Klímavédelem és közösségi média

2020. január. 21. Hangoskodó
Klímavédelem és közösségi média

 Sóty Réka - televíziós műsorkészítő szak, I. évfolyam

Elég beszélni róla?

Érdekel a klímavédelem kérdése, meggyőződésem, hogy napjainkban ez az emberiség egyik legégetőbb feladata. Sokat olvasok a témakörben, legutóbb pedig végeztem egy felmérést is. Készítettem egy kérdőívet, arra voltam kíváncsi, hogy mit gondolnak az emberek átlagosan a mostani klímahelyzetről. Az eredmény nem volt meglepő, de felmerülnek kérdések is. Például az, ha mindenki nagyjából azonos véleményen van, akkor miért tartunk ott, ahol most.

Azt gondolom, ma már nincs olyan ember, aki ne tudna az aktuális helyzetről a klíma kapcsán, csak mindenki másképp kezeli. Van, aki minden erejével azon van, hogy tegyen a környezetéért, és akadnak, akiket nem igazán hat meg érzelmileg és tudatilag, hogy valami már nem úgy működik a világunkban, ahogyan annak kellene.

Az interneten mindenhol találkozhatunk a témával, bármelyik platformon, hírportálon. A többség megnyitja és el is olvassa ezeket a cikkeket, érdekli őket. Kétségkívül igaz, hogy nem a hírek olvasásával váltjuk meg lassan pusztuló világunkat, ám jelentős motivációként hatnak ránk, hogy tegyünk valamit.

A felmérésem kapcsán a válaszadók 95%-a tesz valamit azért, hogy lelassítsa azt, ami valójában elkerülhetetlen. A legtöbben nem szemetelnek az utcán, inkább sétálnak még öt métert és a kukába dobják a hulladékot, illetve külön gyűjtik a papír és a műanyag szemeteket vagy nem esznek húst. Elenyésző az arány, akik semmit nem tesznek. Ugyanakkor mégis minden úszik a szemétben, fogmosáskor nem zárjuk el a csapot, az állatokat pedig ugyanúgy levágjuk. Megszokásainkból nem akarunk engedni, de a változást akarunk.

 

Feltettem egy kérdést - egyéni válaszadás alapján -, mit kéne tenni ahhoz, hogy lelassítsuk az egyre gyorsuló folyamatot.

Számos elgondolkodtató és ésszerű választ kaptam, szeretnék kiemelni közülük néhányat.

„Újrahasznosítani, amit csak lehet. Nem használni műanyagot, különösen a szívószálakra és zacskókra gondolok. Léteznek ma már csomagolásmentes boltok, szerintem ezeket a boltokat kéne elterjeszteni jobban.”

„Műanyag erők csökkentése, energia és víztakarékosság, pazarlás minimalizálása, illetve a politikai támogatás.”

„Ovis kortól kezdve az oktatásban hatalmas hangsúlyt fektetni a témára. A közintézményekben kötelezővé tenni a szelektív hulladékgyűjtést…”

„Egyszerű emberek számára is meg kellene érteni, hogy ez nem játék…”

„Felfogni, hogy baj van.”

„Összefogni.”

Összefogni és felfogni, hogy baj van. A kérdés ilyenkor már csak az, hogy miért nem tesszük. Sokan nem hisznek a politikai hatalmaknak, akik szerint nincs a klímával semmi gond, és tulajdonképpen nincs is  globális felmelegedés,

Mégis egyhelyben vergődünk, várjuk a megváltást, a változást, és csak a kommentekben védjük, sajnáljuk a környezetet. Mert „más se gyűjti a szemetet szelektíven” alapon működünk a legtöbben, de ennek ellenére látjuk a helyzet súlyosságát, hiszen a maximum időtartam, amit a Földnek adtak a válaszadók, az negyven-ötven év. Nyílván ez is túlzás, de jól mutatja, hogy nagyjából tisztában vannak az emberek a klímavédelem fontosságával.

Elgondolkodunk, érezzük az ezzel járó nyomást, és rosszul is érezzük magunkat egy kicsit. Ám a cselekvés helyett a közösségi média komment szekciójában fejezzük be, azt gondolván, mi mindent megtettünk.

 

 

 

Kodolányi János Egyetem

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.

Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat