Lenti Barnabás - kommunikáció-és médiatudomány szak, II. évfolyam
Covid pozitív - negatív
Jövőre talán vége lehet a pandémiának. Már tavaly is ezt mondták, de nem úgy lett. Újabbnál újabb hullámok követték egymást, annyi, amennyin már szörfözni lehetne és még tengeribetegek is lehetnénk. Korlátozások jöttek-mentek, a maszk is hol volt, hol nem volt, aztán egyszer csak jöttek a vakcinák, de a járvány nem mozdult.
Jövőre talán vége lehet a pandémiának. Ezt minden alkalommal úgy mondják, mintha most már tényleg úgy lenne. Honnan tudják ezt? Vagy honnan tudják az ellenkezőjét? Valamit tudnak, valamit mondanak, mindig nyilatkoznak valamit, de a járvány továbbra is velünk van, bármit írunk, mondunk vagy teszünk.
Ismert tudósok, kutatók és orvosok állítanak valamit, de másnap már az ellenkezőjét is. Jövőre talán vége lehet a pandémiának. Meglehet, hogy már tavaly vége volt, csak visszajött. Minden esetre itt van. A WHO vezérigazgató-helyettese is azt mondta, hogy jövőre vége lehet a járványnak, de még nem tudhatjuk úgy lesz-e. Majd jövőre megbizonyosodhatunk, bár akkor is csak félve hisszük el, hogy igaz.
Talán jobb is ez így. Itt marad velünk, nem megy sehová. Vagy éppen elmegy, aztán időnként visszajön. A vírushelyzet minden negatívuma ellenére sokat változtatott rajtunk, valójában tükröt tart az egész életünk elé. Szembesülhetünk azzal, hogy folyton olyan dolgok ellen küzdünk, amivel valójában nem tudunk mit kezdeni. Az örökös küzdelem pedig megtépázza a mindennapjainkat, összekuszálja az életünket.
Különös, de a félelemmel teli helyzetben is kerestük és megtalálhattuk az örömöket. Több időt tölthettünk szeretteinkkel és önmagunkkal, megbarátkoztunk az arcmaszkkal, a home office -szal, az online oktatással, vásárlással, szóval egy vadonatúj életformával ismerkedtünk meg. Itt volt a lehetőség, egyébként pedig rákényszerültünk. Eddig az volt a baj, hogy nincs idő. Most van. Éljünk vele amíg lehet. Jövőre talán vége lehet a pandémiának.