Dr. Szabó Péter nevéhez nem csak az ország első magánegyetemének vezetése fűződik, hanem számos új szak indítása és az oktatási rendszer folyamatos fejlesztése is.
Mielőtt a Kodolányi János Egyetem vezetőségének élére lépett volna, tanított általános és középiskolában is, és a mai napig azt tartja a legfontosabbnak, hogy egy felsőoktatási intézmény az oktatást a hallgatók igényeihez is szabja. A felvételi jelentkezés időszakának végén látható volt, hogy a tavalyi eredményhez képest idén több, mint kétszer annyian adták be a jelentkezésüket a Kodolányira. Ennek kapcsán kérdeztem a Kodolányi János Egyetem rektorát a Hegyvidék Televízió stúdiójában.
Mit szól ehhez az eredményhez? Mit gondol, minek köszönhető ez a hatalmas érdeklődés az egyetem iránt?
Jól esik az elmúlt, nehéz évek után, hogy az a munka, amit tulajdonképpen 2007-ben kezdtünk el a kollégáimmal, most érik be. Az első eredmény az volt, hogy bevezettük az Európai Innováció-díjas PIQ & Lead képzési programot, amely egy Európában is nagyon kevés intézményben létező, egységes intézményi vagy kari szintű felsőoktatás pedagógiai modell. A szabadalmi leírásban foglaltak szerint: P, mint „Profession”; I, mint „Innovation”, Q, mint „Quality”; a LEAD pedig a „Leadership” rövidítése, ami a vezetési kompetenciát jelenti. Ezt nem könnyű megvalósítani, ami abból is látszik, hogy nagyon hosszú ideig tartott: 2014-ben vezettük be és szerintem most jönnek meg az eredmények. A hallgatói piac, hogy így fogalmazzak, most vette észre, hogy ebben a modellben mekkora értékek vannak. A tanítványaink a mindennapokban nem is érzékelik, hogy egy tervszerű oktatási program részeként fejlesztjük őket. Ennek pedig az az oka, hogy jól érzik magukat a bőrükben, és ez a legfontosabb eleme PIQ and Lead modellnek: jó a Kodolányira járni és ez elterjedt. Nagyon jó munkát végeztek emellett a PR-Marketing részlegen dolgozó kollégáim is, azonban, ha egy bornak, amit el kell adni csak a cégére kiváló, viszont a bor a palackban nem jó, akkor ez önmagában nem elég. A mi borunk ezzel szemben a legjobb prémium kategóriás bor. Ezt az is alátámasztja, hogy nagyon sok volt tanítványunk testvére, gyermeke jár hozzánk, sőt olyan is van, aki már az unokáját küldte a Kodolányira.
Idén az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakra jelentkeztek a legtöbben. Mely más szakok iránt volt ekkora érdeklődés?
A gazdálkodástudományi területen most általánosságban megnőtt az érdeklődés. A gazdasági életből dekódolható és prognosztizálható finom mozgások egyértelműen hatnak a felsőoktatásra. Lévén, hogy egyetem vagyunk, a kínálatunk öt tudományterületen, a bölcselettudománytól egészen a gazdálkodástudományig tart. Mivel közvetlenül a gazdaságban jó fizető állásokban lehet elhelyezkedni már egy Bachelor diplomával is, ez motiválja a hallgatókat és így a legjelentősebb érdeklődés a gazdálkodástudományi terület iránt van. Emellett mi erősek vagyunk a nem teljes idős képzési platformokon is és a munka mellett tanulók is nagyon szeretik a Kodolányit. A másik nagy erősségünk a média területe, amit most már nem véletlenül hívunk kreatív iparágak területnek. A média ugyanis nagy változáson ment át, ezért mindig újítunk, változtatunk a programunkon. A PIQ and Lead modell másik nagyon fontos eleme, hogy interaktív kapcsolatban vagyunk fontos cégekkel. Mindegyik szakunkhoz vannak kiemelt céges partnerek: a gazdálkodástudományi területen a Gránit Banktól kezdve, akár Budapesti Közlekedési Vállalton keresztül vidéki cégekkel, tehát termelő vállalatokkal is. Orosháza környékén például a Linamar céggel van kapcsolatunk. Így a céges információkat folyamatosan beépítjük a képzésbe; a tanítványaink nem csak „úgy csinálnak” egy-egy projekttel kapcsolatban, „mintha” az egy valóságos projekt lenne, hanem nagyon sok élő feladatot kapnak, és így sokkal izgalmasabb a munka. A másik titka a PIQ and Lead modellnek, hogy rögtön elsőben megmutatjuk a szakma szépségeit.
Itt nyilvánul meg a gyakorlatorientáltság.
