biológia, kémia,fizika órát kapnak, mint az összes többi orientáció a Lánczosban. Amikor pedig kilencedikesek, akkor tömbösítve el tudjuk vinni őket terepgyakorlatokra. Azt szoktam mondani, ez úgy működik, hogy hiába mondom a diákoknak, hogy a bauxit egy vízelvonó kőzet, azt meg kell tapasztalni. Elmegyünk a megfelelő terepre, ahol egyenként megnyalják a bauxitot, amely odatapad a nyelvükhöz. Amikor csodálkozva rám néznek, emlékeztetem őket: mondtam, hogy vízelvonó. Az elméleti tudásukat erősíti a tapasztalat.
A rádiózás bárki számára elérhető lehetőség?
Kilencedik után elengedjük a kötelező programokat. Bárki rádiózhat, bárki mehet például földrajz szakkörre. Fontosnak tartom, hogy minél szélesebb palettát tárjunk a kilencedikesek elé, hogy eldönthessék mi érdekli őket, hátha érdekessé válik egy-egy tudományterület, amit korábban nem ismertek eléggé. Gondoljon bele: van egy jól felszerelt biológia laborunk, de nem feltétlenül kémikusokat vagy biológusokat akarunk ezzel a képzési struktúrával kinevelni, hanem megtalálni azt a három-négy igazán érdeklődő diákot, akik szívesen töltik a szabadidejüket is ott.
Említhettem volna a fizika labort vagy a rádiót is, ami közelebb áll az Ön szívéhez. A kétszáznegyven fős gimnáziumunkban mindenki tudja, hogy van egy szuper rádiónk, de az a fajta vezérhangya - ami elindult Önben is anno - ebben az évben körülbelül tizenöt diákot köt szorosan a Táska Rádióhoz. Nem médiás szakembereket akarunk kinevelni, hanem értelmes elfoglaltságot adni annak a tíz-tizenöt diáknak, akik szívesen és nagy energia befektetéssel rádióznak, ezzel sokat tesznek a Lánczosért, a Táska Rádióért.
Hogyan áll az iskola a rezsiköltségekkel kapcsolatos kérdéshez? Lesz esetleg online oktatás?
Minden idegszálunkkal - a vezetőség nevében mondom - azon dolgozunk, hogy ne legyen emiatt online oktatás. Meggyőződésem, hogy mindennek - ami rajtunk múlik - utána jártunk, hogy biztosítva legyen mind a fűtés, mind a villany, illetve minden olyan körülmény, hogy a Lánczos továbbra is jelenléti oktatással tudjon dolgozni. Ez a problémakör azonban oly mértékben szabadult el, hogy túlmutat már rajtunk, ám a mostani álláspontom az, hogy nem lesz online oktatás nálunk.
Naár Barbara, kommunikáció- és médiatudomány szak, I.évfolyam
