A török uralom alóli felszabadulásának 326. évfordulóját ünnepelte Székesfehérvár
Megemlékező ünnepséget és koszorúzást tartottak ma Székesfehérváron a török uralom alóli felszabadulás 326. évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékhelyen. Az ünnepi megemlékezésen Dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese mondott köszöntőt.
Ezt követően a Hermann László Zeneiskola diákjai adtak zenés-verses műsort, majd Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Dr. Vizi László Tamás történész, valamint Fekete Ferenc, zeneiskolai igazgató koszorút helyezett el a Középkori Romkert külső falán található emléktáblánál.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta İstolni Belgrádot.
A törökök szabadon vonultak ki az éhínséggel küszködő városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Ők honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Székesfehérvár históriájának e meghatározó eseményéről Dr. Vizi László Tamás történész visszatekintésében így emlékezett meg: „1688-ban, május 19-én Székesfehérvár ezer fős védőőrsége és kb. háromezer fős törökökkel együtt távozó lakossága elhagyta İstolni Belgradot, és ezzel véget ért Székesfehérvár 143 éves török fennhatósága. Jelképesen azt is lehet mondani, hogy visszakerült a kereszt a félhold helyére. A városba beérkezőket elkeserítő látvány fogadta: szemét, kosz mindenütt. A semmiből kellett egy új várost felépíteni. Az lett a Székesfehérvárra betelepülők legfontosabb feladata, hogy visszaszerezzék azokat a jogokat, amelyeket ez a város évszázadokon keresztül viselt, felépítsék az új, immár barokk Székesfehérvárt. Erre a napra, erre a május 19-ére emlékezünk ma és minden nap, amikor itt a Monostor-bástya mellett elsétálva büszkén elolvassuk: ALBA REGALIS RE CVPERATA – Székesfehérvár visszafoglalva. ”
/Forrás:ÖKK/