Kóródi Brigitta - kommunikáció és médiatudomány szak, II. évfolyam
Tányérhús és Sacher torta
A „Gasztronómiai kalandozások Bécsben” című előadással indult a Kodolányi János Főiskola és a Magyar Földrajzi Társaság immár hagyományosnak számító közös előadássorozata a felsőoktatási intézmény budapesti oktatási központjában. Az előadó, Dr. Füreder Balázs, a főiskola docense számos gasztronómiával foglalkozó könyvet írt már, emellett saját gasztronómia blogot is vezet. Bécs - A császárváros sokszínű gasztronómiája című könyve idén jelent meg a Holnap kiadó gondozásában.
Valamennyien úgy érezzük, hogy Bécs kulináris világát a sokszínűség jellemzi. A Habsburgok örökségéből táplálkozó nemesi és a polgári konyhakultúra egyaránt jelen van, így bármelyik irányzatot kedveljük, találhatunk számunkra megfelelő kínálatot.
Aki már ebédelt Bécsben, jól emlékezhet a forró húslevesre, a gőzölgő tányérhúsra almás tormával, a rántott szeletre burgonyasalátával és a legendás Sacher tortára.
Füreder Balázs érzékletes, élvezetes előadásán először is a bécsi piacok történelméről esett szó. A közelmúltban ünnepelték Európa egyik leghíresebbe piacának, a Naschmarktnak századik születésnapját. Igaz, ez kicsit megtévesztő, mert a piac valójában a négyszázadik születésnapjához közelít, ám 1916-ban épült meg a piacon végighúzódó pavilonsor a mai formájában. Ennek tervezésével az egyik leghíresebb osztrák szecessziós építészt, Otto Wagnert bízták meg annak idején. A külföldiek által is kedvelt piacon az áruválaszték hatalmas, emellett számos étterem van, a Michelin-csillagos helytől kezdve a török gyorséttermen át, a talpon álló kolbászosig.
Megtudhattuk, hogy az első európai kávéház Velencében nyílt meg 1624-ben, és azt is, hogy a bécsi polgárok kávébabbal teli zsákokat zsákmányoltak 1683-ban a sikertelen török ostromot követően, amiből megismerhették a kávét. Az örmény származású Diodato 1685-ben alapította meg Bécsben az első kávéházat.
A kávéházak száma jelentősen a I. világháború után ugrott meg. A bécsiek igazi kultúrát teremtettek a kávéfogyasztásból, és különleges életérzéssé magasztalták a kávéivást. Így kávéházaik igazán hangulatosak. Plüssborítású padok, márványasztalok, parketta és lágy fény jellemzi a bécsi kávéházakat, és persze nem hiányozhatnak a süteményes pultok. A különlegessége ezeknek, hogy a megrendelő lapon nem szerepelnek a sütemények. A pulthoz kell menniük a vendégeknek, ahol választhatnak a finomságok közül. Ha Bécsben járunk, ne mulasszuk megkóstolnia mozartschnitte-t, amit vaníliás krém és eper jellemez, a nugátos Anna tortát és a fűszeres kuglófot. Köztudottan a bécsi cukrászok egyik leghíresebb finomsága, a Sacher torta. A Sacher-torta receptje féltve őrzött titok, azt mesélik a receptről, hogy a Sacher Hotel széfjében lapul, szigorúan őrizve a nyilvánosságtól. Bár találhatunk szakácskönyvekben számtalan variációt, mégiscsak az igazit Bécsben kóstolhatjuk meg. Különlegesség még a Sacher tortával kapcsolatban, hogy Bécsben tejszínhabbal eszik.
A bécsi ételek zömmel marhahúsból vagy a sertéshúsból készülnek, és azt is tudni lehet még, hogy náluk nem jellemző az előétel. De hogy hol is érdemes ezeket a bécsi különlegességeket megkóstolni, előadónktól hiteles útmutatást kaphattunk. Ha a finom bécsi ételekhez elfogadható áron szeretnénk hozzájutni, a hagyományokra sokat adó vendéglősöket keressük fel az osztrák fővárosban. Ehhez pedig ajánlott néhány kiváló helyet azok számára, akik a kevésbé felkapott, ám hangulatos, bécsi vendéglőkben akarják megkóstolni az osztrák ízeket. E helyeken jóízű és házias ételek, kedves kiszolgálás, békebeli hangulat, átlagos bécsi árak várnak ránk. Ilyen például a HaasBeisl kisvendéglő, ahol az étlap teli van helyi ételekkel, mint például a borjú bécsi. A desszerteknél az almás réteshez azt ajánlotta, hogy feltétlen kérjünk tejszínhabot. Vagy ott van még Herzog's Wirtshaus, ami a Schönbrunni kastélytól mintegy tíz percre, a metrómegállótól három percre található. Fontos tudnunk, hogy itt a konyha 14.00-kor bezár, vagyis azután nem rendelhetünk ételt. Végezetül a Zum Alten Fassl-ba látogattunk el Füreder Balázs segítségével, ahol a konyha két étlappal üzemel. Az egyiken állandóan bécsi különlegességek vannak, a másik pedig szezononként, alkalmanként változik.
A remek előadás felkeltette az érdeklődésünket a kulináris élmények iránt, kedvet csinált ahhoz, hogy egy másik nemzet ételeivel megismerkedjünk, felidézte az egykori Monarchia hangulatát és megismertetett a császárváros egyik fontos turisztikai vonzerejével.