Így van. Ami azért nehéz, mert elsőben nappali tagozaton, tapasztalat nélkül az iskolapadból bekerülve nyilván nem fognak olyan munkát végezni, amit ki lehet tenni a kirakatba. De mi bízunk a tanítványainkban és ez a bizalom mindig megtérül. Az elsősök már a második félévben nagyon professzionális munkát tudnak végezni. A rugalmas képzés azt is jelenti, hogy a nem-teljesidős programokban résztvevő, már munkatapasztalattal rendelkező tanítványainkat gyakran egy projektfeladat-csoportba szervezzük azokkal, akik teljesidőben tanulnak. Így nappalisok, távosok, levelezősök együtt dolgoznak és nagyon inspirálják egymást. A nappalisok tele vannak friss ötlettel, a munkatapasztalattal rendelkező tanítványaink pedig hozzák azt a rutint, ami tovább viszi a projektet. Ezért jó ez az inspiratív projektszemlélet, és az eredményeink ennek is köszönhetők.
Az első helyen jelentkezők harmincegy százaléka levelező, negyvenhat százaléka távoktatásra jelentkezett az idén. Ez a szám feltételezhetően a rugalmas képzési formák vonzásának köszönhető, amelyben az Egyetem élen jár. Beszélne erről még bővebben?
A Kodolányi egyik különlegessége, hogy nagyon erősen fókuszálunk a nem-teljesidős képzésre 2004 óta. Rájöttünk arra, hogy óriási hiány van a magyar társadalomban és gazdaságban diplomásokból. Ez persze nem áll ellentétben a jó szakmákkal rendelkezőkkel, mert abból is hiány van, de az Európai Unió rendszerében még mindig diplomásból van kevesebb. Ezt egyébként a jelentkezések is visszaigazolják és nemzeti érdekünk is, hogy ezen változtassunk. Tizenkilenc éve ismertük fel a problémát és elértük, hogy a távoktatási rendszereink mind tartalmukban, mind módszertanukban kiemelten fejlettek legyenek. Olyannyira, hogy a távoktatásban leadott anyag semmiben nem különbözik a nappali tagozatra járó hallgatóknak átadott ismeretanyagtól. Persze a törvény ezt korábban is előírta, de mégis más volt levelezőre járni, mint teljesidős képzésben tanulni. A mi rendszerünkben ezt már régen sikerült áthidalni. Az egyetemnek létezik egy mentori rendszere is, amely korábban elsősorban a nappali tagozatosokat támogatta, de a hallgatói felmérések alapján mostanra már kiterjesztettük az esti és a levelező tagozatra járókra is. Az élsportolói mentori programban támogattuk az egyik tanítványomat, aki egy vidéki város profi kézilabdacsapatában játszott és kommunikáció szakra járt. Mikor a szakdolgozatára készültünk, a beszélgetéseink során rájöttem, hogy nincs az egyesületének semmiféle marketingterve. A szakdolgozat kiváló alkalmat nyújtott, hogy megcsináljuk. Segítettem a munkában, az egyetem stúdiójában elkészültek a filmek és így olyan tartalmas munkát végezhetett, amit szívvel-lélekkel csinált, és aminek nagyon jó végeredménye lett. Egy évvel azután, hogy végzett nálunk. Kaptam egy köszönőlevelet a sportegyesületének az elnökétől, örültem ennek.Igy van értelme a mi munkánknak: ha a Kodolányin végzett hallgatók későbbi munkahelye is értékeli a tudást, amit a munkaerő odavisz. A képzés során igyekszünk odafigyelni a hallgató élethelyzetére és arra, hogy olyan feladatokat adjunk akár a céges partnerek segítségével, aminek nagyon komoly tartalma és értelme van.
Az új felvételi rendszer jóval nagyobb szabadságot adott a felsőoktatási intézményeknek a saját felvételi feltételeik meghatározásában. A Kodolányin miben változott a felvételi eljárás?
