Föld napja 2021

2021. április. 22. Kitekintő
Föld napja 2021

Muckstadt Szabina - kommunikáció- és médiatudomány szak, I. évfolyam


„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

1990 óta minden év április 22-én hazánkban is ünnepeljük a Föld Napját. Idén a pandémia miatt elmaradnak ugyan az ünnepi, jelenlétet igénylő programok, de a virtuális tér megmaradt számunkra, és talán a mindennapi életünkben is nagyobb jelentőséget kap a világnap fontossága. A világjárvány által megtépázott emberiség életében átértékelődtek a mindennapok, az örömök, megváltoztak a sorrendek. Feltehetően az életterünk védelme is nagyobb figyelmet kap, mint eddig.  

A Föld napját először 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokban ünnepelték. A bolygónk védelmét fókuszba állító nap életre hívója Denis Hayes egyetemista volt, aki 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében és megalapította az Earth Day Network-ot, azaz Föld Napja Hálózatot. Már a program elindításakor huszonötmillió amerikai ember állt mellé.

Szigorú törvényeket hoztak a levegő és vizek védelmére, új környezetvédelmi szervezetek alakultak és milliók tértek át egy zöldebb életformára, ennek hatására, azonban a 90-es években kezdtek el igazán jelentkezni az ökológiai válság jelei, többek között a légszennyezés, az üvegházhatás, az erdőirtás, az elsivatagosodás, a túllegeltetés és a túlnépesedés. Ezek a hatások azt eredményezték, hogy ez az időszak a környezetvédelem évtizede legyen. Így 1989-ben Californiába megalapították a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont, melynek célja az, hogy világszerte hirdesse, és különféle programokkal ünnepelje ezt a napot.

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” - hangzik a Föld Napja mozgalom egyik jelmondata. Magyarországon 1990-ben alapították meg a Föld Napja Alapítványt, így hazánkban is egyre többen érzik úgy, hogy legalább ezen a napon tenniük kell valamit környezetük érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatokon vesznek részt, környezeti vetélkedőt tartanak, vagy éppen falutakarítást szerveznek.

A ne szemetelj felhívás szinte már szállóigévé vált, de mint a jelek mutatják, naponta fontos hangsúlyozni, hogy a szemétnek a kukában helye.

Ültess fát, mely árnyékot ad, oxigént termel, gyümölcsöt ad és még élőhelyet is biztosít. Vásárolj tudatosan, csak annyit, amennyire valóban szükséged van, és lehetőség szerint kerüld az előre, műanyagba csomagolt élelmiszereket és a nylon zacskók használatát. Nap mint nap szembesülünk a figyelmeztetésekkel, mégis alig van hatásuk.

Használj kevesebb műanyag palackot, hiszen egy pet palack lebomlásához négyszázötven év szükséges. Vajon hány embernek jut eszébe ez, miközben lecsavarja a kupakot az ásványvizes vagy üdítős palackról.

Itt van aztán az autózz kevesebbet kezdeményezés. Ez betalálhat, hiszen Magyarországon kiállított forgalmi engedéllyel ingyenesen lehet használni a BKK járatait, beleértve a HÉV-vonalak budapesti szakaszait is ezen a napon a fővárosban.

Spórolj a vízzel, ezt akár úgyis megteheted, hogy húsmentes napokat tartasz, hiszen a Föld édesvízkészletének 70%-át élelemtermelésre (növénytermesztésre, állattenyésztésre) használjuk föl. Eszünkbe jut-e a vasárnapi ebédnél, hogy egy kilogram hús előállításához átlagosan százszor több vizet használnak fel, mint egy kiló haszonnövény termesztéséhez. Azt pedig végképp nem gondoljuk végig, hogy odafigyeléssel jelentősen lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.

Érdekes kísérlet lehet, ha elvégzed az ökológiai lábnyomod számítást, melynek segítségével megállapíthatod, hogy az életvitelednek mekkora a területigénye, és mennyire terheli meg a természeti környezetet.  http://www.kothalo.hu/labnyom/

A környezetvédelemről, természetről szóló filmeket szerencsére egyre jobban kedveljük, ezek egyre népszerűbbek a fiatalok körében is. David Attenborough Klímaváltozás – A tények című dokumentumfilmje arra hívja fel a figyelmet, hogy rövidesen elérkezünk ahhoz a fordulóponthoz, ahonnan többé nem lesz visszaút. A filmben megjelenik a Greta Thunberg által 2018-ban indított, de igazán 2019-ben világméretűvé vált klímasztrájk mozgalom is.

A téma iránti fogékonyság folyamatosan jelen van a dokumentumfilmesek világában, érdemes felidézni a Cowspiracy – Fenntarthatóság másképp című 2014-ben készült filmet is, amelynek készítői utánajártak, hogyan tudnánk a leghatékonyabban lassítani a klímaváltozást,  és annak is, hogy mit tesznek ez ügyben a legnagyobb környezetvédő világszervezetek. Időben nem  kell ennyit visszamennünk a Seaspiracy, magyarul „A fenntartható halászat valódi arca” című, új dokumentumfilm felidézéséhez, amelyben a kereskedelmi halászat káros hatását boncolgatják az alkotók  meglehetősen figyelemfelkeltő és felkavaró, egyben elgondolkodtató módon.

Számtalan módon érkeznek hozzánk a segélykiáltások, csak reménykedni lehet, hogy egyre gyakrabban célba találnak. Naponta tehetünk valamit mi magunk is a magunk háza táján. Tudom, gőzerővel folynak a Mars-kutatások, a Holdról is vannak elképzelései az emberiségnek, azonban ne tévesszük szem elől, hogy az emberi tudás szerint a Föld az egyetlen hely, ahol élet van. Lehetőségünkhöz mérten óvjuk és védjük, hiszen nélküle mi sem léteznénk.   

 

Kodolányi János Egyetem

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.

Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat