Huszonegyedik századi múzeumok és muzeológusok

Milyen gyakran jár múzeumba?

Hát ez nálam többtényezős, ugyanis a munkámból kifolyólag is többször megfordulok múzeumban, hiszen muzeológusként tevékenykedek. Ezen kívül a szabadidőmben is számtalan alkalommal eljárok az év során, a szórakozáson és a munkán kívül a szakmai fejlődés céljából például konferenciákra is el szoktam járni. Kikapcsolódásként nem csak a munkámhoz szorosan kapcsolódó múzeumokat látogatom, ezekre alapvetően a nyári időszakban van időm, illetve hétvégén.

Hol volt legutóbb múzeumban?

Hát ha a munkahelyemet nem számoljuk (Munkácsy Múzeum), akkor legutóbb a Nemzeti Múzeumban voltam, egy konferencián vettem részt mint előadó, illetve azt megelőzően pedig a párommal, amikor nyaraltunk több múzeumot is meglátogattunk Pécsett.

Mi tetszett, mi volt a legemlékezetesebb önnek?

Pécsett például a Csontváry-Kosztka Tivadar kiállítás nagyon látványos volt és nagyon megfogott, illetve az ókori római katakombák, az ókeresztény sírkamrák is különlegesek voltak, valamint az egyházi gyűjtemény ugyancsak nagyon megfogott. Ezen kívül a Nemzeti Múzeum interaktív jellege miatt tetszett még nagyon. A szülővárosomban, Gyulán az Almásy-Wenckheim Múzeumnak a kiállítása, ami nagyon interaktív jellegű, nagyon modern és látványos.

Milyen gyerekkori iskolai és családi emléke van a múzeumokról?

Már gyerekkoromban is elég sokat jártunk a családdal múzeumba, szerencsére a szüleim is szorgalmazták ezt, úgyhogy az iskolán kívül is volt erre lehetőségem. Többször elmentünk például Budapestre a Szépművészeti Múzeumba időszaki kiállításokra, például a Monet kiállításra, és impresszionista kiállításokra, hiszen édesapám is nagyon szerette ezeket a festőket. A festészeti kiállításokon kívül már gyermekként is az érdeklődésemből kifolyólag több történelmi és régészeti kiállítást meglátogattunk, szintén a szülővárosomhoz kapcsolódóan lehetőségem volt a Vármúzeumnak a kiállító tereit meglátogatni és a Várat is. Ezek voltak a családdal a szabadidős tevékenységek, az iskolával is részt vettem több múzeumlátogatáson, de ezekre már nem emlékszem pontosan. Biztos vagyok benne, hogy a különböző általános iskolai osztálykirándulásokhoz kapcsolódóan például különböző tájházakat meglátogattunk falvakban, például Cserépfalun, ahol el voltunk szállásolva.

Milyen múzeumpedagógiai foglalkozáson járt már?

Múzeumpedagógiával szintén, mint múzeumi dolgozó kapcsolatba kerülök, tehát ugye kollégám a múzeumpedagógus, úgyhogy alkalmam volt többször betekintést nyerni a múzeumpedagógiai foglalkozásokba. Voltam például egy a Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó Szent Iván éji programon, ahol a gyerekekkel játékos módon ismertették meg a gyógynövényeket. Én magam is részt vettem, mint aktív fél a múzeumpedagógiai foglalkozásokon a múzeum részéről, ahol ismeretterjesztő játékokat, mozaikokat vagy játékos régészeti ásatást kis homokozóban játszottunk a gyerekekkel. Gyermekkoromban nem emlékszem arra, hogy részt vettem volna múzeumpedagógiai foglalkozáson és a későbbi időszakból, tehát kamasz koromból sem. Úgyhogy kizárólag már csak így felnőttként nyertem betekintést ebbe.

Ön szerint mire jó a múzeumlátogatás?

Szerintem a múzeumlátogatás a múzeumok részéről az ismeretterjesztés, a rekreáció, egyfajta felüdülés része kell hogy legyen az emberek számára. A jó múzeum ezt meg is tudja teremteni, a jó múzeumlátogató pedig igényes erre és pontosan azért megy, hogy bővítse a tudását, és hogy lelkiekben is felüdüljön a múzeumi kiállítások, illetve magának a múzeumi térnek a varázsa által.

Értelmiségiként milyen programokra vinné el (leendő) gyermekét?

