Kovács Nóra: Kulcs a jövőhöz
Az első pillantásom az iskolára tekintve félelemmel és egyben kíváncsisággal töltött el, hiszen bár még van időm a felvételiig, de egy új iskola láttán és a nyílt nap ismeretlen mozzanatai hatására sokakunknak rándul görcsbe a gyomra. Előtörnek a közelgő érettségihez, pontszámokhoz, várható költségekhez kapcsolódó aggodalmaskodások, negatív gondolatok.
Belépve a főiskola Frangepán utcai épületbe azonban megnyugodtam. Éreztem, hogy jó helyen vagyok.
Kicsit megilletődve léptem a pulthoz, ahol egy kedves hölgy és valószínűleg jelenleg ott tanuló diákok nyújtottak segítséget számomra. Engem a kommunikáció-médiatudomány világa érdekel leginkább, így kíváncsian vártam a szakkal kapcsolatos információkat. Első programként Dr. Vizi László Tamás rektorhelyettes fogadott minket az előadó teremben. A részletes tájékoztató célja az iskola bemutatása, ismertetése volt, hiszen mi is lenne fontosabb egy beiratkozó diák számára, mint az, hogy megismerhesse az intézmény szolgáltatásait. A bemutatón a felvételi pontszámokról és a különböző szakokról, szakirányokról szóló ismertetésben is részünk volt. A második órában mindenki oda nyerhetett betekintést, ahol szeptembertől tanulni szeretne. Kommunikáció-és médiatudomány szakon tájékoztatást kaptunk arról, hogy mi is szükséges, ahhoz, hogy ide bekerülhessünk, milyen költségekkel jár, és az elméleti órákon hogyan fejleszthetjük képességeinket, tudásunkat. Ezt követően elvezettek minket a tévéstúdióba, ahol Máté Krisztinával találkozhattunk személyesen. Ő számos hasznos tanáccsal halmozott el bennünket, s hogy egy picit aktivizálhassuk magunkat, interaktív feladatot ajánlott fel nekünk. Aki érzett magában elég bátorságot, kamera előtt kipróbálhatta, hogy milyen nehéz is mindössze egy percig beszélni magunkról úgy, hogy az izgatottá tegye a nézőt. Szerencsére két ember elvállalta a feladatot, de persze nekik sem mehetett minden rögtön tökéletesen. Hiszen ami a médiában a legfontosabb, az a gyakorlás és a bátorság. Mindkettő bemutatkozó után megbeszéltük a hibákat, javítani valókat, s hogy mi az, ami jó volt vagy hasznos lehet a későbbi idők során. A rádió stúdióban eközben két nagyon merész fiatal fiú beszélgetett egymással, mintha egy élő interjú készülne. Miután befejeződött a felvétel, Virágh Ildikó mesélt nekünk több évtizedes tapasztalatairól, műfajokról és a média iránt való elmúlhatatlan szeretetéről.
Én sajnos sem a rádióban sem a televízió stúdióban nem mertem kipróbálni magam, de a nyílt nap végén rögtön kárpótolt az, hogy felkértek ennek a cikknek a megírására, így mégsem maradtam ki a feladatok sorozatából. Remélem, hogy az érettségim elég sikeres lesz ahhoz, hogy elkezdhessem megvalósítani a terveimet, és megismerkedhessek közelebbről is a média világával. Számomra nagyszerű élmény volt ez a pár óra, és remélem, hogy a későbbiekben viszont láthatom majd a Kodolányi János Főiskolát, mint nappali tagozatos hallgató.
