A kecskeméti járműipari fejlesztés jó témának bizonyult
Boros Kitti, a Kodolányi János Főiskola turizmus menedzsment mesterszakos hallgatója II. helyezést ért el a XXXIII. OTDK 2017. április 6-8. között Győrben megrendezett Közgazdaságtudományi Szekciójának Turizmusgazdaságtan tagozatában. "A Daimler AG cégcsoporthoz tartozó Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. hatásvizsgálata" című dolgozatának elkészítését Dr. Hinek Mátyás segítette konzulensként. Az alábbiakban a pályamunka rezüméjét közöljük.
Boros Kitti írása - turizmus menedzsment MA szak, II. évfolyam
Tanulmányom célja, hogy bemutassam Kecskemét személygépkocsi gyártásának történetét, és a járműipari fejlesztés hatását a város életére. Témaválasztásomat indokolja, hogy Kecskeméten az autóipar megjelenése óta, mely a település egyik vezető termelő iparágává vált, a vidéki központ látványos fejlődése kezdődött meg. Fontosnak tartom az autógyár városra gyakorolt hatásának vizsgálatát, mert így megismerhetőek a Kecskemét turisztikai életében már megvalósult folyamatok és a bekövetkező potenciális változások.
Kutatásomban bemutatom azt a környezetet és időtávot, amelybe a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. mint globális vállalat beilleszkedett, valamint ismertetem a letelepedés mérföldköveit és intézményi hatásait. Dolgozatomban további célkitűzésként fogalmaztam meg, hogy Kecskemét gazdasági hatásvizsgálata mellett a primer kutatás keretein belül elemezzem a vonzáskörzetben élők és a belföldi látogatók véleményét a Mercedes autógyárról, mint turisztikai attrakcióról. Mindezek megvalósításához turisztikai GDP becslést, kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztem, és a helyzetértékelés során összegyűjtött adatokból SWOT analízist készítettem.
Kecskeméten az elmúlt években komoly beruházások jöttek létre számos területen, de jelen kutatásomban törekedtem vizsgálatomat leszűkíteni a turizmus szektorra. Az ágazaton belül részletesen kitértem a város három darab négycsillagos szállodájának turisztikai kereslet-elemzésére, melyek főszereplői a Mercedes gyár révén egyre erősödő hivatásturizmusnak. A vizsgálat alapjául a szállodák vezető beosztású alkalmazottaival készített mélyinterjúk szolgáltak. Primer kutatásomat a helyi vendégforgalmi adatok vizsgálatával egészítettem ki.
A gyár megnyitása és az új modellek bevezetése minden esetben pozitívan hatottak a külföldi vendégforgalom alakulására. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a folyamatosan erősödő hivatásturizmus legfontosabb küldőországa: Németország. Nem elhanyagolhatóak a gyárlátogatások sem, amelyek szintén kedvezően befolyásolják a helyi turizmust. 2014-ben több mint 35.000 látogató kereste fel az autógyárat, és a tervek szerint még idén köszöntik az ötvenezredik látogatót. Bár igaz, hogy a Mercedes gyár egyelőre nem tervez turisztikai jellegű fejlesztést megvalósítani, de a gyárlátogatást mindenkinek lehetővé teszik. Erőteljesebb marketinggel, széleskörű tájékoztatással a látogatószám továbbnövelhető lenne, hiszen a gyárlátogatás iránti igény a helyi lakosokban és a belföldi látogatókban egyaránt megvan.
Közvetett turisztikai hatása szintén érződik, hiszen az autógyár nemzetközi hírneve és az általa generált fejlesztések hozzájárulnak Kecskemét vonzóbb desztinációvá válásához és egyedi imázsának formálásához. A város külső és belső imázsára is jótékonyan hat az autógyár jelenléte, ezt bizonyította a kérdőíves felmérés eredménye is. A megkérdezettek közel 80%-a szívesen visszatérne Kecskemétre, és ajánlanák barátaiknak a várost. Ehhez az eredményhez azonban hozzá kell tenni, hogy a belföldi látogatók második legfontosabb motivációja a rokonlátogatás volt, ami torzított az eredményen. A város barátoknak való magas arányú (közel 80%-os) ajánlása viszont a jól működő városimázs hozadéka.
MBMH perspektívát lát Kecskemét városában, ezt támasztja alá társadalmi szerepvállalása is. Saját Sport-osztályának és a Mercedes Kosárlabda Akadémia létrehozásával hozzájárul a helyi sport-infrastruktúra fejlődéséhez. A sport- és a szociális támogatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a kultúra szponzorálása is, hiszen ebben az évben az autógyár a Hírös Hét Fesztivált, a Tavaszi Fesztivált, és a Múzeumok Éjszakáját is támogatta.
Természetesen vannak még fejlődési lehetőségei és megoldandó problémái is a városnak, mint pl. a turizmus ágazatban az egyre növekvő munkaerőhiány, de az autógyár pozitív gazdasági és társadalmi hatásai már látszanak. A tovagyűrűző multiplikátorhatás minden ágazatban kezd megjelenni, melynek egyik oka az életminőség javulásában keresendő. Az életminőség javulásával a helyi lakosok utazási szokásai nem változtak, viszont többet járnak vendéglőbe és kulturális programokra is többet költenek.
Kutatásom zárásaként célom olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek tovább ösztönzik Kecskemét és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. sikeres együttműködését. Az eredményes kooperáció fenntartása továbbra is kívánatos, hiszen Kecskemét és az autógyár kapcsolata: „Sikertörténet, nem csak a Mercedes-Benz, hanem a kecskeméti régió és Magyarország számára is” (ManfredSchulz, 2014)
