Rajkort Miklós írása – nemzetközi tanulmányok szak, III. évf.
A Szent Korona-eszme története
Dr. Kardos József, az ELTE BTK professzora „A Szent Korona-eszme és története” címmel tartott nagysikerű előadást a Kodolányi János Főiskolán március 19-én.
A KJF Budapesti Oktatási Központjának nagyelőadójában megtartott programra sokan eljöttek, a hallgatók érdeklődés egyaránt szólt Kardos professzor személyének és az előadás témájának.
A Szent Korona hazánk meghatározó nemzeti ereklyéje. A közel ezer éves koronázási ékszer a magyar állam történéseit, eseményeit végigkövette a nagyjából a 11-12. századtól egészen napjainkig. Magyar sajátosság - ahogyan Kardos professzor fogalmazott-, hiszen királyt csak a Szent Koronával lehetett hazánkban megkoronázni. A Parlament kupolacsarnokában megtekinthető Szent Korona szerencsés módon a legépebben megmaradt korona Európában, pedig a különböző történelmi események (a Korona elrejtegetései, elveszítése, elrablása, stb.) nem kímélték, de a „misztikumba rejtőzött Szent Korona”- mint ahogyan József fogalmazott -, szerencsére máig megmaradt.
Sokunkat érdeklő kérdés, honnan is származik a Szent Korona. Sokan gondoljuk úgy, hogy I.(Szent) István koronázási ékszere volt, amelyet II. Szilveszter pápa küldött neki. Valójában a korona mai alakja a 13. századtól él, a korona alsó része (abroncs korona) 1077-ből, a felső része (latin korona) 13. századból származik, így István fején sohasem lehetett. A 13. század fontos dátum a korona történetében, ugyanis innentől beszélhetünk Szent Koronáról, alapja Szent István, innen kapta a szent jelzőt.
A Szent Korona-eszme, vagy más néven: Szent Korona-tan a magyar államiság fundamentuma a középkortól, amelyre a magyar állam eszméje épült. A Szent Korona magában foglalja az uralkodót, a nemességet, valamint az egész országot. A 14. században joghatósága lesz, a bíróságokon Isten mellett a Koronára esküsznek. A 16. században a nemesek és a köznemesek nagy hatalomra tettek szert, így ők is a Szent Korona „testének” tagjai voltak, amelyet 1515-ben Werbőczy István Hármaskönyv című szokásjogi gyűjteményében (Tripartitum) rögzített.
Kardos József professzor a Szent Korona történetét a középkortól egészen a rendszerváltozásig követte végig előadásában, kitérve minden fontos részletre, minden fontos eseményre, külön kiemelve a Szent Korona-eszme jelentését, fontosságát.
