Hazai rádiótörténet három kötetben, előzményként a SZER
„Mi szólt a rádiókból az ötvenes években? A Magyar Rádió és a Szabad Európa Rádió műsorai” címmel tartott kitűnő előadást Dr. Simándi Irén történész a Kossuth Klubban. Az időkorlátokat tekintve bravúros tömörítés eredményeként átfogó és kristálytiszta történeti kép rajzolódott ki a korabeli rádiózásról, tartalomszolgáltatásról, politikai összefüggésekről, mindemellett párhuzamosan követhettük a két rádió funkcionális szerepét.
Dr. Simándi Irén történész 2009-ben kezdte el azt a hatalmas tudományos munkát, amely a Magyar Rádió történetének kutatásához kapcsolódik. Az előzmény a Szabad Európa Rádió /SZER/ volt, hiszen a doktori disszertációja a SZER kezdeti történetéről íródott. Az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából pedig megjelent Simándi Irén: Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán 1951-1956 című könyve a Gondolat-Infonia kiadásában. A történész végighallgatta a SZER forradalom alatti, 455 órányi adásának hangszalagját. Összehasonlította a fellelhető kéziratokkal, és ennek alapján idézte a valóban elhangzott véleményeket,
Mindennek ismeretében foglalkoztatta egyre többet az a kérdés, hogyan működik a magyar média. S mivel valójában nem volt rádiótörténet 1945 után, arra gondolt, hogy ’45-től kezdi el felgöngyölíteni a Magyar Rádió működését. További motivációt jelentett számára, hogy a „rádió ötvenhatja” sem volt feltárva. „A köztörténetben az van, hogy 1956. október 23-án délután a Bródy Sándor utcában dördülnek el az első lövések, de hogy valójában a rádióban belül mi történt, azt nem tudjuk” – mondta el korábban a KV-nak adott interjúban.
Dr. Simándi Irén három kötetben dolgozta fel a Magyar Rádió történetét, 2012-ben jelent meg "Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1945–1948" címmel az első kötet, a második 2014-ben "Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1949–1952" címmel, majd 2016-ban látott napvilágot a "Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956" című, ötvanhatot is feldolgozó könyv.
A Kossuth Klubban megtartott program során az ötvenes évek hazai rádiózása került terítékre, annak tartalmi, személyi, politikai vonatkozásainak részleteivel. Sokat megtudhattunk a korabeli műsorszolgáltatás koncepciójáról, mindarról, ami meghatározta a propaganda célokat szolgáló tájékoztatási szemléletet. A Magyar Rádió tárgyalt korszakában a műsorokra vonatkozó ellenőrzés, a műsorok jóváhagyása talán fontosabb volt, mint maga a tartalomszolgáltatás. Olyan műsorokat (javaslatokat) nem is fogadtak el, amelyek akár érintőlegesen a belpolitika gondjaira figyelmeztettek volna, vagy érzékeny, a külpolitikával összefüggő kérdést tárgyaltak.
Simándi Irén a Szabad Európa Rádió történetének bemutatását az indulással kezdte, jelesül az 1949 nyarán megalakult Szabad Európa Bizottság (SZEB) megalakulásával. Az európai adások indulásáról elmondta többek között, hogy ezt az 1950 júniusában, a Frankfurt am Main közelében létesített 7,5 kilowattos rövidhullámú adóberendezés üzembe állítása tette lehetővé. A rádió müncheni magyar munkatársai pedig 1951 júliusában a Possartstrasse 9. számú épületben kezdték meg a munkát. Az Englischer Gartenben lévő épületbe 1952. március 7-én költöztek.
Visszatérve a Magyar Rádióhoz, többek között szó volt arról is, hogy 1949 február elején megváltozott az adóállomások neve. Az addigi Budapest II. adó új neve Petőfi-rádió, a Budapest I. adóé pedig Kossuth-rádió lett. A Magyar Rádió fontos propaganda eszközzé vált, s egyik meghatározó főosztálya az Agitációs és Propaganda Főosztály volt, amelynek vezetője Hajdú Pál, helyettese pedig Szepesi György volt. Természetesen szó esett a rádióban működő rovatokról is, azok tájékoztatásban betöltött szerepéről, illetve azokról a rádiós újságírókról, akik így vagy úgy, de próbáltak helytállni a hazai tartalomszolgáltatás egyik legnehezebb, huszadik századi korszakában.
A SZER története kapcsán az előadó kitért az idősebb korosztály emlékezetében mélyen őrzött rádiózavarásra is, beszélt annak szerepéről és technikai megvalósításáról. Elmondta, 1993 októberében volt utoljára hallható a Szabad Európa Rádió magyar adása, s az 1956-os éteri szerepéről ma is viták folynak.
A Kossuth Klubban megtartott rádiós előadás sokakat érdekelt, a téma iránti érzékenységet jelezték a közönség soraiból érkező kérdések az előadást követően.
Kép és szöveg: Virágh Ildikó
