Vecskó Vanessza - televíziós műsorkészítő szak, I. évfolyam
Így készült „A padon”
Tanulmányaink elején jártunk, amikor vállalkoztunk egy különleges projektre. A Kodolányi János Egyetemen hagyomány, hogy minden szemeszterben megszervezik a tanszékek az úgynevezett projekthetet. A programsorozat ideje alatt nincs oktatás, viszont a hallgatók előadásokon vehetnek részt és válogathatnak a tanszékek által kínált projektek között. Az első projekthetünkön csatlakoztunk Szekeres Csaba „A PADON” című filmprojektjéhez. Ebben az egyetemi produkcióban többen feladatot vállaltunk a televíziós műsorkészítő szakról, volt, aki forgatókönyvet írt, volt, aki rendezőként, hangmérnökként vagy éppen színészként állt helyt. Kósa Norbert csoporttársam operatőrként tevékenykedett; vele beszélgettem az elmúlt hetek munkájáról.
Miről szólt ez a projekt és kikkel dolgoztál együtt?
Tanárunk, Szekeres Csaba egy érdekes projektet talált ki számunkra, amelynek a lényege az volt, hogy kijelölt egy indító szituációt, amelyből számos változatban lehetett történetet kitalálni. Ahogyan a cím is jelzi, van egy pad, ahol két különböző ember élete találkozik, egymásra találnak, ehhez kellett nekünk kitalálni egy sztorit. Szép számban jelentkeztünk Szekeres Csaba programjára, de később jónéhányan feladták. Viszont megmaradt egy „kemény mag”, akik mindvégig komolyan vették a feladatot. Kitaláltuk, majd leforgattuk a sztorit. Némedi Kincsővel, Petőcz Pannával, Kovács Mátéval az első pillanattól kezdve jól tudtunk együtt gondolkodni, együtt dolgozni. Máté sokat segített a forgatókönyv megírásában és színészként vett részt a munkában. Kincső hangmérnökként, Panni rendezőként én pedig operatőrént dolgoztam.
Mekkora élményt jelentett számodra a filmforgatás?
Nagyon élveztem a forgatást. Pannival év elején már csináltunk egy rövidfilmet egy kisebb filmpályázatra. amit az Időkép és a Klauzál Gábor Művelődési Központ szervezett. Kitaláltuk a forgatókönyvet, amiből forgattunk egy háromperces filmet. Egy nap alatt leforgattuk és egy nap alatt meg is vágtam. Tulajdonképpen ez volt az első, önálló, kreatív munkám. Bár középiskolában kellett készíteni egy projekt feladatot, akkor én az iskoláról csináltam egy bemutató kisfilmet. Telefonnal leforgattam, azzal is vágtam és annyira jól sikerült, hogy oklevelet is kaptam. Akkor döntöttem el, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni, szeretnék alkotni, szeretnék kreatív lenni. A kisfilm pályázat volt a második, amit a Pannival csináltunk, meg is nyertük, körülbelül harminc-negyven pályázó közül lettünk elsők. Tulajdonképpen "A padon" volt számomra az első komolyabb forgatás. Filmes kamerával, filmes felszereléssel szóval, ahogy az egész felépült, mert az a kisfilm nagyon egyszerű volt, itt " A padon"-nál sokkal több és komolyabb munkák vannak.
A média számos területével megismerkedsz az egyetemi tanulmányaid során. Úgy tűnik a filmezés áll hozzád a legközelebb.
Leginkább a kamera mögötti munka az, ami közel áll hozzám. Nincs bajom a kamera előtti szerepléssel sem, de abban nem érzem azt a szikrát, azt a vágyat, hogy én most ezzel szeretnék foglalkozni. Inkább a háttérben munkálkodom, szívesen vágok, kezelem a kamerát, de szóba jöhet a hangmérnöki munka is. Bármi, ami az alkotáshoz járul hozzá és a háttérben zajlik.
Miből merítettek ihletet "A padon" forgatókönyvéhez?
Igazából, már akkor jöttek az ötletek, gondolatok, amikor még csak az előadáson ültünk. Viszonylag rövid idő alatt kitaláltuk az alapsztorit, majd elkészítettük a forgatókönyvet. Akkor én bedobtam egy olyan ötletet, hogy legyen egy a rendőrnő és egy tolvaj, és kettejük között alakuljon ki valamiféle kapcsolat. Később ez úgy módosult, hogy maradjon meg a betörő–rendőr viszony, viszont mindkét szereplő férfi legyen, és éppen a rendőr házát rabolják ki. Az első forgatáson még módosítottunk a forgatókönyvön, de összeségében nagyon jól sikerült a film. Szerettük ezt a munkát, a tanár úr is elégedett volt velünk. Remélem, még sok hasonló feladat vár ránk a Kodolányin.
