Kodolányisok a Budavári Palotában

A főbejárat mindössze pár percnyire van a Sándor-palotától, a Nemzeti Galéria és az OSZK közötti Oroszlános udvarból nyílik. A beiratkozó pultnál beiratkozhatunk és megkaphatunk minden szükséges információt ahhoz, hogy eligazodhassunk az ötvenezer négyzetméteres könyvtárban.

Dr. Simándi Irén, a Kodolányi János Főiskola Társadalom- és Bölcsészettudományi Intézetének tanára fontosnak tartja, hogy tanítványaival megismertesse a nemzeti könyvtárat; a harmadéves andragógusokkal és az első éves történelem szakosokkal látogatta meg egykori munkahelyét március 21-én. A hallgatók szempontjából nem elhanyagolható körülmény, hogy tanárnő több mint egy évtizednyi időt dolgozott az OSZK-ban, ahol mindent és mindenkit jól ismer. A látogatás célja a könyvtár bemutatása, megismertetése volt a hallgatókkal. Dr. Simándi Irén nemcsak mint tanár és történész kalauzolt minket, hanem mint az intézményben tizenhárom évig dolgozó tudományos kutató, ezért olyan helyekre is bejuthattunk, benézhettünk, ahová talán mások nem vagy csak nehezebben. Az egész délutános könyvtárlátogatás során a tanárnő sok érdekes, az OSZK-val kapcsolatos személyes történetet is megosztott velünk.

A könyvtár és a közgyűjtemény létrejötte gróf Széchényi Ferenc nevéhez kötődik, aki az 1700-as évek végén a régi könyvkincseket országszerte és külföldről is felkutatta, gyűjteménybe rendezte és közhasználatra bocsájtotta. 1802. november 25-én kelt a könyvtár alapító okirata, amit a király másnap ellen is jegyzett. A következő évben nyílt meg a nemzeti téka az olvasók és kutatók számára. Az egyik udvari kancelláriai rendelet már 1802-ben felruházza kötelespéldány-joggal az intézményt – amit később többször megerősítenek –, ezzel is biztosítva a gyűjtemény gyarapodását. Az évszázadok során magánszemélyek (írók, politikusok, művészek), közösségek (városok, egyházi közösségek, társulatok) gyűjteményével bővült a téka, a Széchényi-állomány mellett többek között a Jankovich-, Illésházy-, Horvát István-gyűjteménnyel, a Batsányi-, Kölcsey-, gróf Sándor Móric-könyvtárral, Vörösmarty, Petőfi, Arany János dokumentumaival, gróf Apponyi Sándor külföldi hungarika-gyűjteményével és a bécsi udvari könyvtárból 1932-ben visszakerült 33 középkori kódexszel (pl. Anonymus: Gesta Hungaroruma, a Képes Krónika, 16 darab corvina).

A könyvtárban tárgytípusonként több osztály is van: Kézirattár, Levéltár, Zeneműtár, Hírlaptár, Térképtár, Színháztörténeti Tár, de van audiovizuális gyűjteménye is. Minden tár külön olvasó- és jól felszerelt kutatóteremmel rendelkezik, amelyek elősegítik az igényes kutatómunkát. E helyek többségébe betekintést nyertünk, megnézhettük gróf Apponyi Sándor dolgozó szobáját is, láthattuk működés közben a falon függőlegesen haladó könyvszállító „vasutat”.

Ott tartózkodásunk alatt nyitották meg a „Szép Magyar Térkép 2013 ”verseny pályaműveiből összeállított kiállítást a nagyteremben, ahol meghallgattuk Klinghammer István felsőoktatási államtitkár  ünnepi beszédét, és részt vettünk a verseny díjkiosztó ünnepségén is.

A könyvtár és közgyűjtemény a kor kihívásait érzékelve az ott található dokumentumokat folyamatosan digitalizálja, archiválja és a honlapján tematikusan elérhetővé teszi. A fent említett versenyhez kapcsolódik, hogy a Tabula Hungariae (1528), másként a Lázár-térkép, az első Magyarországot ábrázoló nyomtatott térkép, melynek egyetlen fennmaradt példányát itt őrzik, már digitális formában, a http://lazarterkep.oszk.hu/ weboldalon a nagyközönség és a kutatók számára is elérhető.

Minden tudományos igényű tanulmány, dolgozat, szakdolgozat megírásához elengedhetetlen a könyvtárismeret, könyvtárhasználat. Az Országos Széchényi Könyvtár az ott fellelhető több millió magyar nyelvű és magyar vonatkozású dokumentummal, számos magyar könyv és folyóirat egyetlen fennmaradt példányával, gyűjteményei gazdag állományával kikerülhetetlen a tudományos kutatói munkához. A könyvtár állandó és időszakos kiállításai, különböző rendezvényei a könyvtári kereteken túlmutatóak és sokrétűek.