Hát előszöris úgy gondolom, hogy ha lesz egy gyermekem akkor el fogom vinni például az ilyen múzeumpedagógiai foglalkozásokra, másodszor, hogy ha lehetőség adódik rá, akkor kiállítás megnyitókra, hiszen ezek mindig izgalmasabb programokkal kecsegtetnek, mint mondjuk egy már folyamatban lévő kiállítás. Úgyhogy, ha erre lesz lehetőség, akkor ezeket előtérbe helyezem. Illetve igyekszem ügyelni arra, hogy ami a gyermek számára érdekes. Tehát egy kisgyermek számára az interaktív tevékenységek, a múzeumban általában sokkal jobban megfogják a gyermeket, sokkal érdekesebbek, mint például egy tároló pár cserépdarabbal múltból. Úgyhogy ilyen jellegű programokra vinném el, például állat- és növénykiállításokra, amik látványosak, a látvány fogja meg a gyereket. Fontos a gyereknek, hogy megfogjuk, hogy felnőtt korában ő is múzeumlátogató legyen.

Ha nem jár rendszeresen múzeumba valaki, miért nem jár?

Véleményem szerint és a beszélgetésekből következtetve, akik nem járnak múzeumba a múzeumot unalmasnak tekintik és rossz kiállításokon voltak, rossz élményeik voltak ezzel kapcsolatban, vagy egyáltalán nem nevelődtek bele. Tehát nem volt meg az, hogy már fiatalkoruktól elvitték volna őket, és így nem is teremtődött meg rá az igény.

Mit gondol az iskolának és a múzeumnak milyen együttműködési lehetőségei vannak?

Szintén tapasztalati alapon tudok válaszolni erre a kérdésre is, szerintem kiváló együttműködési lehetőségeik vannak, illetve  a tanulók, a diákok szempontjából nagyon fontos és hasznos együttműködési lehetőségek, amikor muzeológusok mutatnak be egyes tárgyakat és elviszik a kiállítást a múzeumból az iskolába egyfajta utazókiállításként. Ez elsősorban vidéken lehet nagyon fontos. Tehát van egy múzeum például a megyeszékhelyen és kilátogatnak mondjuk faluhelyre is, ugye azokhoz a gyerekekhez is eljutnak így, akik amúgy nem engedhetnék meg maguknak, hogy a városba elmenjenek a múzeumba. Ennek van egyfajta felzárkóztató szerepe, hogy a vidéken elő gyerekek ne szakadjanak el a városoktól. Az esélyegyenlőség megteremtésében nagyon fontos szerepe van. Illetve az is fontos, hogy a későbbiekben aktív múzeumlátogatók legyenek, hogy az ő szellemi életüknek is része legyen a múzeum. Ilyen szempontból is fontosak a múzeumi programok, és egy jó múzeum meg is teremti ezeket a programokat szórakoztató módon, múzeumpedagógiával.

Ön szerint hogyan lehetne fejleszteni a hazai múzeumokat, hogy több ember járjon múzeumpedagógiai foglalkozásokra?

Először is ez az interaktív irány, amit mostanában lehet látni a múzeumoknál. Ez fontos, mert egy kisgyermeket az fog meg, ami mozog, ami él, nem tud koncentrálni öt percél tovább egy állóképre. Fontos, hogy olyan módon és olyan hangulatban magyarázzák el a tárlatvezetők a dolgokat, ahogy tényleg érthető a hétköznapi ember számára, és felhívják a figyelmet a kuriózumokra, az érdekességekre. Aktualizálni kell minden esetben a kiállítást, tehát el kell tudni helyezni a jelenben. Azt kell megmutatni, hogy ez miért releváns a mi szempontunkból, miért fontos a mai ember számára, hogy a pápa Új-Guinea-ban hogyan élt valaha, vagy mit mond a ma emberének Picassonak egy képe. Ezek nagyon fontosak.

A legtöbb múzeumi foglalkozás gyerekeknek szól. Mit gondol, a felnőttek mire mennének el szívesen?

Szerintem ahogyan manapság találkozunk az utcákon is ezekkel a felnőtt játszóterekkel, úgy a felnőtt ember életének is része kell, hogy legyen a játék az egészséges szellemünk érdekében. Én úgy gondolom, hogy ugyanúgy lehet múzeumpedagógiát alkalmazni az idősek számára is és hasonlókat. És ahogyan leül egy számítógép elé játszani egy idősebb ember, ugyanúgy le fog ülni ha például kihelyezünk monitorokat, ahol aktívan tesztelheti a saját ismeretét mondjuk az adott kiállítással kapcsolatban. Vagy például egy felnőttesebb társasjáték formájában is egy jó múzeumpedagógiai foglakozás lehet. Ezeknek mindig az adott kiállításhoz kell idomulnia és mindig az adott témával kapcsolatban lehet konkretizálni. Biztos vagyok benne, hogy a felnőttekkel is illik foglalkozni, és nem úgy tekinteni rájuk, hogy ők csak bejönnek és már mindent tudnak.