Minden második ember II. Erzsébet temetését nézte

2022. szeptember. 20. Kitekintő
Minden második ember II. Erzsébet temetését nézte

A királynő búcsúztatása nemcsak Nagy-Britannia fájdalmát és a királyi család gyászát jelenti, hanem az év, sőt az évtized, sőt, könnyen lehet, hogy minden idők legnagyobb tévés eseményét. II. Erzsébet jelentőségét jól mutatja, hogy a becslések szerint szeptember 19-én minden második ember a Földön a királynő temetését nézte. Az, hogy erre van lehetőség már természetes, ám majdnem hetven éve – épp a királynő koronázási ceremóniája előtt – még szentségtörésnek és cirkuszi trükknek gondolták a királyi események tévés közvetítését.

Rettenetes – véleményezte Sir Winston Churchill még 1953-ban, II. Erzsébet koronázása előtt Fülöp herceg ötletét, miszerint élőben közvetítsék a ceremóniát. Edinburgh hercege végül felesége, a királynő segítségével végigvitte a tervet, és amit akkor még blaszfémiának és a hagyományok kicsúfolásának gondolt szinte a teljes brit elit, az ma már alapvető igénye nemcsak a briteknek, de a világnak is.

II. Erzsébet haláláról nemcsak a britek mindennapjai szólnak szeptember 8. óta, hanem bárkié, aki felkukkant az internetre. A királynő felravatalozott koporsóját a nap huszonnégy órájában lehetett figyelni a BBC élő közvetítésének segítségével, ahogyan az olyan momentumok is azonnal átsöpörtek a médián, hogy a királynő gyerekei vagy unokái virrasztottak a koporsó mellett. A brit uralkodó temetését Nagy-Britanniában érthető módon mindenki követni fogja, de a becslések szerint legalább a világ fele ugyanígy tesz majd: a szakértők előzetesen 4,1 milliárd nézőt prognosztizáltak, azaz jóformán minden második ember a királynő temetését nézhette valamilyen formában.

Hivatalos adatok egyelőre nincsenek a nézettségről, de azt már a temetés alatt látni lehetett, hogy a BBC online közvetítése a szertartás alatt stabilan hat-hétszázezer aktív felhasználót számlált. És bár ma már szinte természetes az emberek számára, hogy bármikor ránézhetnek a felravatalozott koporsóra, vagy épp láthatják közelről Károly király szomorú arcát, messze nem volt ez mindig így. Ahogy oly sok minden mást is, ezt is épp Erzsébet uralkodása zárja keretbe: azt, hogyan is indult és mivé lett a brit királyi család és a televíziózás összefonódása.

Bár A korona című sorozatot nem feltétlenül kell tűpontos történelemkönyvként értelmezni, II. Erzsébet koronázásával kapcsolatos rész egy bizonyos szála pont úgy volt, ahogy a sorozatban. A királynő férjének, Fülöpnek adta a koronázási bizottság vezetését, amelyet szinte azonnal fel is rázott a fiatal herceg, rögtön az első ötletével kiverte a biztosítékot Erzsébet anyakirálynétól kezdve a komplett brit kormányon át Churchillig mindenkinél. Fülöp a hagyománytisztelet mellett szerette volna, ha egy fiatal, női uralkodó koronázása egyben azt is közvetíti, hogy a királyi család halad a korral: ő vetette fel, hogy közvetítsék a koronázást.

Az ötlet a legtöbbek szemében szentségtöréssel ért fel. Azzal támadták Fülöpöt, hogy a koronázás szent pillanatait látni kiváltság, amire jellemzően csak a felsőosztálybelieknek nyílhat lehetőségük. A brit vezetés úgy vélte, hogy a kamerák által a közemberek is láthatják a királynő legfontosabb pillanatait, azzal megtörik a koronázás szentségét.

