Élethosszig tartó tanulás a 21- században

Cikk dátuma 2017. február. 23. | Tudomány

Novotni Beáta /KJF, Nemzetközi Tanulmányok MA

Oktatás a fenntartható fejlődésért

A fenntartható fejlődésnek, mint fogalomnak, alapvető feladata az Európai Unióban meghatározott és elérendő célként megfogalmazott ismérvek felvázolása és felhívás a fenntartható fejlődés fontosságára. Az Európai Unió speciális helyet foglal el a nemzetközi szervezetek között, mert a világ legintegráltabb nemzetközi gazdasági közössége, azért mert nem csak kormányközi megállapodás a tagállamok között, hanem sokkal több, hiszen a tagállamok átruházták szuverenitásuk egy részét az Európai Unióra úgy, hogy egyetlen tagállammá alakultak volna.

Az EU fenntartható fejlődési stratégiájaként a 21. századi oktatási trendeknek igazodniuk kell a fenntartható fejlődés biztosítására kidolgozott nevelési és oktatási programokhoz. A 21. század feladatai közé kell sorolni az oktatásnak a fenntartható fejlődés érdekében történő átszervezését és kialakítani egy teljesen új oktatási szemléletet.

A fenntartható fejlődés eléréséhez a leghatékonyabb módszer, hogy valóság közelivé váljon, a meglévő programok irányultságának és színvonalának javítása is elengedhetetlen. A fenntarthatóság tudománya arra törekszik, hogy a tudományt a szükségletek kielégítésére fejlessze ki. A fenntartható fejlődést szolgáló oktatás elsődleges feladata az életre vonatkozó ismeretink fejlesztése. A fenntarthatóság a valódi cél, amelyhez szükség van a közösség minden tagjának az elhivatottságára, amely viszont csak az oktatáson keresztül valósulhat meg.

Abstract

The main purposes of the notion sustainable development are the outline of the criteria that are determined as aims to be achieved in the European Union and the call for the importance of the sustainable development. The European Union takes a special place among the international organizations because it is the most integrated economic community of the world for the reason that it is not only an intergovernmental agreement among the member states but much more as the member states transferred a part of their sovereignty to the European Union without transforming to one member state.

I emphasize – as the EU strategy of the sustainable development – that the education trend of the 21st century has to follow the educational and pedagogical programmes that have been worked out for the sustainable development; I draw attention to the emphasized importance of the role of the Öko-schools. The Öko-school network plays a significant role among the educational institutions. For the sake of the sustainable development, the reorganization of education belongs to the duties of the 21st century and a brand-new educational attitude has to be developed.

In order to reach the sustainable development the most effective method is – in order to bring it to the reality – the improvement of the tendency and the level of the still existing programmes. The science of sustainability seeks to develop the science to meet the needs. The main duty of education that serves the sustainable development is the improvement of our knowledge regarding life. The real target is sustainability for which the vocation of all members of the community is needed that can only be realized through education.

Bevezetés

A gazdasági és társadalmi fejlődésben, a versenyképesség fokozásában nagyon fontos szerepet játszik a munkaerő tudásának és képességeinek fejlesztése. Az Európai Unió számára elsődleges feladat az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének elősegítése. A gazdasági fejlődés szükségessé teszi, hogy a tagállamok felismerjék, hogy az oktatásnak jelentős változásokon kell keresztül mennie. Az EU nem rendelkezik közvetlen hatáskörrel ennek megvalósítására, de közvetett módon hatást tud gyakorolni az oktatási-képzési politikák közelítésére, a rendszerek átalakítására, a fejlődés befolyásolására. A munkaerő piacon való bennmaradás alapfeltétele lett a tanulás. A versenyképesség eszköze és a munkanélküliség elleni harc fontos momentuma a tanulás, így a hozzáférés biztosítását a széleskörű társadalmi feltételek megteremtésének kötelezettségét rója az államra. A tanulás minden formáját biztosítani kell. Az egész életen át tartó tanulás minden életkorra vonatkozó tevékenység, tehát ez nem a felnőtt képzést jelenti, hanem azt, hogy az óvodától kezdve a közoktatáson való részvételig, illetve a felsőoktatás és a felnőttképzés teljes rendszere is idetartozik, hosszabb-rövidebb átképzési programokkal együtt véve egész életen át tartó tanulás folyamata.[1]

Oktatási és képzési politika az EU-ban

Az oktatáspolitikai szerepvállalás főbb területei közé tartozik az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban. Az európai dimenzió maga azt jelenti, hogy tudatosítani kell az állampolgári szerepvállalást, a közösen vállalt értékek (demokrácia, szolidaritás) megerősítését. A hallgatói és oktató mobilitás elősegítése, az oklevelek elismerése. Az intézmények közötti együttműködés megerősítése is vállalt cél, hiszen az információ és tapasztalatcsere az egyik legfontosabb tényezője az együttműködésnek. A tagállamok célja a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek kapcsolatának építése. A szakképzési politika célja még az ipari változásokhoz történő legkönnyebb alkalmazkodás elősegítése, a munkaerő-piaci beilleszkedés, a szakképzésbe való bejutás megkönnyítése.[2]Az Európai Unió legféltettebb vagyona az emberi erőforrás. Az oktatásra és képzésre fordított költség nemcsak az EU versenyképességének, a fenntartható fejlődésnek valamint a foglalkoztatásnak az előfeltétele, hanem a lisszaboni csúcson megfogalmazott gazdasági, szociális és környezetvédelmi feladatok teljesítésének is elengedhetetlen követelménye. A felsőoktatásnak központi szerepe van az EU versenyképességének növelésében, így törekedni kell a felsőoktatás minőségére. Létre kell hozni a tanítás és képzés Európáját.[3]

Az EU oktatáspolitikai irányai egyértelműek, a stratégiai célok meghatározó jellegűek és fontos szerepet játszanak az oktatás terén. Olyan oktatás képzés kialakítását kell lehetővé tenni, amely képes saját eszközeivel segítséget nyújtani a kihívásokra, illetve alkalmat ad a személyiség fejlesztésre, a szocializációra és a munka világában való eligazodásra. A képzési rendszerek átalakítása önmagában nem vezet sikerre, figyelembe kell venni a foglalkoztatás, a képzés viszonyát és ennek ismeretében meghatározni a célokat. Az oktatásnak képessé kell válni a lényeges ismeretek elsajátítása mellett a képességek elsajátítására is.[4]

A fenntartható fejlődés

A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában:

„A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.”[5]

A fenntartható fejlődés a mai világban nagyon is aktuális téma, hiszen az ember értelmes életvitelének a fontosságáról szól, arról, hogy kielégítse szükségleteit, boldog legyen anélkül, hogy nem meríti ki a Föld erőforrásait és nem veszélyezteti a következő generáció esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket, tehát megfelelő mennyiségben és minőségben megőrzi, sőt ha lehet, bővíti azt. Minden nemzedék szellemi és anyagi jólétének elősegítéséhez, négyféle erőforrás szükséges: emberi, természeti, társadalmi és gazdasági erőforrások.

A fenntartható fejlődés három (társadalmi, gazdasági, környezeti) egymással kölcsönhatásban lévő kiterjedését azonosította:

- Emberi erőforrások fontos szerepet töltenek be, hiszen az egészséges, jó állapotban lévő, nagy tudással rendelkező emberekre mindig szükség lesz. Az ember a legfontosabb tényező, a legfontosabb erőforrás

- Természeti erőforrások is elengedhetetlenek, mert ennek megőrzése szolgálhatja a gazdasági fejlődést és az életminőség javítását. Vizsgálni kell a kimerülőben lévő természeti erőforrások biztosítására szolgáló intézkedéseket, mert az erőforrás ellátottsággal biztosíthatjuk a fenntartható fejlődést. A nemzeti erőforrás gazdálkodásnak lépéseket kell tenni, stratégiát kell kidolgoznia ennek érdekében.

- A gazdasági erőforrások segítik elő az adott társadalom anyagi gyarapodását. Pénztőke, fizikai tőke, a termelési technika színvonala, a modernizáció, a szakmai fejlesztés is meghatározó. A humántőke egyik formája a vállalkozói tőke, hiszen a fenntartható fejlődés fontos szereplőjévé válhatnak a vállalkozók azzal, hogy irányítják az emberi és a fizikai erőforrások nagy részét.

- A társadalmi erőforrások nem utolsósorban a jólét feltételei. A tervezés, a takarékosság, a fejlesztőkészség kardinális szerepet tölt be, a fenntarthatóság alapvető erőforrásai közé tartozik. A politika fontossága, a demokrácia a közösség kultúráján nyugszik. A normák és intézmények nélkül nincs fenntarthatóság.

A fenntartható fejlődés a boldog kiegyensúlyozott ember életvitelének javítását célozza meg. Az emberi tevékenységek megfelelő koordinációját, hogy a Föld környezeti eltartó képességét növelje és a gazdasági és társadalmi erőforrások minőségéről és bővítéséről gondoskodjon. Ennek a négy erőforrásnak a megőrzését, fenntarthatóságát biztosítani kell, tehát a politikai lépéseknek is ez irányban kell elmozdulni.[6]

A fenntartható fejlődés megvalósításának értelmezése

A fenntartható fejlődés megvalósítása csak akkor lehetséges, ha együtt összehangolt cselekvésként kezeljük, mivel a társadalom, a környezet, a gazdaság és az emberi erőforrás egységét hirdeti. A fenntartható fejlődés elve közös, tehát nemzetközi összefogást jelent, de a megvalósítás már eltérő lesz az országokban, régiókban. Sajnos a fenntartható fejlődést egyénenként máshogy értelmezik, de egyértelmű, hogy a gazdaság és a társadalom szemléletmódját meg kell változtatni, meg kell találni az ember és a természet harmóniáját. A 21. században úgymond az ember uralkodik a természet felett, de észre kell venni, hogy társa az élőlényeknek apró résztvevője a természet rendszerének. Tudnunk kell, hogy a fenntartható fejlődés feltétele a szükségletek kielégítése, a szociális biztonság megteremtése és a környezet minőségének biztosítása.