Mi is illeszkedtünk az országos rendszerhez és örömmel üdvözöltük ezt a változtatást. A döntéshozók felismerték, hogy nagyon nagy hiány van még mindig sok szakmában értelmiségiekből például szociális területen, és még sorolhatnánk. Ennek a felismerésnek a következményeként jobban hasonlítunk az európai felvételi rendszerhez. Ismereteim szerint az Európai Unió három országában volt ilyen rigorózus a felvételiztetés: Szlovéniában, Portugáliában és nálunk. Messze túlhajtott volt ez a követelményrendszer és az egyetemek kissé ki voltak zárva a központi számitógépes rendszerből. Most egy nagyon jó kombináció jött létre: marad a középiskolai teljesítményt fontosan értékelő központi számitógépes rendszer, de az egyetem is találkozhat a leendő tanítványokkal, amire nagy szükség van. Eddig minden évben akkor kaptuk meg a tanítványokat, mikor már elkezdődött a tanév, így nem tudunk kiszűrni olyanokat, akik esetleg mégsem jól választottak. Tehát egy felvételi vagy pályaalkalmassági elbeszélgetés arra is jó, hogy tudjuk motiválni a leendő hallgatókat. De a professzionális kollégáim látják, már egy félmondatból érzékelik, hogy ha nem jól választ a felvételiző és ezzel időt nyerünk, neki és nekünk is. Akár egy másik felsőoktatási intézményt is ajánlunk neki. Emellett mindenben alkalmazkodtunk a központi jogszabályokhoz: átalakítottuk a nyelvi követelményrendszert és a nyelvi szisztémánkat. Mindenképpen az a cél, hogy minden Kodolányira járó tanítványunk kapjon angol nyelvű oktatást is, ugyanis minden szakunkban van angol nyelvű program is.
Egy olyan közösségre épülő egyetemen, mint a Kodolányi, meglehetősen fontos lehet egy felvételi elbeszélgetés.
Mindig is az volt. 2007 előtt az egész magyar felsőoktatásban volt még felvételi beszélgetés, ami nálunk nagyon jó hangulatban zajlott és az volt az elsődleges célja, hogy megismerjük egymást. Emiatt szeretnénk visszavezetni ezt a következő évtől a felvételi rendszerünkbe, hogy jelentkezőről való személyes tapasztalat nyomán tudjunk dönteni arról, hogy felvesszük-e. Persze a megismerés ebben az esetben korlátozott, mert csupán 25-30 perc áll a rendelkezésre, de ennél kevesebb időt nem szánunk senkire. Már itt tudunk tanácsot adni abban is, hogy a leendő karrierjét hogyan tervezze meg. Ezért volt fontos eleme ez 2007 előtt a rendszerünknek és remélem a jövőben is fontos része lesz.
Két új mesterszakot akkreditáltak a közelmúltban: az anglisztika mesterszakot és a fordító-tolmács szakot az anglisztika tanszéken. Ezekre majd pótfelvételi útján lehet jelentkezni. Beszélne ezekről a szakokról?
A kollégáim munkáját dicséri ez az akkreditáció is, ráadásul ez egy kísérleti program volt olyan szempontból, hogy élve a jogszabályi lehetőségekkel, megmérettettük magunkat nemzetközi akkreditációs ügynökségnél. Ez annak az útnak az egyik lépése volt, hogy szeretnénk az összes szakunkat leméretni ilyen nemzetközi ügynökségnél. Nem mintha a magyar akkreditáció nem volna nagyon szigorú. De mi szeretnénk még tágabb körből visszajelzést kapni, ugyanis többszöri minőség-díjas a Kodolányi Egyetem és a díjak sorozatát elnyerve megtanultuk, hogy a külső visszajelzést hasznosítva tudunk fejlődni. A magyar visszajelzéseket ismerjük, természetesen abból is tanulunk. Mi a FIBAA német akkreditációs ügynökségnél mérettük le a szakjainkat. Ez fontos mérföldkő volt a fejlődésünkben és öt évre megkaptuk az akkreditációt, tehát magas szinten megfeleltünk ennek. Kíváncsiak voltunk a németek véleményére és kiderült, hogy az ő rendszerük más szempontból szigorú, másra helyezte ez a német ügynökség a hangsúlyt, mint a magyar kollégák. Ezeknek a szakoknak magyar akkreditációja is lesz természetesen. De ez az akkreditáció amiatt fontos, mert a mi egyetemünk a nemzetközi piacra is dolgozik. Bízom benne, hogy ezek a szakok, főként a tolmács-fordító be tudnak majd vonzani Ázsiából is hallgatókat. Hiszen nem csak magyar és angol nyelv vonzatában képzünk majd hallgatókat, hanem más nyelvek viszonylatában is. Kollégáim jelölték ki ezeket az irányokat és a bölcsészettudományi területtel kezdtük, mert itt is másképpen állunk a szakok beltartalmához, mint a hagyományos bölcsészeti megközelítés. Ugyanis mi a gazdasági élet számára is képzünk bölcsészeket. Bár furcsának tűnhet, hogy egy bölcsész a gazdasági életben szerepet játszhat, de egy 2014-es angol tanulmány szerint a bank krach óta előszeretettel alkalmaznak történészeket kockázatelemzőnek a banki szférában. Kiderült, hogy ez azért van, mert egy történész az ismeretei gazdagsága miatt sokkal érzékenyebben meg tudja állapítani azt, hogy az adott pályázatnak vagy banki kockázati témának mi a valóságtartalma, és nagyobb rálátása van a társadalmi környezetre is, mint egy gazdálkodási területen végzett kollégának.
