Nagy érdeklődés övezte a történelem és a nemzetközi tanulmányok tanszék közelmúltban megrendezett szakestjét, amelynek keretében az estébe nyúló programra mindkét szak részéről szép számmal jöttek el a hallgatók. A rendezvény vendége volt Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, aki „A 2022-es orosz–ukrán háború okai” címmel tartott előadást.
Prof. Dr. Simándi Irén a negyedik emeleti nagyelőadóban köszöntötte az érdeklődőket. A történelem tanszék tanszékvezetője egyebek mellett elmondta, hogy a történelem tanszéknek ez az első szakestje, hiszen 2019 november elsején vált önálló tanszékké, addig a nemzetközi tanulmányokkal közös tanszékként működött. A professzor külön köszöntötte Dr. Szabó Péter rektort és Dr. Kovács László oktatási rektorhelyettest, valamint Tálas Pétert, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetőjét.
Oroszország háborúja február 24-én robbant ki Ukrajnában. Akkor még a politikusok és szakértők körében is sokan úgy vélekedtek, hogy néhány hét alatt, az ország nagy részének elfoglalásával befejeződnek a hadműveletek. A háború még mindig tart, a kezdeti orosz előrenyomulásokat az ukránok már április végére megállították. Jójárt Krisztián előadásában az előzményektől kezdve napjainkig nyomon követhettük a szomszédunkban dúló háború fontos mozzanatait, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kapcsolódó vonatkozásokat, a világpolitikai következményeket, az ok-okozati összefüggéseket. Jójárt Krisztián a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Fő szakterületei közé tartozik az orosz haderőreform, az orosz katonai gondolkodás, továbbá az orosz biztonságpolitika. A felsoroltak jól mutatják, hogy a szakértő nem a háború kitörése után kezdett foglalkozni Oroszországgal, hanem a tanulmányai is ehhez az országhoz kapcsolódnak.
Az előadó beszélt a 2008-as grúz–orosz háborúról. 2008 nyarán, a pekingi olimpiai játékok idején, a Kaukázus egyik városában, Chinvaliban nyílt fegyveres konfliktusba torkollott az Oroszország és Grúzia között évek óta fennálló feszültség. A következmények pedig máig hatóak. Jójárt Krisztián felidézte a 2014-es konfliktust is, amikor az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.
Az előadást kísérő nagyszerű PowerPoint prezentáció a nem történelem és nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók számára is nyomatékosította a legfontosabb tényeket, tudnivalókat.
Érdekes volt az előadó probléma-felvetése: Mi számít fenyegetésnek Moszkva számára:
Ukrajna a NATO-ban?
Ukrajna az EU-ban?
Nyugatos Ukrajna?
Független Ukrajna...?
Beszélt arról is, hogy NATO csatlakozás lekerült a napirendről október elején. Amíg az ország területén háború folyik, Ukrajna nem léphet be a NATO-ba.
Ukrajna nem lesz a NATO-ban, de a NATO ott lehet Ukrajnában, hiszen a fegyverek a NATO tagállamokból érkeznek, hangzott el.
A szakértő kitért Putyin február 21-ei beszédére, amelyben az orosz elnök Ukrajna létét a bolsevikok történelmi hibájának tartotta. Ez súlyos kijelentés, mondta, és a következményekre irányította a figyelmet.
Jójárt Krisztián arról is beszélt, hogy a nyugati fegyverek nélkül az ukrán ellentámadás nem lett volna sikeres, továbbá az ukránok bebizonyították, jól használják a kapott hadieszközöket, és jó eséllyel számíthatnak további támogatásra. A kilátások kapcsán elhangzott, a fegyverszünet egyelőre valószínűtlen.
„Nem egyszerű követni a történéseket, így miután kronológiailag áttekintettük a háború eseményeit, világosabban látjuk a konfliktus összefüggéseit, és azt, mindez hogyan hat a mindennapjainkra - mondta az előadást követően Simándi tanárnő.
A program lezárásaként a hallgatók éltek a kérdezés lehetőségével: Putyin egészségi állapotától kezdve, az orosz erőtartalékokon át az amerikai támogatásokig záporoztak a kérdések. A tudományos programot követően a szakest a Kodo klubban folytatódott kötetlen beszélgetésekkel, evéssel, vidámkodással estébe nyúlóan.
-v-
