Marton Olivér - kommunikáció-és médiatudomány szak, I. évfolyam
„Mit csinál a producer”
Lajos Tamás, Balázs Béla-díjas magyar operatőr, producer, az Nemzeti Kulturális Alap /NKA/ Filmművészeti Kollégiumának vezetője vendégeskedett a Kodolányi János Egyetemen a közelmúltban. Az ismert szakember elsőként jogi diplomát szerzett, majd 1988-1991 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola videó-operatőr szakos hallgatója volt. Dolgozott a Magyar Televíziónál, a MAFILM-nél, tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, később produkciós céget alapított. 2016-tól a Nemzeti Kulturális Alap Filmművészeti Kollégiumának vezetője, 2020-tól pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja.
A kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók kötetlen beszélgetés keretében igyekeztek minél több információt szerezni a filmes világ rejtelmeiről. A nyitókérdés nem is lehetett más, mint az: mit is csinál egy producer. Az emberek fejében kétségkívül más kép él a producerek munkájáról, életmódjáról, anyagi helyzetéről, mint amilyen mindez valójában. Amerikaiasan és jól hangzóan, menő sportkocsikkal jár az ember, mondta Lajos Tamás, majd hozzátette: ez így sajnos nem igaz. A filmproducer a filmkészítés pénzügyi feltételeit megteremtő szakember, aki az alkotómunka zavartalan lebonyolításáért is felelős.
A kodolányisok arra is kíváncsiak volták, hogyan lehet összehasonlítani Magyarországot Hollywooddal a filmgyártás vonatkozásában. Az USA-ban nem kis szerepet játszik az óriási bevétel reménye, hazánkban pedig a rendszerváltás óta csak az 1945 című játékfilm és az Oscar díjas Saul Fia hozta vissza a filmkészítés árát. A 2017-ben - Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével - forgatott Kincsem három milliárd forint került, és mintegy ötszázmillió forintot hozott vissza.
Elhangzott, lehetne idehaza is Trónok harcát csinálni, de az a Nemzeti Filmintézet teljes költségvetését elvinné. Ugyanakkor, ha abban a kontextusban beszélünk Hollywoodról, hogy egy-egy filmforgatásra ide jönnek Magyarországra, és hatalmas stábbal érkeznek, elköltenek tetemes összegeket, az más helyzet. Nem is beszélve arról, hogy marketing szempontból is hasznot hoznak az országnak.
Szó esett arról is, hogyan lesz egy filmötletből megvalósított álom. „Van egy ötletem, ezt követően megpályáztatom első körben a forgatókönyvemet, ha erre rábólintanak, akkor elkezdem összegyűjteni a színészeket, ezt gyártási előkészítéses szakasznak nevezzük. Ha erre is igent mondanak, akkor jönnek a gyártási költségek. A következő kör a forgalmazási támogatásról szól”- hangzott el.
Lajos Tamás a Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő tervekről is beszélt. A Hunyadi-sorozatról, ami több mint tízmilliárd forintba kerül. A forgatás a tervek szerint a jövő évben kezdődik el, és tíz részből áll majd.
A Hadik címmel készülő filmet is szóba hozta, ami 1757-ben játszódik, és amelyben Hadik András huszártisztnek állítanak emléket.
A tervek szerint idén elkezdődik a Blokád forgatása is, ami a rendszerváltás utáni Magyarország első, nagy horderejű válságából, a taxisblokádból kiindulva dolgozza fel Antall József életét. A tervek szerint jövő ősszel láthatja a nagyközönség. Ezt egy kosztümös filmnek is tekinthetjük, például Trabantokat is kell szerezni a forgatáshoz. A taxisblokkád kapcsán a Lajos Tamás azt is megemlítette, hogy a forgatáshoz szinte az egész várost le kell majd zárni.
A történelmi filmek aranykorát éljük, de készül játékfilm is, jó példa erre az Így vagy tökéletes című vígjátékfilm, aminek Lajos Tamás volt a producerre, és amelyben játszik Thuróczy Szabolcs és Lengyel Tamás is.
A kodolányisok érdeklődését jelzi, hogy folyamatosan záporoztak a kérdések. Az egyik kérdező arra is kíváncsi volt, hogyan maradhatnak életben a mozik az egyre több teret kapó streaming szolgáltatók mellett, és koronavírus árnyékában visszatértek-e a nézők a mozikba. Lajos Tamás lesújtó számokkal kezdte a választ: „Hatvan százalékka lecsökkent a moziba járók száma. A Herendi Gábor rendezte Toxikomára kettőszázötvenezer nézőt vártunk, és sajnos kevesebb, mint százezer embert sikerült bevonzani a mozikba. Az Így vagy tökéletes című filmre körülbelül százezer nézővel számoltunk, és csak kicsit több mint húszezren voltak kíváncsiak a filmre” - mondta. Ennek ellenére kijelentette: „Mozi halálbiztos, hogy lesz ezután is”.
Felmerült, kérdésként az is, hogy miért nincs több horrorfilm, hiszen jóval olcsóbban kivitelezhető, mint egy vígjáték film. Válaszában Tamás leszögezte, hogy egy horrorfilm elkészítése sem olcsóbb, mint egy vígjátéké.
Az egyik kérdező arra volt kíváncsi, mi a helyzet az Európán és USA-n kívüli filmiparral. Lajos Tamás Törökországot említette példaként. Ott a nap huszonnégyórájában folyamatosan forgatják a különböző filmeket, sorozatokat, vagyis tömegtermelés zajlik, mondta el. Rendkívül olcsón készülnek el a különféle produkciók, így nagyon olcsón kínálják ezeket a tartalmakat. Ezért vannak tele a tévécsatornák török sorozatokkal, és sajnos ezeket nézik az emberek.
A beszélgetés után sikerült elcsípnem Lajos Tamást egy utolsó kérdésre: lesz-e valamikor Puskás Ferencről szóló nagyjátékfilm. Igaz, Puskás Ferencről Almási Tamás rendezésében készült egy dokumentumfilm a Puskás Hungary.
„Puskás Ferenc életútja borzasztóan szövevényes, egy amerikai forgatókönyvíró megpróbálkozott összefoglalni élete legfontosabb és legmeghatározóbb eseményeit. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy mit ragadjunk ki az életéből, a külföldi karriert vagy az Aranycsapatot” – mondta végezetül Lajos Tamás.