A Kodolányi a megalapítása óta mindig is az elsők közt volt, akik fejlesztik az oktatási rendszerüket, valamiben úttörők. Ilyen volt a Kreatív Iparágak Intézetének létrehozása is. Jelenleg melyek az ilyen újdonságok, újítások?
Büszkék vagyunk arra, hogy nem csak mi gondoljuk magunkról, hogy egy nagyon innovatív felsőoktatási intézmény a Kodolányi, hanem ezt mutatják a díjaink is.
A PIQ and Lead képzési modellnek is Európai Innovációs-díja van, ami nem csak a magyar, de az európai felsőoktatásban sem sűrűn fordul elő. Kutatásért szoktak díjat kapni az egyetemek, oktatásért nem igazán. A mi filozófiánk az, hogy egy egyetemnek a három küldetése van: a tudományos és az oktatási küldetése, valamint a társadalom felelősségvállalási programjai, amelyek mind egyenrangúak. A fejlesztéseinket is ennek szellemében igyekeztünk végig vinni és ehhez kellett az az innovációs és kreatív hozzáállás, amelyben gyakran a saját tanítványainktól tanulunk. A kreatív iparágak területén is nagyon sok fejlesztést hajtottunk végre, nagyon sok mesterszakot tervezünk indítani és adtunk be a magyar akkreditációs folyamatba. Nyilván először Magyarországon akarjuk megmérettetni ezeket, de elképzelhető, hogy néhány szakot megmérettetünk külföldön is. Ennek az az oka, hogy ezen a területen még inkább fontos a nemzetközi piac, mert itt részben angol nyelvű szakokról is beszélünk.
Például?
Én csak ahhoz értek, hogyan kell ezeket jól oktatni. A kreatív iparágak piacáról a kollégáim sokkal többet tudnának mondani. Annyit biztosan megtanultam, hogy nagyon dinamikusan változik a média világa és egyre fontosabbak a háttérszakmák. Ezt rendszerbe strukturáltan kapják meg a tanítványaink. Akár egy one-man show produkció esetében: arra képezzük a hallgatót, hogy az online térben mindent magas szinten el tudjon végezni, ami egy one-man show elkészítéséhez és közzétételéhez kell. Ezért jöttek a képbe azok a mai média világában fontos háttérszakmák, amelyek közt akár még a televíziós sorozatírás, a kreatív írás, az operatőri munka és a vágás is ott van. Ezeket a hagyományos média szakunkba beépítettük specializációként és ezeknek lesznek felsőbb kimenetei mesterszakon is. Oldalági szakirányú továbbképzési szakokat is fejlesztettünk: művészeti instruktor szakkal, fotó szakkal és a vizuális kommunikációhoz tartozó, izgalmas újszerű mesterszakokkal bombázzuk az akkreditációs bizottságot. Amint megkapják az engedélyt, abban a pillanatban hirdetjük és indítjuk őket. Öt ilyen szak van tervben.
Végezetül: mire a legbüszkébb a Kodolányi János Egyetemen?
A legeslegbüszkébb arra a közel 35.000 tanítványunkra vagyok, akik nálunk végeztek 1992 és 2022 között. Ők bíztak a Kodolányiban és ez a bizalom meg is térül: két minisztériumi statisztika mutatója szerint a mi diákjaink messze kiemelkednek a munkaerőpiacon az országos átlagból. Kétszer annyian vannak, akik saját vállalkozásba kezdtek, amely sikeresen működik. Persze mi ezen az úton csak elindítottuk őket, a többi az ő érdemük. A másik nagy eredmény az, hogy két és félszeresen többen vannak, akik külföldön sikeresek. Ez látszólag ellentmond azoknak a céloknak, hogy minél több Magyarországon működő értelmiségit neveljünk, akik itthon tudják megvalósítani magukat. De összefüggés van a két szám között: elmennek külföldre - mint a mesterlegények a középkorban -, akár ott megcsinálják a saját vállalkozásukat, tőkét szereznek és hazajönnek itthon is vállalkozni. Például egy turisztikai területen végzett hallgatónk megjárta a világot, bebizonyította ott is, hogy a tudása értékes, és aztán hazajött és itthon is sikeres vállalkozóként működik. Emellett arra is nagyon büszke vagyok, hogy kiváló kollegákkal együttműködésben, közösen értük el ezt az eredményt. Én már hatvannégy éves vagyok, készülök átadni a stafétát. Jöjjenek most a fiatalok és fejlesszék tovább az egyetemet a következő harminc évben, hogy valóban prémium kategóriás, nemzetközi rangú, magyar felsőoktatási intézmény legyen a Kodolányi.
Papp Kinga Lívia