Churchill egyenesen rémisztőnek ítélte a gondolatot, hogy holmi kamerákat engedjenek a britek egyik legszentebb helyére, a Westminster apátságba. „Vallási, spirituális és világ szempontból sem lenne helyénvaló, hogy a szertartást úgy mutassák be, mint valami színházi performanszot” – érvelt az akkori brit miniszterelnök a parlament alsóházában.

Fülöp azonban megtalálta azt az erős szövetségest, aki az anyakirálynő, Canterbury érseke és Churchill aggályait is le tudta söpörni az asztalról: feleségét, II. Erzsébetet, akinek tetszett az ötlet, hogy ilyen módon enyhítsenek az osztályok közti különbségeken, és mindenki királynője legyen. A koronázást a BBC élőben közvetítette, ez volt az első esemény a brit királyi család történetében, amelyet a képernyőkön is követhettek, sőt, az első koronázás, amelyet élőben adott a tévé.

Az esemény közvetítése soha nem látott kihívások elé állította a BBC-t, hatalmas stábbal – köztük húsz operatőrrel és nyolc kommentátorral – több helyszínről közvetítettek egyszerre úgy, hogy korábban még sosem volt ilyenre példa. A koronázás tehát nemcsak az új királynőt mutatta meg a világnak, hanem a tévéseknek is azt, hogy lehet, sőt, hamarosan elvárás is lesz a nagyszabású események közvetítése. De nem elég közvetíteni, ha nincs min nézni: koronázás a tévéeladásokat is addig sosem látott magasságokba repítette: 700 ezerről 1,1 millióra ugrott fel az újonnan beszerzett tévékészülékek száma azt követően, hogy a királynő megjelent benne. Az akkor még relatíve kevés tévével felszerelt háztartás azonban nem volt hátráltató erő: a családok egymásnál vagy éttermekben, kocsmákban vagy egyéb nyilvános helyeken tapadtak a képernyőre. A koronázás hihetetlen számokat hozott: 27 millióan nézték Nagy-Britanniában, emellett 11 millióan követték rádión – azaz az akkor 50 milliós brit népesség nagyobbik része valamilyen módon részesévé vált az eseménynek. A koronázási felvételeket tengerentúlon is megvették, összesen 85 millióan látták az Egyesült Államokban, ez nagyban meghatározza az amerikaiak máig tartó rajongását a brit királyi család iránt.

A koronázás közvetítése nemcsak a televíziózásban hozott új korszakot, de – bármennyire is bizarr e két szót egy mondatban, sőt, egymás után látni – modernizálta a monarchiát is. Fülöp herceg, aki maga is lelkes amatőr filmes és a királyi család humanizálásának élharcosa volt, a koronázás közvetítésének sikere után sem hagyott fel azzal, hogy a képernyőn láttassa a királyi családot. 1957-ben ő maga állt kamerák elé a The Restless Sphere: The Story of the International Geophysical Year című ismeretterjesztő műsorban, ő volt az első a brit királyi családból, aki tévéinterjút adott (1961), 1966-ban pedig a BBC egyik műsorának részeként kísérték kamerák a The Duke Goes West című adásban. Ő volt a meggyőzhető láncszem 1968-ban is, amikor a királynő személyi titkára, William Heseltine vetette fel egy dokumentumfilm lehetőségét. Fülöp korteskedésének köszönhetően meg is valósult a kétrészes dokumentumfilm, amely a királyi családot követi többek közt Balmoralban is. A nézők olyan felvételeket láthattak benne, amelyet korábban sosem: családi barbeque-parti a kastély kertjében, a királynő fagylaltot vesz a gyerekeinek, vagy épp azon dilemmázik, mit vegyen fel az operába.

A fanyalgások miatt végül a királynő visszavonatta a filmet – állítólag Fülöp herceg támogatásával –, évtizedeken át csak egyes részletei voltak láthatók, 2021-ben azonban valaki feltette Youtube-ra.

