II. András kora elevenedik meg Fehérváron
Különleges időutazásban lehet része annak, aki Székesfehérvárra látogat augusztus közepén: a Koronázási Ünnepi Játékok az egykori koronázó város hangulatába repítik vissza. A rendezvény kiemelt elemei a szertartásjáték, a középkori vásári forgatag, az óriásbábok felvonulása és a Fény utca. Az augusztus 18-án és 19-én látható Koronázási Szertartásjátékban az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királya, az Aranybullát megfogalmazó II. András koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező. A Koronázási Szertartásjáték a Nemzeti Emlékhelyen felépített monumentális szabadtéri színpadon, grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával kápráztatja majd el a közönséget.
Az alábbi interjúk az idei szertartásjáték szereplőivel - Osváth Judittal és Körtvélyessy Zsolttal - készültek. Mindkettejük a Vörösmarty Színház társulatának tagjai lesznek szeptembertől.
A Koronázási Szertartásjáték rendezője Szikora János Osváth Juditra meghatározó szerepet bízott: II. András leányát, Árpád-házi Szent Erzsébetet alakítja az augusztusi produkcióban. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett fiatal és ambiciózus színésznő 2016-ban vette át az Arany Medál-díjat a legígéretesebb fiatal tehetség kategóriában. Szeptembertől a Vörösmarty Színház társulati tagjaként több darabban is láthatják Székesfehérváron a színházkedvelők.
Mondhatni egyből a mélyvízbe kerültél, hiszen először játszol szabadtéri színpadon, mielőtt szeptemberben új közegbe kerülve, a Vörösmarty Színház társulatának tagjaként nekivágsz az évadnak.
Mondhatjuk így is, hogy egyből mélyvízbe kerültem. Izgalmas dolognak tartom, hogy nem rögtön a kőszínházban kezdek el dolgozni, hanem egy külső helyszínen, ami számomra teljesen ismeretlen. Bízom benne, hogy a tapasztaltabb kollégák segíteni fognak. Képeket már néztem a tavalyi előadásról, de elsősorban a karakteremmel, Erzsébettel igyekszem ismerkedni.
Különleges sezmélyiség volt Árpád-házi Szent Erzsébet. Hányattatott sorsa ellenére példamutató életet élt.
Benne többek között az a különleges, hogy a negatív dolgokat, behatásokat nem keserűségként élte meg, hanem mosollyal fogadta és alázattal tekintett a nehézségekre, mert úgy gondolta, hogy ezek által még közelebb kerülhet Istenhez.
Mennyire ért váratlanul a felkérés, és mennyire érzed közel magadhoz a megformálandó karaktert?
Amikor Szikora János megkeresett, kihangsúlyozta, hogy mekkora volumenű nőről van szó és jól esett, hogy én játszhatom el. Azt érzem, hogy a vallásosság feltérképezhetetlen dolog az életemben, hiszen nem kereszteltek meg. Gyermekként azt képzeltem, azért nem, hogy majd eldönthessem, hogy miben fogok hinni. Azt, hogy miben hiszek, a mai napig sok tényező alakítja. Sok a bizonytalanság bennem ezzel kapcsolatban. Éppen ezért szeretném magamat mélyebben beleásni Erzsébet történetébe, hogy rájöjjek, hogyan lehetett valaki ennyire mélyen hívő, tisztán vallásos ember. Ha picit is megértem ezt, akkor jó állapotból indíthatom el a próbafolyamatot.
**************
Körtvélyessy Zsolt János koronázó érseket alakítja az idei Koronázási Szertartásjátékban. A Jászai Mari-díjas színművészt ugyancsak a Vörösmarty Színház társulatának tagjaként üdvözölhetik a székesfehérváriak szeptembertől.
Milyen érzés volt, amikor Szikora János rendező felkérte erre a szerepre?
Több szempontból is nagy örömmel fogadtam a felkérést; egyrészt nagyon kedvelem a koronázó várost, mert a történelem szele nagyon erősen hat rám itt Székesfehérváron. Remélem, hogy az itt töltött idő alatt még jobban fel tudom fedezni. Másfelől Szikora János rendezővel Miskolcon nagyon szerettem együtt dolgozni, így természetes volt, hogy elvállalom a szerepet.
A múltunk, fontos része az életünknek, s Önnek mindezen felül családi kötődése is van a történelmünket idéző darabhoz.
Ahogy öregszem egyre jobban foglalkozom családom múltjával és érdekel a nemzetem a múltja is, különösen az Árpád-ház kora. 1200 környékén kapott egyik ősöm nemesi rangot egy vitézi tette miatt. Még az is elképzelhető, hogy pont II. András adományozta a címet családom tagjának.
Többször szerepelt a Bánk bánban, amely szintén kapcsolódik a szertartásjátékhoz.
Igen, Petúr bánt játszottam a Nemzeti Színházban illetve Bagó Bertalan (a Vörösmarty Színház művészeti vezetője – a szerk.) rendezésében Kecskeméten is. Gondoljunk csak Gertrúd szerepére, a meggyilkolására. Híve vagyok annak, hogy tisztán lássunk, mert számos történelmi alakunk hamis színben lett feltüntetve. Nekünk, utódoknak az a feladatunk, hogy lerántsuk róluk a leplet. Biztos fog maradni még így is titok, de nem is baj.
Szakrális helyszínen játszódik a darab, fel lehet rá lélekben készülni?
Megnéztem a videókat az előző előadásokról, hogy képbe kerüljek, és színésztársaimmal is beszélgettem. Maga a helyszín, a Nemzeti Emlékhely egyszerűen ledöbbent, hihetetlen milyen energiák szabadulhatnak fel ott fellépés közben. Jobban belegondolva hátborzongató érzés lehet, hogy ugyanazokon a köveken lépkedek majd, mint a történelem nagyjai. Mindez annyi pluszt ad hozzá, hogy nehéz is rá szavakat találni, ezt az ember csak a zsigereiben érezheti. Biztos vagyok benne, hogy remek lesz a produkció.
