Simándi Irén témája a Szabad Európa Rádió magyar osztályának működése volt
Dr. habil. Simándi Irén PhD., a Kodolányi János Egyetem főiskolai tanára előadóként vett részt a Borbándi Gyula Emlékkonferencián, amelynek a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) adott otthont. A tanárnő meghívta a tudományos tanácskozásra kodolányis tanítványait is. Az első éves nemzetközi tanulmányok, illetve történelem szakos hallgatók szerezhettek ismereteket és tapasztalatokat a tudományos programon.
A szeptember 24-én megtartott konferenciát a Barangoló Kiadó, a Népfőiskola Alapítvány és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum közösen szervezte meg Borbándi Gyula, a Münchenben 1950 és 1989 között megjelent Látóhatár - Új Látóhatár című folyóirat főszerkesztőjének, a Szabad Európa Rádió magyar adása szerkesztőjének születése 100. évfordulója alkalmából.
Dr. habil. Simándi Irén PhD., a Kodolányi János Egyetem főiskolai tanára, az ELTE c. egyetemi tanára Borbándiról és a Szabad Európa Rádióról tartott értekezést. Borbándi két évig Svájcban szállodai alkalmazottként, majd 1951-től 1984-ig Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársaként, 1979–1984 között a magyar osztály helyettes igazgatójaként dolgozott. A tanárnő kiemelte, hogy a SZER és az Új látóhatár nem választható el Borbándi életművében egymástól.
Simándi Irén kiemelte, az 1956. november 4-ei szovjet támadás híre villámcsapásként érte a SZER magyar osztályának munkatársait. A rádió programját azonnal megváltoztatták, és megállapodtak abban, hogy az események kommentálását a minimumra csökkentik, ezenkívül minden beérkező hírt bemondanak, és közlik a hírügynökségek és laptudósítók jelentéseit.
A tanárnő részletesen beszélt arról, hogy a szerkesztőségben a magyar szabadságharc bukása, a segítség elmaradása olyan felháborodást okozott, hogy harminckét munkatárs, köztük Borbándi levelet írt Gellért Andornak, a magyar adások főszerkesztőjének. „Főszerkesztő Uram! Alulírottak mélységes sajnálkozással bejelentjük, hogy amennyiben a magyar szabadságharc elbukik, és a nyugati nagyhatalmak hathatós fellépésének és segítségének elmaradása is hozzájárul ügyünk bukásához, akkor állásunkról azonnali hatállyal lemondunk. Nagyon kérünk, vedd tudomásul, hogy ezt az elhatározásunkat a rádió amerikai vezetőségével, a Keresztes Hadjárat a Szabadságért elnevezésű mozgalom vezetőségével, továbbá az amerikai elnöki hivatallal is közöljük. München, 1956. november 4.” A levelet Gellért Andor nem továbbította a Rádió vezetőségéhez, az aláírók pedig később visszavonják lemondásukat. Ennek oka, hogy a depresszióból felébredő magyar rádiósok nem ragaszkodtak a bejelentett felmondásuk érvényre juttatásához.
A későbbiekben azonban nyugati résztől komoly vádként hangzott el, hogy a rádió további ellenállásra, fegyveres harcra buzdította a magyarországi fegyveres erőket, katonai segítséget is ígérve nekik. Vizsgálat indult. 1957. február elején a Szabad Európa Rádió magyar osztálya megbeszélést folytat a magyar felkelés alatti műsorokról az önvizsgálat és önkritika jegyében. 1957. márciusában a Szabad Európa Rádió magyar osztályától elbocsájtanak tizenhárom munkatársat, köztük a Látóhatár három szerkesztőjét, Vámos Imrét, Molnár Józsefet és Horváth Bélát. Borbándi is a kirúgottak között van, de mivel szakszervezeti vezető, ezért őt a német munkajogi törvény megvédi az elbocsájtástól. Borbándi ezt követően célul tűzte ki maga elé a magyar emigráció összefogását.
A konferencián elhangzott előadásokat a Barangoló Kiadó nyomtatott formában is megjelenteti, a tanácskozás videofelvételét az ujlatohatar.com weboldalon közzéteszi.
/Forrás http://www.retorki.hu/
