Ösztöndíj, diákhitel, pontszámítás
A felsőoktatásba igyekvőknek tudniuk kell, hogy összesen tizenkét állami ösztöndíjas félévük van, ezeket felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, valamint mesterképzésen használhatják fel. Rögtön az elején tisztázni érdemes azonban, hogy az állami ösztöndíjas helyeken tanuló diákok hallgatói szerződést írnak alá, míg az önköltséges képzésben résztvevőknek nincs ilyen kötelezettségük.
A hallgatói szerződéssel alapvetően két vállalást tesz a fiatal: egyrészt a képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt be kell fejeznie a tanulmányait, például egy hat féléves alapszakot legfeljebb kilenc félév alatt el kell végezniük. Az is lényeges tudnivaló, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül az államin töltött időnek megfelelő ideig csak Magyarországon lehet munkát vállalni.
Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis százötven napnak felel meg, tehát egy hat féléves alapképzés után - ha sikerül hat félév alatt befejezni a tanulmányokat - hatszor százötven napig, azaz kilencszáz napig kell hazai munkaviszonnyal rendelkeznie a végzett hallgatónak valamikor a diplomaszerzést követő húsz évben. Egyébként nem elvárás, hogy ez összefüggő időszak legyen, és nem kell rögtön a diplomázás után munkába állni.
Az önköltséges képzésben résztvevők is részesülhetnek ösztöndíjban, a duális képzésben tanulók pedig fizetést is kapnak attól az intézménytől, cégtől, amely a gyakorlati helyük. Sokat lendíthet a diákok anyagi helyzetén a Diákhitel kétfajta lehetősége is.
A felsőoktatási felvételi időszak finisébe érve szorgalmasan számolgatják lehetséges pontszámaikat a fiatalok.
Fontos tudnivaló, hogy a felvételi pontszámokat nemcsak a bizonyítványok eredményéből számítják, számos egyéb tényező is kiegészítheti azokat.
Más a pontszámítás módja alap- és mesterképzés esetében, valamint a felsőfokú szakképzésnél.
Alapképzésre való jelentkezés esetén kétféle módszerrel lehet számolni:
· Tanulmányi pontok+ érettségi pontok+ többletpontok
· Érettségi pontok duplázása + többletpontok
Ebben a számítási rendszerben maximálisan 500 pontot lehet elérni, ám a minimális pontszám nem lehet kevesebb 280 pontnál. A két pontszámítási módszer közül a kedvezőbbet veszik figyelembe.
A felsőfokú szakképzés esetében háromféle lehetséges módszer van a pontszámításra:
· tanulmányi pontok duplázása + többletpontok
· érettségi pontok duplázása + többletpontok
· tanulmányi és érettségi pontok + többletpontok
A felsőfokú szakképzésnél ugyancsak 500 pont a maximum, viszont a minimális pontszám 240. A háromféle pontszámítási módszer közül a legkedvezőbbet veszik figyelembe.
Mesterképzésre történő jelentkezés esetén a kiválasztott felsőoktatási intézménynél kell tájékozódni, ugyanis intézményi hatáskör, hogy mi alapján számolódik a pontszám.
A többletpontok sokat hozhatnak a konyhára: az emelt szintű érettségi vizsgánként például 50 pontot (maximum 100) ér, a nyelvvizsgáért újabb maximum 40 ponttal gyarapodhat a mérleg. Az országos tanulmányi versenyeken elért eredmények függvényében 25–100 pontot gyűjthető, míg az OKJ-s szakképesítés 32 pontot ér.
A pontszámítás részleteiről érdemes tájékozódni a Kodolányi János Főiskola honlapján:
www.kodolanyi.hu/felveteli/images/tartalom/File/felveteli_prezentacio_2018_munkaanyag.pdf
-v-
