Könyvhét - Kodolányi

Elsőként Dr. Koudela Pál új könyvét szeretném bemutatni, amelynek címe: Négy felvidéki város. A mű tulajdonképpen négy mikrotörténetből áll, négy város, négy család története bontakozik ki az olvasó előtt. A 18-20. századot öleli fel és mutatja be, a családok életén keresztül betekintést nyerhetünk négy teljesen különböző település történetébe, azok sokszínű kultúrájába. Az érintett városok sorrendben: Selmecbánya, Eperjes, Lőcse és Kassa. A mű erősen protestáns háttérrel rendelkezik, közeli képet ad az egyéni életekről és olyan részét fedi fel ennek a történelmi metszetnek, ami közelebb visz minket az emberi sorsokhoz.

A könyv keletkezésének érdekessége, hogy nagyjából tíz évvel ezelőtt elkészült, de a kiadására várni kellett, az akkori kiadó vezetője egy csalás áldozatává tette az írót és a mű kiadatásának reménye tovaszállt. Szerencsére újabb pályázatok és korrekt kiadóval való találkozás lehetővé tette, hogy 2016-ra a polcokra kerülhessen a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Koudela Pálnak egyébként ugyanennél a kiadónál jelent meg az első könyve is, ami műfaját tekintve monográfia, Mágócsy-Dietz Sándor: Mindennapi történet egy egyetemi tanárról címmel.

A könyv valóban regény érzetét kelti, de olyan pontos meghatározásokkal és adatokkal van igazolva a négy család környezete, hogy egyértelműen leszűrhető az igényes és türelemmel teli kutatás eredménye. A kötetben bemutatott városok közül kiemelt történelmi jelentőséggel bír Selmecbánya, a világ első bányászati akadémiája által, és Kassa, hiszen az első bécsi döntés következtében Magyarországhoz csatolják, Eperjes helyett lebombázzák, és végül 1945-ben kerül vissza Cseh-Szlovákiához. Napjainkban központi területnek számít Szlovákiában. Teljes egészében hiteles, közeli, emberi és szerethető karaktereket ismerhetünk meg a műben. Érthető, követhető és a maga borzalmaival együtt szívet melengető, ahogyan szépen lassan elénk tárul Trianon végkifejlete és visszavonhatatlan következményei a társadalomra nézve. Főszereplői élni akarnak és túlélni. A szerző két különálló részre bontja a következtetést, melynek egyik részét képezi a szereplők személyes sorsa, míg a másik részét a sorsoktól elkülöníthető, történelmi eseményekkel tarkított társadalom és gazdaságjelentik.A mű részletesmagyarázó hangvételű.Kívülről haladunk befelé, vagyis a külsőségektől hámozzuk ki a lélek gondjait, a helyzet adta problémák megoldásait.  Alapos környezettanulmány mutatja be a szereplők életét, mindennapjaikat és a változásokkal járó küzdelmet.  Sorsuk úgy mosódik össze életszerűen, ahogyan mi is közös pillanatokat élünk meg naponta egy vadidegennel. Az 1800-as évek rohamos fejlődése tudományos területen hozott magával jót és rosszat egyaránt, nehezen tartottak vele lépést a polgárok. Különösen tetszetős a szereplők elszántsága, dolgossága, fejlődni akarása, minden élethelyzetből való kiugrási szándéka. Miközben emberek problémáiról és boldogulásáról olvasunk, valójában teljes megvilágosodást nyerünk az akkori felfedezésekről, szociális, politikai és gazdasági változásokról, így a könyv hihetetlen mennyiségű tudást képes átadni a múltunkra visszatekintve.A könyv egyik főszereplője, Sziklay Ferenc történetével kapcsolatban kiemelendő a szerző által hangsúlyozott tézis, miszerint: „Az ember jellemének alakításában két fő tényező osztozik, a szülői ház és az iskola.” Sziklay gyermekkora nem volt könnyű és szükségszerűen arra vezeti vissza saját boldogulásának feltételeit, hogy a kassai iskola és a környezete mit tanított számára. Sajátosan beszűkült látókörében az a gondolat a mérvadó, hogy a sorsa a környezete hatására változik és nem fordítva, azaz nem ő befolyásolja. A megszokott közegből való kiszakadás, megváltozott értékrendekhez való asszimilálódásmind nehézséget okoz. A szerző által magyarázatot kapunk a tézisek realitásával kapcsolatban.Sziklay Ferenc történetén keresztül mélylélektani elemzést is szerzünk egy keserű sorsú és lelkileg meggyötört személy belső hánykolódásáról. Fiával való kapcsolata és a visszaemlékezések minősítése adja ki azokat az értékeket, amikkel mérni lehet a benne tátongó fájdalmat és a múltjával kapcsolatos ellenérzéseket. Összességében egy teljesen értelmezhető művet kapunk, amely az átlagember számára is élvezhető könyv.

Érdemes említést tenni a könyvkiadóról: francia anyacég leányvállalataként működik hazánkban 1999 óta, vezetője Gyenes Ádám. Elsősorban bölcsészettudományi és társadalomtudományi témájú könyveket forgalmaznak, ezzel is kiszolgálva a fiatal egyetemistákat, értelmiségieket, könyvrajongókat. Évente több mint 1600 címük jelenik meg, ami nagyon magas szám az országot tekintve, míg az anyacég évente 3000 címmel bővül. Jellemző rájuk az alacsony példányszámban kiadott könyv, utórendelési lehetőséggel. Ez egyedülállóvá és különlegessé teszi őket Magyarországon. Kifejezetten gyűjtőhelynek minősül francia nyelvű publikációkhoz. Gyenes Ádám igazgatja a Kossuth Klubot is, ami lényegében a kiadó szerves részét képezi kulturális körökben. Francia „testvére” színházzal és kutatóintézettel is rendelkezik. Missziós szándékuk Afrika országaiba és egyetemi városaiba kedvezményesen eljuttatni a könyveiket.