Rakovács Regina írása - kommunikáció és médiatudomány szak, I. évfolyam
„Kilencedikes koromban beleszerelmesedtem a kommunikációs szakba”
A pályaválasztás és a továbbtanulás gyakran állítja nehéz döntés elé a fiatalokat. Nem egyszerű összeegyeztetni az álmokat a tanulmányi eredményekkel, az anyagi lehetőségekkel. Kovács Nikolettnek, a Kodolányi János Főiskola elsőéves, kommunikáció és médiatudomány hallgatójának sikerült ez, megtalálta a számára legvonzóbb pályát, főiskolai szakot. A vele készíthett interjúban Niki többek között a főiskolai életről is beszél.
Kovács Nikolett megtalálta álmai pályáját
Tervezted, hogy a Kodolányin tanulsz majd tovább vagy csak egy spontán ötlet volt. Mennyire volt hatással a döntésedre, hogy középiskolásként eljöttél a nyílt napra?
A nyílt napon itt voltam, de már ez sem spontán ötlet volt. Igazából én kilencedikes koromban beleszerelmesedtem a kommunikáció szakba. Nem nagyon tudtam, hogy mit fogunk csinálni, úgymond a sötétben eveztem. De most, hogy már túl vagyok az első féléven, biztosan tudom, nagyon jól tettem, hogy ezt választottam és kitartottam az álmaim mellett.
Olyan ez a szak, mint amilyennek elképzelted?
Igen, olyasmi, de számos olyan dolog van, amelyekről nem gondoltam, hogy része a képzésnek. Például nem gondoltam volna, hogy egy igazi tévéstúdióban fogok gyakorolni a tanulmányaim ideje alatt. Azt hittem, majd a munkám során fogok ilyenekkel megismerkedni. Nagyon jónak tartom a gyakorlati képzés rendszerét, hiszen hasznosítható gyakorlattal kerülünk ki a főiskoláról. Nem éles helyzetben találkozunk először stúdióval, az ottani munkával, az esetleges buktatókkal, hanem főiskolásként kellően felkészülünk.
Fél éve vagy főiskolás. Hogy érzed, milyen a főiskolai élet, milyen az évfolyam?
Szeretek ide járni, kezd kialakulni a mi kis közösségünk, sok barátra tettem szert. Én vidékikről kerültem fel Pestre, kicsit megszeppenve jöttem ide, és nagyon féltem az elején. Kár volt, könnyedén beilleszkedtem, befogadott mindenki, és nagyon jól érezzük magunkat.
Tudom, hogy most leginkább a tanulás köt le, de az is érdekelne, hogy a szabadidődben mivel foglalkozol a legszívesebben?
Nagyon szeretek lovagolni, régebben több sportot is űztem. Tíz évig táncoltam, aztán felváltotta ezt a lovaglás. A lovak szeretete nagyon megnyugtat. Ezen kívül szeretek még a barátaimmal időt tölteni. Most egyébként körvonalazódik egy új hobbi az életemben: szeretnék megtanulni gitározni. Igazából az egész családom zenész, édesapám, a nagypapám is zenélt egy ideig, valamint a barátom is zenész, azt hiszem, tőlük ragadt rám ez a hóbort.
Az új hobbidat szeretnéd összekötni később a munkáddal?
Nem gondolkoztam még igazából ezen, de végül is lehetséges, hogy összekötöm, hiszen később ebből profitálnék.
A média világa vagy a kommunikáció világa érdekel téged jobban a szakon belül?
Mivel én vidéken szeretnék maradni, nem szeretnék felköltözni Pestre, ezért inkább a kommunikáció érdekel. Ezen belül az üzleti, illetve a vállalati kommunikáció, hisz’ a környékünknél van a Mercedes gyár, ahol nagy kereslet van az ilyen szakemberekre.
El tudod magad képzelni évek múlva a Mercedes gyárban?
Igen, mert egyrészt ott dolgozik az ismeretségi köröm jelentős része, másrészt pedig valóban érdekel az üzleti, vállalati kommunikáció.
Mennyire tartod elképzelhetőnek, hogy kipróbálod magad a média, illetve a kommunikáció minden lehetséges területén és csak később döntesz véglegesen.
Úgy gondolom, az a legszerencsésebb, ha a főiskolai éveim alatt mindent kipróbálok, minden területtel megismerkedem, hiszen könnyen előfordulhat, hogy időközben meggondolom magam, rájövök, hogy én mégiscsak a tévében vagy a rádióban szeretnék dolgozni. Tehát nem zárok ki semmit az életemből, mindenre nyitott vagyok, időm pedig még bőven van a döntést illetően.
A kommunikáción és médián kívül tervezel-e még valami mást, amit tanulni fogsz a későbbiekben?
Igen, OKJ-s képzésen szeretném elvégezni a rendezvényszervezői szakot, és mivel a zene is belekerülhet az életembe, már két plusz dolog színesíthetné a képzettségi palettámat. Az ismeretség szempontjából, a munkahelyi kapcsolatok építésében nem lenne hátrányos a zenei pályafutás, a rendezvényszervezői ismeretek pedig jól jöhetnek a munkám során.
Mennyire vagy elégedett a főiskolai rendezvényekkel? Egyáltalán, milyen rendezvényeken vettél részt eddig?
A gólyatáborban voltam, az nagyon tetszett. Ez egy háromnapos program volt, és volt benne mindenféle csapatépítő tevékenység. A másik rendezvény, amin részt vettem, a gólyabál volt. Az számomra kicsit csalódást okozott, hisz’ másképpen képzeltem el, meg rosszul is lettem, tehát nem az életem legnagyobb bálja volt. De nagyon örültem a lehetőségnek, mert Székesfehérváron rendezték meg, és ott még soha életemben nem jártam.
Hogyan látod, milyen programokkal lehetne tovább színesíteni a főiskolai életet?
Ez nehéz kérdés, mert még csak elsőéves vagyok, nincs túl nagy tapasztalatom ezen a téren. A hallgatói önkormányzat és a mentorunk sokat tesznek annak érdekében, hogy jól érezzük itt magunkat, rendszeresen vannak programok. De talán lehetne még több iskola utáni tevékenység, akár sport, akár buli.
