A mester „elhozta” a kötetet és tanítványait
Különleges irodalmi élményeim közé tartoznak a Kodolányi Szépíró Műhely felolvasóestjei. Ott voltam a legelső, kicsit megilletődött, kicsit iskolai hangulatú, ám már akkor sokat ígérő esten is a Kodolányi klubban, majd lépcsőről-lépcsőre követtem felfelé ívelő útjukat, ami az első antológia megjelenéséhez vezetett.
Petőcz András, József Attila-, Márai- és UNESCO-díjas író, a Kodolányi főiskola docense másfél esztendeje indította el a szépíró kurzust azoknak a hallgatóknak, akik közelebbről szeretnék megismerni a próza-, a dráma-, vagy a versírás szabályait, titkait. Akkoriban azt hittem, leginkább az újságíró szakosokat mozgatja meg a kurzus, mára látom, nem csak őket. Tény, hogy az újságíró palántákban, (húsz éve képezik őket nem kis eredménnyel a Kodolányin) erősen él a közlési vágy, s az abban tehetségesek időnként elkalandoznak a szépirodalom területére, (majd ott is maradnak), hogy azt tegyék a többi szárnyát bontogató írótársukkal együtt, ami az író dolga: írjanak.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban /PIM/ múlt csütörtökön megrendezett felolvasóest a szó legnemesebb értelmében ünnepnek számított a Műhely életében, hiszen első kötetük megjelenését ülték meg, igazán méltó környezetben.
A mester „elhozta” a kötetet, a tanítványait és azt a szellemiséget, amit kortárs alkotóként hétről-hétre megpróbál átörökíteni az ifjú –időnként nem is annyira fiatal – írópalántákba. Az alkotni vágyó tehetségeknek a hétfő esti műhelyfoglalkozásokon rendre átadja Petőcz András az írómesterség tanulható fortélyait – mert ilyenek is vannak –, de ez kevés lenne egymagában. A népszerű kortárs író és tanár életfilozófiáját jól tükrözi egy korábbi interjúrészlet: „Én az írást és az irodalmi világot életformának gondolom, amely nagyon nagy öröm, és hálát adok a sorsnak, hogy ebben az életformában létezhetek, írhatok, taníthatok.”
Dr. Bódi Zoltán, a KJF Kommunikáció és Médiatudomány Intézetének helyettes vezetője a PIM-es felolvasóesten köszöntőbeszédében kiemelte, a szépíró kurzus is bizonyítja, hogy a főiskolán a tudás megszerzése mellett számos értékközvetítő lehetőséggel találkozhatnak a hallgatók. A nyáron napvilágot látott „Csak egy mozdulat” című kötet jól mutatja a profi és jól működő irodalmi kurzus sikeres tevékenységét.
Az antológia tizennégy szerzője munkájával és színvonalas művével kiérdemelte a megjelenés lehetőségét, írja az Előszóban Petőcz András. Leszögezi, az írás, különösen a szépírás tanítható. Jól bizonyítja ezt az antológiában megjelent írások összessége, azok a szerzők, akik kezdetben még meglehetősen bizonytalanul mozogtak a szépírás világában, gyorsan és látványosan fejlődtek egyetlen tanév, vagy olykor egyetlen szemeszter alatt is. A szerzők írásai sorra jelennek meg országos irodalmi folyóiratokban is, a Spanyolnátha, az Irodalomismeret, a Magyar Műhely, a Vár rendszeresen közli a szépíró műhely tagjainak alkotásait.
Álljon itt a szerzői névsor is: Bauer Krisztina, Cselenyák Tibor, Darázs Enikő, Horváth Gábor, Jeney Tóth Kitti, Nagy Izabella, Őszi Róbert, Printz Nóra Katalin, Sasvári Vivien, Szentapály Ágnes, Szerdi Bence, Szűts Diana, Varga Kitti és Varga Lilla kiváló írásait olvashatjuk a „Csak egy mozdulat”-ban, s néhányukét meghallgathattuk ezen az ünnepi esten is.
Ez alkalommal mutatta be Petőcz András a szeptemberben indított újabb szépíró kurzus néhány ígéretes tehetségét.
A PIM-est szívet melengető eseményének számított az is, hogy eljött Han Kang koreai írónő, akivel Petőcz András 1998-ban Amerikában, Iowában találkozott először egy három hónapos irodalmi kurzuson, és azóta tartják a kapcsolatot. A két író barátsága, a felolvasóesten kétszeresen is jelenlévő sikeres alkotói életút követendő példaként szolgált a pályájuk elején álló tehetségek előtt.
Petőcz Andrásról azt is tudjuk, hogy ötévesen eldöntötte, hogy író lesz. A nagy tervet a nyolcvanas évek elején egyetemistaként váltotta valóra, s a közel harminc megjelent kötetében végigkövethetjük írói tevékenységét. De olvasásra ajánlom tanítványai írásait is.
Virágh Ildikó
