A Kodolányi János Egyetemen rengeteg sikeres sportoló tanul. Van, aki teniszben remekel, vannak, akik más sportágak szerelmesei. Tóth Noa elsőéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató is egy közülük. Ő a Wado Karate elkötelezett gyakorlója immár tizenhárom éve, hat éves kora óta. Noa a közelmúltban Észak-Macedóniában járt a Wado Karate Európa Bajnokságon.
Mit is takar ez a mozgásforma, miért kezd el egy lány karatézni és milyen eredményeket ért el a kodolányis sportoló Észak-Macedóniában, többek között ezekre kerestem a válaszokat.
Először tisztázzuk, mi is az Wado Karate.
A karate öt nagy szakágból áll, ezek közül az egyik a Wado. Egy szabadkezes japán harcművészetről van szó, ezt pedig a neve is mutatja, mivel a karate do, mint kifejezés azt jelenti, hogy a szabad kéz útja. Ebben a stílusban nagy hangsúlyt fektetünk a karate tradicionális részére. Alapvetően kitérésekről, úgynevezett tai sabaki-król (egész test mozgásáról, áthelyezéséről - a szerk.) van szó. Napjainkban viszont egyre elterjedtebb a verseny karate, ahol két alapvető számban mérettethetik meg magukat a versenyzők, ezek a kata, ami a formagyakorlat és a kumite, ami a küzdelem.
Sokak számára meglepő lehet, hogy pont egy ilyen “fiús” mozgásformát választottál. Gyakori, hogy csodálkoznak ezen, vagy bántott emiatt bárki?
Sosem gondoltam azt, hogy ez egy fiús sport, mert hiszek abban, hogy mindenki megérdemli hogy azt csinálja, amit szeretne, ami tetszik neki. Mindezt anélkül, hogy az emberek beskatulyáznák a sportokat vagy aggódni kelljen amiatt, hogy ki mit gondol. Manapság egyre több női sportoló van, akik kivívták az emberek elismerését, legyen az akármilyen mozgásforma. Például a foci is lehetne fiús sport, de ma már szerintem már nincs olyan, hogy csak fiú vagy csak lány sport legyen valami.
Általános iskolában sokszor kaptam meg azt, hogy ezzel a sporttal nem tudom megvédeni magam, hogy nem leszek benne sikeres vagy hogy úgysem érek majd el vele semmit. Azt is mondták már nekem, hogy mutassam meg mit tudok, mit tanulok és tényleg karatézok. De én ezt nem azért űzöm, hogy másoknak megfeleljek, hanem mert szeretem ezt csinálni.
Ezzel szeretnél majd foglalkozni a jövőben?
Munka szinten nem szeretném ezt csinálni, mivel nagyon nehezen lehet megélni abból Magyarországon, ha valaki karatézik. Viszont másodállásban, edzőként el tudnám képzelni, még bármi meglehet.
A legutóbbi versenyed a november 12-13. között megrendezett Wado Európa Bajnokság volt Észak-Macedóniában. Milyen kategóriákban indultál?
Kumite-ben, azaz küzdelemben, U21-es, -50 kategóriában. A -50 az ötven kiló alattiakat, az U21 pedig a huszonegyedik életévüket be nem töltötteket jelenti. Ez nekem három perc küzdelem volt. Felnőtt -50-ben is versenyeztem még, ez ugyanazt jelenti, mint az előző, csak huszonegy év felett. Ezeken kívül pedig felnőtt női csapatban is indultam, ami annyit jelent, hogy a magyar válogatotton belül több egyesület felnőtt kategóriájú versenyzői alkottak egy három fős csapatot és egyesével, egymás után kiálltak egy másik ország válogatottjának három fős csapata ellen. Úgy működik a csapatverseny, hogy az első ember a másik csapat első embere ellen megy három percet, majd ha ennek vége akkor ugyanígy folytatódik a további két-két ember küzdelme.
Milyen eredményeket értél el?
Második lettem U21-ben és felnőtt kategóriában is, a csapattal pedig harmadikak lettünk.
Mit tanácsolnál annak - legyen itt szó akár lányról akár fiúról -, aki belekezdene egy ilyen sportágba?
Legelőször azt, hogy minél korábban, akár gyerekként kezdje el, ugyanis ezzel együtt fejlődik a mozgáskoordináció. Minél előbb kezdi az ember, annál könnyebben tudja elsajátítani ezeket a technikákat. Emellett ne adja fel, mert vannak olyan dolgok, amiket én tizenhárom év után sem vagy csak nagyon nehezen tudok megcsinálni.
A Wado Európa Bajnokság után is lesznek még megmérettetéseid. Hogyan készülsz ezekre és mit vársz tőlük?
A következő verseny 2023-ban lesz, egyelőre nem tudni pontosabbat. Annyi biztos, hogy ugyanolyan intenzitással fogok rá készülni, mint ahogy eddig, és most is minden tőlem telhetőt meg fogok tenni.
Naár Barbara, kommunikáció- és médiatudomány szak, I. évfolyam
