Élet a korona fényében és árnyékában

2022. szeptember. 14. Kitekintő
Élet a korona fényében és árnyékában

Szivek Laura, kommunikáció- és médiatudomány alapszak III. évfolyam: 

Szeptember 8-án az egész világot megrendítette a hír, hogy elhunyt az Egyesült Királyság királynője, az anglikán egyház feje, II. Erzsébet. A britek nemzeti gyászba borultak, az online térben pedig azonnal megjelentek a méltató memoárok, bejegyzések, részvétnyilvánítások. Alapvetően érezni lehet, hogy az egész királyi család óriási köztiszteletnek, szeretetnek örvend, II. Erzsébetre azonban ez fokozottan igaz. Népszerűsége nem csak túlszárnyalta elődjeiét, de mondhatni halhatatlanná tette.

A Kodolányi János Egyetem rádióstúdiójában Lázár Luca kommunikáció- és médiatudomány alapszakos, végzős hallgatóval jártuk körül, mi lehet az életének kilencvenhetedik, uralkodásának hetvenegyedik évében elhunyt uralkodónő népszerűségének titka. Elsőként arról kérdeztem, véleménye szerint minek köszönhette II. Erzsébet, hogy saját hazáján túl is ilyen sokan rajongtak érte, mi a titka annak, hogy a XX-XIX. századi közélet rangos szereplője lehetett.

Már önmagában az is hozzátett ehhez, hogy nagyon szép kort élt meg, emellett pedig az uralkodási ideje is kivételesen hosszúnak tekinthető. Az összes brit uralkodó közül egyedül ő lépte át a Zafír Jubileumot, míg a Gyémánt Évfordulót is csak ő és ükanyja, Viktória királynő ünnepelhette meg. Emellett, kiemelném, hogy az angol gyarmatosítás, illetve Anglia korábbi világhatalmi szerepe miatt a monarchia befolyása könnyedén világszintű ismertséget hozott az egész családnak. II. Erzsébet tizenöt ország uralkodójaként halt meg.

VI. György és I. Erzsébet királyné elsőszülött gyermeke, huszonhat évesen – 1952-ben – a trónra került, és olyan intézkedéseket hozott, amik nem csak az országára hatottak ki. Gondolok itt például arra, hogy teljesen felforgatta az öröklési rendet. Az ő intézkedését követően beszélhetünk csak arról, hogy az elsőszülött lányokat nem előzik meg a később született fiútestvéreik. Ez globális szinten is hatalmas lépést jelentett a nők helyzetét illetően.

Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő adásban közvetítette a televízió 1953. június 2-án, a ceremónia a londoni Westminsteri apátságban zajlott. a médiatörténetileg is kiemelkedő eseményt, becslések szerint világszerte mintegy 277 millió ember követte figyelemmel. Életének minden mozzanatáról– a technika lehetőségeihez mérten – tudott és beszámolt a világsajtó. Mennyire lehetett ez megterhelő számára?

Olyan szempontból biztosan nehéz volt ez számára, hogy a királyi családnak Angliában nincsen közigazgatási és politikai hatalma, ellenben annál nagyobb a presztízsértékük, társadalmat formáló tevékenységük. A folyamatos figyelem mindenki számára megterhelő, annak ellenére, hogy születése pillanatától kezdve ez az élete szervezes része volt, gyerekkorától kezdve erre készítették fel. Mint ahogyan rendszerint mindenben, emelt fővel helyt állt és talán az tette őt igazán népszerűvé, hogy a rá szabott pressziót így kezelte. Szakított hagyományokkal, lázadt a szigorú protokoll előírások ellen. Egyszerűen besétált a tömegbe és mert nyitni az emberek felé.

Minden igyekezete ellenére azonban a sajtóba legtöbb alkalommal botrányokkal került be a család, amit neki kellett bizonyos szinten mindig megoldani, kommunikálni. Gondoljunk itt Diána hercegnőre vagy a legaktuálisabb surlódásra Harry és Vilmos herceg között. Utóbbi rendeződni látszik a legújabb fejlemények szerint.

