Balogh-Vadász Barnabás - Kodolányi János Középiskola és Kollégium, 9.évf.
Példaképek lehetnek a hős, pesti srácok
„1956: A szabadság narratívái” című tudományos emlékkonferencián vettem részt az ősz folyamán. A mi korosztályunknak, akiknek még a szülei sem éltek 1956-ban, nagyon fontos, hogy hiteles és neves történészek által tartott előadásokból is képet kaphassunk az akkori eseményekről, akik saját tapasztalataikat is megoszthatják a hallgatósággal.
Nagyon érdekes volt Dr. Vizi László Tamás megnyitójában elhangzott párhuzam, amelyet az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom között vont. Mindkét felkelést a fiatalok indították el, Őket még nem tudta annyira befolyásolni az aktuális rezsim propagandája, erősebb igényük volt a szabadságra, mint a középkorú vagy idős embereknek, akik már belefásultak. A kommunista diktatúra elleni felkelés sokkal gyorsabban zajlott le, mint a Monarchia elleni. 1956. október 23-án reggel csak egyetemisták által meghirdetett demonstráció volt, ez délutánra forradalommá vált, éjszaka és másnap szabadságharccá. Ez az 1848-as forradalom esetében több hónap alatt következett be, amelyben nagy szerepet játszott a rádió, a tömegkommunikáció hiánya is.
Ez a konferencia egy rendhagyó történelemóra volt számomra, ahol a nyolc történész előadása végigvezetett az 1956-os eseményeken. Prof. M. Kiss Sándor a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese beszélt az előzményekről. Ő a szovjet megszállás kezdetétől számítja a forradalomhoz vezető utat.
Dr. habil. Sáringer Jánostól, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársától hallhattunk a háború utáni kétpólusú világ működéséről, Washington és Moszkva évtizedeken át tartó szembenállásáról a nemzetközi hidegháborús körülményekről, a Szuezi eseményekről, és mindezekről az 1956-os eseményekkel kapcsolatban. A magyar forradalom kitörése rendkívül váratlanul érintette a nyugati hatalmakat is. Az Amerikai Egyesült Államok nem akart kockáztatni, egy alig tízmilliós kis ország felkelése nem érte el azt a küszöböt, amiért megérte volna a fennálló erőviszonyokat megbolygatni.
Dr. habil. Simándi Irén a Kodolányi János Főiskola szakfelelős főiskolai tanára a forradalom egyik kulcsfontosságú eseményét és fordulópontját, a Magyar Rádió ostromát mutatta be eddig még nem publikált források tükrében. Előadása érdekes, és szemléletes volt. Tudományos kutatómunkájának jelentős állomása a Gondolat Kiadó gondozásában most megjelent „Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956 című könyve.
Dr. Biró Zoltán a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum /RETÖRKI/ főigazgatója rávilágított, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcnak máig tartó hatásai vannak, és óriási szerepet játszott az 1989-es rendszerváltoztatásban is.
Dr. Vizi László Tamás a Kodolányi János Főiskola oktatási rektor-helyettese, az 1956-os nemzetközi politikai viszonyokat elemezte, bemutatva a magyar semlegesség esélyeit.
Prof. Dr. Simon János a francoista Spanyolország szerepéről beszélt az 56-os magyar forradalom támogatásában. Az előadása a tanulmányaimból még eddig nem ismert, és nagyon érdekes tényeket mondott a magyar forradalom visszhangjáról Spanyolországban.
Glavanovics Andrea, a Kodolányi János Főiskola könyvtárigazgatója a brit politika 1956-ról alkotott képét elemezte, saját kutatásaival, angol sajtóforrások felhasználásával és bemutatásával.
A konferencia záró előadásával Riba András László a RETÖRKI helyettes archívumvezetője a pártállami döntéshozatalt és hatalomtechnikai eszközöket elemezte az 1956-os események fényében.
Az 56-os megemlékezések a 60. évforduló okán sűrű programsorozattá teljesedtek ki. Az ország egész területén, minden közösség megemlékezett az eseményekről. A média középpontjában is az 56-os események álltak. Felmerültek olyan vélemények is, hogy talán túl sok a hatvan évvel ezelőtti események felidézése. A konferencia utáni kötetlen beszélgetés kapcsán kaptam el választ, illetve véleményt ezzel kapcsolatban. Prof. Dr. Bíró Zoltán mondta, hogy ha a fiatalok körében csak pár gyereknek nem a mai magyar bulvár celebjei lesznek ezután a példaképei, hanem a hős „Pesti Srácok”, akkor már érdemes volt „ekkora felhajtással” megemlékezni a forradalom hőseiről.