Ezen kritériumok biztosítása érdekében szabályozásokra van szükség:

- az emberek értékrendjének megváltoztatása, a társadalom átalakítása

- politikai szempontok figyelembe vételével az oktatás átalakítása, az ember és a természet összhangjának előtérbe helyezése, a környezet minőségének javítása

- a szociális biztonság létrehozása, a környezet károsítása nélkül

Az EU próbál lépni a célkitűzések megvalósításával, hiszen az Ötödik EAP (Ötödik Akcióprogram a Környezetért és a Fenntartható Fejlődésért) keretében, amelyben vázolja a célokat, említi az életminőség javítását, a természeti erőforrások illetve a természeti kincsek védelmét, és a környezet károsítására tett intézkedések mérséklését. Cél, hogy a gazdaság minden résztvevője szerepet vállaljon a környezetvédelem területén. Határozottan új koncepcióval lép fel, a környezet szempontjából fontos információk megjelenítésével is segíti a környezetvédelmet.[7]

Az EU fenntartható fejlődés stratégiája

Egy új stratégiát állít fel, teljesen új kihívásokra. Itt már prioritássá válik a klímaváltozás, az egészség. Keresi a választ a természeti kincsek megóvására és a hulladékfeldolgozás problémájára. Átalakításokat visz véghez a siker elérése érdekében a környezetpolitikában is. Foglalkozni kell a közegészséget érintő veszélyekkel, felelősséget kell vállalni a természeti erőforrások kiaknázásával kapcsolatban és nem utolsósorban korlátozni kell az éghajlatváltozást befolyásoló tényezőket. Betartatja a környezetvédelmi rendelkezéseket, a problémák megoldására együttműködést kínál a fogyasztókkal. Hirdeti a környezettudatos viselkedést, így az információk könnyebb hozzáférését is biztosítja ez által.

Konkrét politikai cselekvésre is felszólít, hiszen együtt kell cselekedni a tagállamoknak a fenntartható fejlődés kihívásaival szemben. A fenntartható fejlődés tehát globális kihívás, így konkrét cselekvési programokat kell kialakítani. Az EU nemzetközi vezető szerepet tölt be, átlátja a változások szükségességét fenntartható fejlődés megvalósításához, a célok eléréséhez. A Közös Mezőgazdasági Politika, a Közös Halászati Politika és a Közös Közlekedési Politika fejlesztése konkrét cél. Fontos az innováció tagállamokon belüli fejlesztése, és ami még nagyon lényeg a környezet és biztonság globális monitoring rendszerének kifejlesztése. Az EU fejlődési stratégiáját úgy kell kidolgozni, hogy az újonnan csatlakozó államokat is figyelembe kell venni, ezért az EU-nak és tagállamainak is részt kell venni a nemzetközi szervezetek munkájában.[8]

A célok elérése érdekében a Bizottság három részből álló EU stratégiát dolgozott ki:

A politika hatékonyságának érdekében javaslatokat és ajánlásokat kell tenni a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. Tehát a politikáknak együtt kell működniük, összhangban kell lenni.

Európai Uniós szintű intézkedéseket kell hozni a legsürgősebb problémákkal kapcsolatban, amely a fenntartató fejlődést veszélyeztetné.

A kidolgozott stratégia megvalósítása és a megtett feladatok értékelése, monitoring jellegű ellenőrzés

Az Uniós politikáknak a fenntartható fejlődést kell szem előtt tartani, a Közös Politikák felülvizsgálatánál ezt a szempontot kell figyelembe venni. A Bizottság javasolja a szabályozás fejlesztését és biztosítani fogják a legfontosabb jogalkotási teendőket is, amely kiterjed majd a cselekvés vagy hiányának gazdasági, társadalmi előnyeire illetve anyagi vonzatára egyaránt. EU-s szintű intézkedések közé tartozik a tiszta energia felhasználása és az éghajlatváltozás korlátozása, pontosabban teljesíteni fogja a gázkibocsátások évi 1 %-os csökkentésére tett szerepvállalást. Foglalkozni kell a közegészséget érintő veszélyekkel, 2020-ig biztosítani kell a vegyszerek olyan előállítását, amely nem jelent közvetlen veszélyt az ember számára. Uniós intézkedések közé sorolhatjuk a természeti erőforrások felhasználásának felelősségét. Nem utolsó sorban foglalkozni kell a társadalmat érintő problémával, az elöregedéssel és annak gazdasági hatásaival.[9]

Ø  A fenntartható fejlődést szolgáló kutatás jelentősége

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere az „Oktatás és képzés 2020 Munkaprogram”, amely kiemeli, hogy az oktatásnak és képzésnek kulcs szerepet kell játszania a fenntartható fejlődés érdekében.

A fenntartható fejlődést szolgáló oktatás évtizede (2005-2014) elnevezésű ENSZ kezdeményezés elsősorban azt emeli ki, illetve kezdeményezi, hogy a fenntartható fejlődés elveit az oktatás minden területébe beleépítse. Ezt hangsúlyozza az UNESCO 2009-es bonni világkonferenciája is, amelyben rávilágítottak arra, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásba belefektetett beruházással a jövőbe fektetünk.

 

Nyomatékosítja, hogy:

a) Az Európa 2020 stratégia eredményes végrehajtásában fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás.

b) Az oktatási intézményeknek jelentőségteljes szerepe van, hiszen egyének és csoportok készségeinek és ismereteinek átformálása, illetve továbbfejlesztése kulcsfontosságú a jövő értelmezése tekintetében. Nem mindegy, hogy látják a jövőt, ahol élni és dolgozni fognak.

c) Olyan értékeket és elveket kell előtérbe helyezni, amelyek segítenek abban, hogy miként gondolkodjanak, hogyan viselkedjenek a jövő nemzedékei.

d) Az egész életen át tartó tanulás jelentősége, az oktatás és képzés minőségének javítása szintén elérendő cél.

Az oktatás és képzés fontossága elengedhetetlen a fenntarthatóbb Európa és az élhetőbb világ megteremtéséhet. Az adott társadalom gyarapodásához szükséges három alapvető pillérrel (gazdasági, társadalmi és környezeti) egyaránt kell foglalkozni.

A fenntartható fejlődést szolgáló oktatásnak több tudományterületet érintő tanulásra kell építeni. A fenntartható fejlődést szolgáló oktatás, nem egy tantárgy, hanem elvek és értékek együttese, amely tapasztalatokra és cselekvésre épül. A fenntartható fejlődést szolgáló „egész iskolás” képzés kialakítása a cél. Az oktatási intézménynek arra kell törekedni, hogy a fenntartható fejlődés elvét beépítsék a gyakorlatba is. Tehát nem csak az oktatás, hanem az iskolai környezet kialakítása is elsődleges. A tagállamok feladata a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás előmozdítása. Az EU tehát megerősíti az együttműködést a nemzetközi intézményekkel, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával és az UNESCO-val, hogy biztosítani tudják az oktatás terén is a fenntartható fejlődést.[10]

Tanulás a fenntarthatóságért

A fenntartható fejlődés célja, hogy kielégítse a jelen szükségleteit és biztosítsa az egymást követő nemzedékek esélyét arra, hogy szükségleteiket ők is kiegészíthessék veszély nélkül. Az UNESCO programja is az „Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában” erről szól. A kiadvány célja a fenntarthatóságra nevelés. Az ENSZ közgyűlése 2002. december 20-i kongresszusán határozott a fenntartható fejlődés szolgálatában a Nemzetközi Évtized elindításáról. Az Évtized célja a nemzetközi együttműködés elősegítése, illetve a fenntartható fejlődés fogalmát becsatolni az oktatási rendszerbe, így hozzájárulni a fenntartható emberi társadalom létrejöttéhez.

Ennek meghatározása nehéz feladat, mert sokoldalú és szerteágazó. A Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized elsődleges célja, hogy a fenntarthatóság alapelveit, értékeit és gyakorlatát beépítse a tanulás minden területén. Ez a nevelési törekvés segíteni fogja a magatartásformák olyan változását, amik a fenntarthatóbb jövőhöz vezetnek, a környezet egészsége, a gazdaság életképessége a jelen és a jövő nemzedékek társadalma érdekében.

A Tanulás a Fenntarthatóságért évtized célját az ENSZ Közgyűlés 59/237-es döntése fogalmazta meg, mely szerint a Közgyűlés felszólítja a Kormányokat, hogy milyen intézkedésekkel valósíthatók meg az évtized célkitűzései a saját nemzeti fejlesztési terveik keretein belül. Nemzetközi szinten tehát meg kell valósítani és lehetőséget biztosítani a fenntarthatóság fogalmának finomítására, fejlesztésére a nevelés minden szintjén, elsősorban a képzéseken és a köztudatban. Erősíteni kell a nevelés és a tanulás szerepének fontosságát a fenntartható fejlesztésben is.[11]

Az oktatás kiemelt szerepének fontossága ismét előtérbe került, így a kormányok, a nem kormányzati szervezetek, az ENSZ-szervek kötelezettségvállalása lényegesen megnőtt. Az UNESCO nagyon sok dokumentumot és helyzetjelentést készített a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban:

Oktatás a fenntarthatóság szolgálatában

A tudomány szerepe és alkalmazása a fenntartható fejlődés érdekében

Elvek, politikai normák támogatása a fenntartható tudományos és technikai fejlődés irányítására

A kulturális sokszínűség összehangolása a fenntarthatóságért

Az információs csatornák, a média és kommunikáció részvétele a fenntartható fejlődés hozzájárulásához

Az UNESCO évtized kapcsán az országok jelentéstételi kötelezettsége is megnőtt a fenntarthatóságra nevelés terén Az UNESCO Oktatás a Fenntartható Fejlődésért Irányító Bizottságát megbízták, hogy kövesse nyomon a Fenntartható Fejlődésért stratégia előrehaladását. Ehhez a szakértői csoport kidolgozott egy jelentéstételi mechanizmust, melynek célja, hogy lehetővé tegye azt, hogy a régió országai tanuljanak egymástól az Oktatás a Fenntartható Fejlődésért program területén. Az adatok inspirálják az egyes résztvevő országokat és tükröt mutatnak egymásnak, amely segíthet egyes országok és régiók közötti előrehaladásban. Az általános célkitűzés, hogy ellássa az embereket a fenntartható fejlődéshez szükséges tudással és készségekkel, alkalmasabbá és magabiztosabbá téve őket, és megteremti a lehetőségeket egy egészséges és élhető életmódra, harmóniában a természettel, odafigyelve a társadalmi értékekre, a nemek közötti egyenlőségre és a kulturális sokszínűségre.[12]

Oktatási módszerek a fenntartható fejlődés szolgálatában

Az UNESCO több szempontot határozott meg, amelyek egyértelműen támogatják az egyéni tanulókra és az oktatási rendszerekre irányuló minőségi oktatást a következők szerint:

- A tanuló bevonása

- A tanuló ismereteinek és tapasztalatainak megismerése

- Az oktatás tartalmának lényegessé tétele

- Változatos tanítási és tanulási folyamatok alkalmazása

- A tanulási környezet fejlesztése

A sokszínűség révén a tanulóknak lehetőségük nyílik a fejlődésre, képességeik, gondolkodásuk fejlesztésére. Figyelembe kell venni a tanulók igényeit is a minőségi oktatás kialakításánál, és emellett különböző tanítási technikákat is alkalmazni kell.

Az oktatás mindenkié, így a fenntarthatóság koncepciójának lényege a társadalmi egyenlőség, ami azt jelenti, hogy az oktatásnak az összes tanuló igényeit ki kell, hogy elégítse. A lemorzsolódás az iskolákban sajnos társadalmi és gazdasági probléma, amit meg kell állítani. Megteremthető a tanulók közötti egyenlőség a különböző tanítási technikák alkalmazásával. De az eltérő oktatási gyakorlatok alkalmazása előmozdítja a fenntarthatóság alapelveinek megértését.[13]

Az oktatás irányvonalának, a fenntarthatóság problémájának kezelése érdekében szükséges a módosítás. A tantervek elemzéséhez fontos szempont a fenntarthatóság három pillérének a környezet, gazdaság és társadalom fogalmát vizsgálni az adott ország szempontjait tekintve. A fogalmak egy része alapvető fontosságú a fenntarthatóság megértéséhez. Az alapvető fogalmak megértése nélkül a fenntarthatóságról való tanulás elpocsékolt idő. Nincsenek sajnos arra vonatkozó előírások, hogy a fenntarthatóság elemeit, hogyan lehet az egyik tantárgyból átvinni a másikba. Az ismeretek ilyen típusú átalakítását tudatosan tanítani kell, hogy a fenntarthatóság eszmei képe ne vesszen el.A teendők között elsősorban az szerepel, hogy több érdekelt csoport részvételével megvalósuló konzultáció során meghatározzák az adott ország, vagy közösség fenntarthatóbb jövőjének megteremtéséhez szükséges ismereteket, értékeket, perspektívákat. Fontos a tanterv olyan elemzése, amely a fenntartható fejlődést tanító fogalmakra irányul.[14]

Az Európai Unió Tanácsa felhívta a figyelmet a következő évtizedekben problémaként felmerülő környezetvédelem fontosságára, így felkérte a tagállamokat, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be az oktatásban, amely a fenntarthatóságot szolgálja. A fenntarthatóság témakörének be kell kerülni a tananyagokba, az ökotudatosság jelentőségére, illetve az iskolának a szülőkkel és a helyi szervezetekkel együtt ki kell dolgozni egy „egész iskolás megközelítés”-t. Az iskola olyan fenntartható világképpel rendelkezik, amely mindenhol megnyilvánul. Az iskolai irányelvek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot tükrözik.

A jövő iskolái

Az ökoiskolák tulajdonképpen abban különböznek egy átlagos iskolától, hogy működésének fontos eleme a fenntarthatóság pedagógiája. Az „ökoiskola” cím intézményű elkötelezettséget jelent a környezettudatosság és fenntarthatóság érdekében. Az ökoiskolában nem csak az oktatásban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság elvei, hanem az élet más területén is megtalálható, a gyerekek étkeztetésében, vagy táborok szervezésében ugyan úgy megnyilvánul.Az ökoiskola hálózat egy nemzetközi hálózat tagja, az OECD-CERI (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete - Oktatási Innovációs és Kutatási Központ), az ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) projekt ökoiskola programjának magyarországi megvalósulásaként működik 2000. március óta az Országos Közoktatási Intézet Tanulásfejlesztési Központja felügyeletével. Az anyagi hátteret az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium adja. A hálózat összefogja, és sok-sok információval, továbbképzésekkel, rendezvényekkel támogatja az iskolákat, melyek természetesen a fenntarthatóságra nevelés értékeit helyezik előtérbe. A tevékenységek közé sorolhatjuk az évente megrendezett találkozókat, amelyek az ökoiskolákat érintő legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeket, programokat tárják fel, lehetőségeket kínál a bemutatkozásra, kapcsolattartásra, információcserére és szakmai megbeszélésre.

A tevékenységek között kell megemlíteni a továbbképzések megszervezését, haza és nemzetközi szinten egyaránt, illetve nem csak a megszervezést, hanem a kidolgozást és lebonyolítást is a hálózat kontrolálja. A kutatásban való részvétel is a fontos feladatok közé tartozik, de a fenntarthatóság pedagógiai oldalát is támogatja pedagógiai és pszichológiai kutatásokkal. Nemzetközi rendezvényeken lehetőség van bemutatni a magyar környezeti nevelés eredményeit. Nemzetközi együttműködés jelentőségteljes szerepét hangsúlyozzák azzal, hogy több nemzetközi program aktív résztvevői, amely elősegíti a magyar iskolák nemzetközi iskolaprojekthez való kapcsolódását, ezzel hozzájárul a hazai környezeti nevelés stratégiájához. Meg kell említeni még a pedagógiai segédanyagokat is, hiszen a hálózat könyvek, oktatócsomagok segítségével is támogatja az iskolák működését.

Az ökoiskola cím elnyerésére mindig pályázatot írnak ki, mely szerint minden magyar iskola, közoktatási intézmény pályázhat. Munkatervet dolgoznak ki az ökoiskola kritériumai elérése érdekében. A pályázati kiírás mindig tartalmazza a kritériumokat és a munkaterv vázlatát is.[15]A szakmai háttér bővülésével, a tapasztalatok megszerzésével a kritériumrendszer is átalakult. 2012 óta már Örökös Ökoiskola címet is megkaphatják azok az intézmények, melyek korábban már legalább hat évig az Ökoiskola cím birtokosai voltak és már harmadszor pályáznak.[16]A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia koncepciója szerint a fenntarthatóság az emberiség megújulását jelenti, a jövőért érzett kötelességtudat érvényesítését fejezi ki, annak ellenére, hogy alkalmazkodni kell a környezethez a természeti erőforrások megőrzése érdekében. A gazdaság és a társadalom működőképességét biztosítani a fenntartható fejlődés elveit figyelembe véve, a népesség csökkenésének megállítása is a célok között szerepel. Az egészségtudatos társadalom kialakítása is fontos momentum.[17]

A nemzeti fenntarthatóság csak a neveléssel és az oktatással érhető el, egyetlen kitűzött cél sem érhető el az oktatási intézményrendszer nélkül. Az ökoiskolák fontos szerepet töltenek be az oktatási intézmények között. A helyi tantervek megtervezése, az oktatási programcsomagok, az ökoiskolai hálózatban kialakult tapasztalatcserék és az egymástól tanulás segíti mindezt. Az általános és középiskolai nevelés folyamatában jelentőségteljes szerepet játszik a tudományos megismerés is.[18]Tehát a magyarországi Ökoiskolák intézményi szinten a lehető legjobban érvényesítik az alapelveket, amelyek a következők:

A fenntarthatóság pedagógiai elvei a nevelés-oktatás teljes folyamatába beépülnek az iskolában és azon kívül is, valamint megjelennek a működtetésben is.

A fenntarthatóságra nevelés érdekében együttműködnek a diákok, szülők, és a helyi szereplők

A vezetés elkötelezett az ökoiskolai értékek iránt

A környezettudatos szemlélet áthatja az iskolában tanulókat és dolgozókat egyaránt

A fenntarthatóság nem csak ökológiai értelemben van jelen az intézmény életében, hanem társadalmi, szociális és gazdasági vonatkozásban is[19]

A fenntartható fejlődést szolgáló oktatás „…legfontosabb szerepe az, hogy az egyéneket és a csoportokat felvértezze a tudatos választáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és attitűdökkel, mely választásoknak köszönhetően a világot olyanná alakíthatják, illetve olyannak őrizhetik meg, amelyet ők maguk és a jövő nemzedékek egyaránt olyan helynek tartanak, ahol lehet élni és dolgozni. Az oktatási intézményeknek, a helyi közösségeknek, a civil társadalomnak és a munkáltatóknak mind kulcsfontosságú szerepük van az ilyen kompetenciák kifejlesztésében és előmozdításában.” (ENSZ EGB FN Stratégia)

Összegzés

Az Európai Unió képes megőrizni kitűntetett szerepét, de a fenntartható fejlődés biztosítása globális szinten csak a nemzetközi szervezetek segítségével működhet.

A fenntarthatóság fogalma időről időre változik, figyelembe kell venni a globális és a helyi problémákat is. A fenntartható fejlődés eléréséhez változások szükségesek a politikák kialakításában és a megvalósításban az Európai Unió szintjén és a tagállamokban egyaránt. Érezhetőbbé vált, hogy erősíteni kell a különböző EU politikák összhangját, tudományos és technológiai befektetéseket kell alkalmazni a jövő érdekében. A fenntartható fejlődésnek központi célkitűzéssé kell válnia. Nagyon fontos lépésnek kell tekinteni, hogy az EU egész jogalkotási folyamatában a politikai területeket átfogó gondolkodás értelmében gyökeres változásokat hajtott végre.

Az oktatás a középpontja az egyén és a közösség fejlődésének. A küldetése pedig, hogy mindenki számára lehetővé tegye, hogy kibontakoztassa az alkotóképességét és tehetségét, személyes tervei megvalósításában. Lehetővé kell tenni az egyén számára, hogy tudatosítsa önmaga és környezete szerepét, valamint, hogy beteljesítse társadalmi hivatását mind a munkában, mind a közösségekben. A formális oktatás keretein belül a gazdasággal, a társadalommal és a környezettel kapcsolatos tanulmányok általában külön tudományágakhoz tartoznak, és nem fektettek eddig elég hangsúlyt a fenntarthatóság gyakorlati megvalósítását szolgáló készségek fejlesztésére. A 21. század feladatai közé kell sorolni az oktatásnak a fenntartható fejlődés érdekében történő átszervezését és kialakítani egy teljesen új oktatási szemléletet. Ezért az oktatás a fenntartható fejlődésért program felszólította a kormányokat, nemzetközi szervezeteket vállalkozásokat és civil közösségeket, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás koncepcióját pontosan be kell tartani, a cél érdekében át kell szervezni a formális oktatási rendszert, az oktatásnak bele kell illeszkednie a fenntartható fejlődés stratégiájába. Ezeknek a feladatoknak érdekében a költségvetés átszervezését is figyelembe kell venni, növelni az oktatásra fordított forrásokat. A társadalmi tudatosság szerepe is fontos a célok megvalósításában.

A célkitűzésekhez számos tevékenység kapcsolódik, a megvalósulásért felelős szervezetek (ENSZ, UNESCO vagy civil szervezetek) feladata a tagállamok kormányzatainak szakmai és technikai támogatása és a fejlődést szolgáló oktatási politikák és programok közzé tétele.

A fenntartható fejlődés megvalósítása összetett és nehéz feladat, mely együttműködést kíván a kormányzatok, oktatási intézmények, tudományos közösségek, pedagógusok, civil szervezetek, a média és a helyi közösségek között. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága nagy szerepet vállal a fenntartható fejlődést szolgáló oktatáshoz. A tanulmányokat, programokat elolvasva látom, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás egy kialakulóban lévő fejlődő szemléletmód, amely minden korosztályt megragad és képessé tesz arra, hogy felelősséget vállaljon a fenntartható jövőért.

Az élethosszig tartó tanulás, a felnőttoktatást, a szakképzést is beleértve, mind nélkülözhetetlen a fenntartható jövő megteremtéséhez. Új kép alakult ki az oktatásról, mely szerint az oktatás segít megérteni a világot, a fenntartható jövő kialakításához szükséges tudás és készségek terén nagy hangsúlyt fektet a magatartásbeli és értékbeli változásokra.

A fenntartható fejlődést szolgáló oktatásnak figyelembe kell venni a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és politikai vonatkozásait. Az hogy mennyire gyorsan lépünk a fenntartható fejlődésirányába függ a tudományos ismereteink növelésétől is. Az erkölcsi értékek megtartása is nagyon fontos szempont, mert a fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy változik-e az emberek életstílusa, viselkedése, a változást pedig az értékrendszer módosulásának kell meghoznia. Az erkölcsi értékeket az oktatás és a nevelés alakítja, ennek alapja, hogy etikus döntéseket hozzunk.A fenntartható fejlődést szolgáló oktatás hatékonyságát azon kell lemérni, hogy milyen mértékben változtatja meg az emberek szemléletét és viselkedését.

Megállapítottam, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez a leghatékonyabb módszer, hogy valóság közelivé váljon, a meglévő programok irányultságának és színvonalának javítása, és a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás elsődleges célja az életre vonatkozó ismereteink fejlesztése.

A fenntarthatóság tudománya, arra törekszik, hogy a tudományt a szükségletek kielégítésére fejlessze ki, és ez az interdiszciplináris tudományág széleskörű részvételre alapszik, nehéz feladatok elé állít mindenkit, oktatási intézményeket, pedagógusokat, hallgatókat egyaránt.

A legfontosabb feladat azonban, hogyan kell értelmezni a fenntartható fejlődést az oktatás szemszögéből nézve. Tehát a fenntartható fejlődés lehetőséget kínál arra, hogy milyenné válhat világunk és mi szükséges ennek a világnak a felépítéséhez. A fenntarthatóság a valódi cél, amelyhez szükség van a közösség minden tagjának az elhivatottságra, amely viszont csak az oktatáson keresztül valósulhat meg.

 

Hivatkozott források

Kengyel Ákos: Az európai Unió közös politikái, Budapest, Akadémia, 2010.

Mihály Ildikó: Oktatás és Képzés 2010. In: Új Pedagógia Szemle, 2005. február, 55. évf. 2. szám, 85-96

Kecskés Balázs: Az eu oktatáspolitikája, és magyarországi vonatkozásai, 2003. itt: http://www.doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=3220&p=2, Letöltve: 2016. október 10.

Varga Attila: Tanulás a fenntarthatóságért, Budapest, OKI, 2006.

Varga Attila: Magyarországi Ökoiskola Hálózat. In: Mihály Ildikó: Környezeti nevelési együttműködés, OKI, 2002.

Átmenet a fenntarthatóság felé, Tokió, 2000. Terraver, 2015. Alapfogalmak, itt: http://www.terraver.com/hu/alapfogalmak, Letöltve: 2016. október 18.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács: A fenntartható fejlődés fogalma, 2015. itt: http://nfft.hu/a-fenntarthato-fejlodesrol/a-fenntarthato-fejlodes-fogalma/, Letöltve: 2016. október 25.

Orbán Annamária: Regionális fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés elve és stratégiája az Európai Unióban, Budapest, 2002. 3-35. itt: http://www.doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=4557&p=2, Letöltve: 2016. október 10.

Fenntartható Fejlődés Bizottság: Az európai Unió fenntartható fejlődésért stratégiája, Budapest, 2002. itt: http://www.prof-turchany.eu/documents/eu_ff_strat.pdf, Letöltve: 2015. október. 5.

Az Európai Unió Tanácsa: A fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról, Brüsszel, 2010. november 18, 19, itt: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/educ/117855.pdf, Letöltve: 2016. október 29.

Fenntartható Fejlődés Honlapja: Stockholmtól Johannesburgig, 2016. itt: http://www.ff3.hu/stock.html, Letöltve: 2015. október 20.

ENSZ Tanulás a fenntarthatóságért Évtized, Az évtized 8 témája, 2009. itt: http://www.unesco.org/new/en/education/themes/leading-the-international-agenda/education-for-sustainable-development, Letöltve: 2016. október 20

UNECE jelentés az országok munkájáról, 2014. itt: http://www.unece.org/env/esd/implementation.html, Letöltve: 2016. október 10.

UNESCO:Track Global Action Programme, 2014. Itt: http://www.unesco.org/new/en/unesco-world-conference-on-esd-2014/esd-after-2014/global-action-programme/launching/, Letöltve: 2016. október 20.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: Út az ökoiskola felé, Budapest, OFI, 2014, itt: http://docplayer.hu/2739222-Okoiskola-fele-modszertani-segedanyag-utmutato-leendo-okoiskolaknak.html, Letöltve: 2016. október 10.

UNESCO: Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában, 2012. itt: http://www.unesco.hu/termeszettudomany/fenntarthato-fejlodesre/elerheto-oktatas Letöltve: 2016. október 20.

[1] Kengyel, 2010. 416-426

[2] Kengyel, 2010. 416-426

[3]Mihály, 2005. 85-96.

[4]Kecskés, 2003. 4-13.

[5] Átmenet a fenntarthatóság felé, Tokió, 2000. Terraver, 2015. Alapfogalmak, itt: http://www.terraver.com/hu/alapfogalmak

[6] NFFT, 2015.

[7] Orbán, 2002. 3-15.

[8] Orbán, 2002. 16-33.

[9] Fenntartható Fejlődés Bizottság, 2002. 33-48.

[10] EU Tanácsa, 2010. 11-14.

[11] ENSZ Tanulás a Fenntarthatóságért, 2009.

[12] UNECE jelentés az országok munkájáról, 2014.

[13] UNESCO,2014.

[14] UNESCO, 2014.

[15] Varga, 2002. 79-97.

[16] OFI, 2014.

[17] OFI,2014.

[18] OFI, 2014.

[19] OFI, 2014.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat