Locsmándi Luca – kommunikáció- és médiatudomány szak, I. évfolyam
"...nem áll szándékomban eltűnni"
A világon csaknem ötvenhárom millió ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma közel egymillió-háromszázezer, a gyógyultaké pedig kevéssel több, mint harmincnégymillió a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pénteki adatai szerint. A mai legfrissebb hazai adatok szerint 6495 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 147 456 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
A tavaszi járványidőszakhoz hasonlóan most, a második hullám idején is „bezár” a világ. Így elérkezettnek láttam az időt, hogy napjaink leghírhedtebb ellenségével, a Koronavírus néven ismert Covid-19-cel készítsek interjút. Szóba kerültek az őt övező mítoszok és városi legendák, valamint mélyebb betekintést nyerhettem a vírusok hitvallásába és Korona további terveibe.
Miről kapta a „becenevét”? Igaz, hogy az alakjáról?
Nem, ez az egyik legelterjedtebb városi legenda, ami az emberek közt kering. Igaz, hogy a nem mindennapi külső méltó éke annak, amit mi, Covid-19-ek képviselünk, de az igazság ennél jóval költőibb. A Korona elnevezés sokkal inkább arra utal, hogy az emberiségre gyakorolt hatásunk által, mi váltunk a saját fogalomkörünk szerinti teremtés „koronáivá”.
Ezek szerint a vírusoknak van saját teremtéselmélete. Tudna erről mondani néhány szót?
Természetesen. A vírusok teremtésfogalma rendkívül egyszerű, bár az ember számára, lehet, hogy kicsit nehezen befogadható. Mi, ugyanis – csak, hogy a maguk által erre kitalált fogalommal éljek – a mutálódás során önmagunk újabb, még tökéletesebb változatát teremtjük meg. Ezzel a vírusok egy teljesen új szintre emelik az individuum és a kollektíva fogalmait.
Ezesetben ön szerint, melyik a fontosabb?
Mindkettő egyformán fontos, számunkra ez a két létforma nem elválasztható, már csak a fejlett kommunikációs rendszerünk miatt sem. Például, ami az emberiségnek győzelem – az a néhány, úgymond szerencsés, aki felépül – az nekünk sokkal inkább értékes információ, ami a kollektív tudatba kerülve tovább tökéletesíti az egyébként is nagyszerű létünket.
Akkor, ha jól értem, ön szerint a vírusok az emberiségnél felsőbbrendű fajt alkotnak?
Természetesen! Mondja, az ember öli meg a vírust, vagy a vírus, az embert? Ez már csak így van. Erre rímel Nietzsche „felsőbbrendű ember” eszméje. A filozófus pusztán ott követ el - szerencsére orvosolható hibát-, hogy a gondolatait tévesen, az emberiségre, valamint szimbolikusan értelmezi, míg mi, vírusok, minden szempontból megfelelünk az általa megfogalmazott tulajdonságoknak. A társadalom, és bizonyos értelemben az emberiség felett állunk.
Ön szerint pontosan hol érhető tetten ez a bizonyos felsőbbrendűség?
Csak nézzen körül. Rekordidő alatt tudtunk globális hatást gyakorolni a gazdaságra. Új alapokra helyeztük a személyes tér, a közösség és az individualizmus fogalmait. Forradalmasítottuk a divatot, hiszen ön is maszkot visel, bár megjegyzem erre jelen körülmények között, semmi szükség. Nem áll érdekemben megfertőzni önt, mielőtt megjelentethetné az interjút. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy ellentétben az emberiséggel, mi ezt alig néhány hónap alatt vittük véghez, nem volt szükségünk évtizedekre, sőt, akár évszázadokra ezen drasztikus változások meghonosításához. Ráadásul, nekünk elég egy kis változtatás hibátlan RNS-ünkben és máris hatalmas kavarodást tudunk előidézni az emberek életében. Míg önök, emberek saját fajukon belül, pusztán az elnagyolt drasztikus változtatásokra képesek észrevehetően reagálni.
Az őszi, téli hónapokban megjelent Ön mellett egy az emberiség számára már megszokott vírus, az Influenza. Önök hogy viszonyulnak egymáshoz, jelen helyzetben? Egyfajta cinkostársként?
Cinkostársként? Ugyan, dehogy. Sőt, meg kell mondanom, hogy az emberi szervezeten kívül – ahol nem tehetünk semmit a találkozás ellen – kimondottan ellenségek vagyunk, de ez kizárólag az emberek hibája. Ráfogják, hogy az Influenza erősíti az általam okozott, nyilvánvalóan segítség nélkül is halálos tüneteket, és ha ez nem lenne elég, a kezdeti stádiumomban, még az összekeverésünkre is képesek.
Úgy érzem, ez eléggé kellemetlenül érinti Önt.
Pontosan. Tudja, nekem fáj ez az összekeverés. Persze minél később fedeznek föl engem, annál hatékonyabb vagyok, de mégis… Minden engem tartalmazó egyednek tudnia kéne, hogy én és csakis én lappangok bennük, hogy aztán hatalmamat felismervén teljes halálos fényemben ragyoghassak áldozataim előtt.
A vírusoknak van istenfogalma?
Nem, nincs. Az egész világot behálózó nemzetünk pusztán a bennünk rejlő pusztító erőt tarja egyfajta mindenek felett álló „jelenlévőnek”, alfajtól, mutációtól és leggyakoribb előfordulási területtől függetlenül.
Végezetül pedig szeretném megkérdezni, hogy mik a tervei a jövőre nézve itt, az emberek között?
Természetesen nem áll szándékomban eltűnni. A közeledő oltóanyagoktól nincs félnivalóm, hiszen az orvosi kemikáliák sosem képesek helyesen modellezni a vírusi tökéletességet. De ennél többet nem mondhatok, mert a végén még megpróbálnának felkészülni rám. Nem venném a szívemre, ha elrontanám a meglepetést.