Az esküvőket és a temetéseket nézi mindenki

A Press Association 2017-ben kiszámolta, melyik eseményeket nézték a legtöbben a tévében, és nem meglepő módon kiderült, hogy nézettségi versenyt elsősorban olimpiákkal vagy királyi eseményekkel lehet nyerni. Közel 45 évvel a királynő trónralépését követően a BBC már pontosan tudta, hogy az állami temetés legalább annyira érdekli az embereket, mint egy koronázás vagy esküvő, így Diana hercegnő 1997-ben bekövetkezett halálára már úgy készültek, mint az év, sőt, az évtized egyik legfontosabb tévés eseményére. A szeptember 6-i temetést több mint 100 kamerával közvetítették és 45 országban volt látható.

A tévé segítségével Diana hercegnét kis túlzással a fél világ kísérte utolsó útjára: amellett, hogy Londonban a helyszínen 3 millióan voltak, Nagy-Britannia szerte 31 millióan követték a tévében, világszerte a saccolt nézőszám 2,5 milliárd.

Öt évvel később, Erzsébet Anyakirálynő temetését ugyan kevesebben nézték, mint a fiatalon elhunyt hercegnéjét, így is az év tévés eseménye volt, amelyet 10 millió brit követett a televízión keresztül.

Ami viszont még a temetéseknél is jobban izgatja a nézőket, az érthető módon egy sokkal boldogabb apropó: az esküvők. 1981 júliusában például csak a britek közül 28 millióan nézték a tévékben azt, ahogy Károly herceg feleségül veszi Dianát, világszerte 750 millióan – van, ahol 1 milliárdot írnak – voltak kíváncsiak a frigyre lépésre. Trónörököst megnősülni nem minden nap lát az ember, de ha van rá lehetőség, akkor mindenki azt nézi: legközelebb 2011. április 29-én láthattak hasonlót, akkor 26,6 millió brit és 23 millió amerikai követte a televíziókban a trónörökös, Vilmos herceg és Kate Middleton esküvőjét – abban az évben az olyan kirobbanthatatlan közönségkedvenceket is levert a nézettségi trónról, mint a Downton Abbey.

Hét évvel később, Károly másik fia, Harry herceg hasonló mértékben érdekelte az embereket: őket ugyan Nagy-Britanniában kevesebben, 18 millióan, az amerikaiak viszont többen, 30 millióan nézték – ez utóbbi nyilván érhető, hisz Meghan Markle amerikai színésznő. Nem árt azonban hozzátenni, hogy Harryék 2018-as esküvőjekor a tévéközvetítések mellett már rengetegen követték online az esküvőt, amelyet több Youtube-csatorna is közvetített. És ha már az online jelenlét is belép a versenybe: a brit királyi család hivatalos Youtube-oldala megosztotta Vilmosék és Harryék esküvőjének többórás közvetítését, az előbbi 12 év alatt 43, az utóbbi öt év alatt 37 millió online nézőt szedtek össze. Összességében úgy saccolják egyes források, hogy Harryék esküvőjét 1,9 milliárdan nézték világszerte, Vilmosékéről egészen pontos adat nincs, hol 2, hol 3 milliárdos globális nézőszámot írnak, azaz szintén rengetegen voltak rájuk kíváncsiak.

És bár a kiemelkedően boldog vagy szomorú momentumokat nézik legszívesebben az emberek, az olyan üzenetek is több tízmilliós megtekintést kapnak, mint például II. Erzsébet üzenete a koronavírus-járvány kezdetén, ahol a windsori kastélyból küldött videóüzenetében tartotta a lelket a britekben.

Erzsébet uralkodása tehát szépen keretbe zárja azt, amin a televíziózás keresztül ment az elmúlt hetven évben: míg az ő koronázása volt az a formabontó mozzanat, amely a heves ellenkezések ellenére a megfelelő közelségbe hozta az uralkodót népéhez, addig a tévéképernyők is kezdik átadni a helyüket az okostelefonok, tabletek és laptopok képernyőinek. De az látszik, legfeljebb a platformok, az eszközök változnak, a brit királyi család iránti érdeklődés marad.

/Forrás:https://24.hu/kultura/

 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat