Zetovics Márió - 12. osztály, Bárdos László Gimnázium, Tatabánya
„…volt bennük egyfajta „játékosság”
Milyen is volt a Kodolányis nyílt nap, merülhet fel bennünk a kérdés, annál is inkább, mert cikket is írhatunk minderről az egyetemi online újságba. Már aki szeretne élni a főszerkesztő által kínált lehetőséggel. Én igen, így született meg ez az írás.
Szóval, milyen is volt a nyílt nap? Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám elképesztő. De kezdjük az elején. Először kicsit tartottam a szombati naptól, még úgy is, hogy vannak ismerőseim az egyetemen. A negyedik emeleti nagyelőadóban átfogó tájékoztatással kezdődött a program, ahol Dr. Szabó Péter rektor és Dr. Kovács László oktatási rektor-helyettes beszéltek a választható szakokról, az egyetemen bevezetett PIQ&Lead képzési modellről és az egyetem életéről. Ezt követően szakonkénti tájékoztatások várták a leendő gólyákat.
A választható tizenkét alapszak közül engem a kommunikáció és médiatudomány és a televíziós műsorkészítő felsőfokú szakképzés érdekelt, így a harmadik emeleten Dr. Sós Péter János előadására ültem be. Itt már jól látszott, hogy sokan tervezik a jövőjüket ezen a pályán, gyorsan megtelt a terem az érdeklődő diákokkal és szüleikkel. Sós tanár úr rövidesen belépett, és rögtön poénokkal törte meg a kissé feszült hangulatot, ezzel is színessé téve a szaki tájékoztatást.
A rövid előadás után két csoportra váltunk. A mi csoportunkat a televízió stúdióba kísérték, ahol újra találkoztam barátaimmal, akik elsőéves tanuló létükre maguk mutatták be a kommunikáció- és médiatudomány tanszék munkáját, meséltek eddigi élményeikről, az egyetemi élet szépségeiről és nehézségeiről. Korábbi munkákat – televíziós anyagokat, filmeket is megtekintettünk ebben a teremben. Az egyetem felszereltségét is láthattuk, a stúdiókat, a vezérlőt, a szerkesztői szobákat. Természetesen rádióstúdióval is rendelkezik az intézmény. Ez utóbbit is megnéztük, ahol kipróbálhattuk magunkat a mikrofonok mögött és bepillanthattunk a rádiózás fortélyaiba.
Nagyvonalakban ez volt a nyílt nap cselekménye. De miért is gondolom azt, hogy elképesztő volt a nyílt nap? Amint beléptem az egyetemre azonnal éreztem egy furcsa otthonosságot. Már maga az épület, az ott dolgozó és tanuló emberek megteremtenek egy olyan atmoszférát, amit nagyon régen éreztem utoljára. Mindenkin látszott, hogy komolyan veszi a dolgát, de mégis volt bennük - jobb szó híján- egyfajta „játékosság”. A diákok és a tanárok egymást kollégának tekintik, szakmabélinek tartják, nem nézik le a tanárok a diákokat. Egy szinten vannak emberileg, és ez nagyon tetszett. Emellett az is nagyon tetszett, hogy az egyetemen folyó képzés meglehetősen gyakorlat orientált.
Az ott tanuló diákoktól megtudtuk, hogy már az első félévben cikkeket írhatnak az egyetemi lapba, forgatókönyveket írnak, rövid filmeket forgatnak és a tanárok nem korlátozzák őket az alkotás folyamatában. Nyilván a szerkesztés, vágás során megkapják a megfelelő útmutatásokat, hogy elsajátíthassák a szakma szabályait, alapvetőségeit. Ezt a gyakorlatiságot én magam is megtapasztalhattam a nyílt nap során, amikor a rádiós gyakorlatvezető, aki a Kodolányisok Világa főszerkesztője egyben, lehetőségként kínálta a cikkírást. Így aztán megtörténhet, hogy még nem is járok az egyetemre, de már cikket írok az iskolai újságba. Minden másodpercét élveztem a nyílt napnak, és már alig várom, hogy szeptemberben csatlakozhassak a „kollégák” sorába.