Egy hétköznapi család számára is megrázó elveszíteni egy édesanyát, nagymamát. II. Erzsébet országa leghosszabb ideig regnáló uralkodója, gyermekein és unokáin túl a monarchiát is hátra hagyta. Nem kis feladat vár az idén 73. életévét töltő III. Károly királyra. Hogy látod, a XXI. században van bármilyen létjogosultsága az angolok állam-berendezkedésének? Képes lehet-e a trónt öröklő Károly tovább vinni az évszázadokra visszanyúló államformát, hagyományt, tradíció-együttest napjaink egyik legsokszínűbb, legnyitottabb nemzetének élén? Van-e még valódi hatalma vagy puszta formalitásról beszélünk?

A jelenlegi királyi családok többsége már csak a hagyományokra épül. Ilyen szempontból nem hiszem, hogy különösen nagy veszélyben lenne az angol monarchia, viszont ahhoz kétség sem férhet, hogy II. Erzsébet halálával véget ért egy meghatározó korszak. Mégis, ha valahogy meg kellene fogalmazni III. Károly szerepét és vezetői elfogadottságát, hatalmát ebben a rendszerben, akkor sajnos nem túl rózsás a helyzet. Már a Diána hercegnővel történtek után jelentősen csökkent a népszerűsége, és a social media oldalakon is sok helyen azt olvashatjuk, hogy jobb lenne továbbadnia a trónt és a koronát Vilmos hercegnek.

Ebbe természetesen nincs beleszólása a népnek, főként az Anglián kívül élőknek. A királyi család ma már egy brandet képvisel, a váltás pedig kétség kívül hatással lenne a márka erejére. Az már másik kérdéskör, hogy hogyan ragadják meg a lehetőségeket, és miként küszöbölik ki a gyengeségeket.

II. Erzsébetnek  négy gyermekétől nyolc unokája és tizenkét dédunokája született. Érdekes kettőség a protokoll és a modern értékrendek szerint nevelni, taníttatni a legkisebbeket. Nyilván egy idő után a kötelességtudat felülemelkedik,  felnőve átérezik a felelősséget. Ugyanakkor egy kisgyermekkel nem egyszerű. Emlékezzünk vissza például Sarolta hercegnő hisztérikus kirohanásaira vagy huncut grimaszaira egy-egy hivatalos megjelenéskor. Hogyan birkózhatnak meg ezzel a szülők a sok egyéb hivatalos teendőjük és feladatuk mellett?

Egy uralkodói család gyermekének lenni jelenlegi ismereteink alapján felettébb stresszes. Ugyanolyan, sőt mi több, kibővített szabályrendszer vonatkozik rájuk, hogy kellőképpen felkészüljenek a megfelelő döntéshozatalra, a nyilvános megjelenésekre, és emellett még a magánéletben se legyenek nagy nehézségeik. Ezt leszámítva viszont nem sokban különbözik még az életük kortársaikétól. Persze, vannak nevelőik és elit iskolába járnak, de ma már különösen nagy hangsúlyt helyeznek a királyi családon belül annak is, hogy a gyerekek neveltetése és élete ne térjen el jelentősen a többiekétől. Ugyanúgy családi programokon vesznek részt, őszinteségre és szeretetre, kedvességre, lojalitásra nevelik őket, és ugyanúgy játszanak és házi feladatot írnak délutánonként, mint mindenki más.

A szülők számára bizonyára kihívás lehet, hogy a királyi családhoz méltó viselkedésre is megtanítsák a gyermekeiket, de erre bőven van segítség, ha igénylik. Néha még a gyereknevelő eszközök közé a tabletet és a televíziót is felveszik, bár György herceg esetében ez nem jár azzal, hogy a szülők ilyenkor pihenhetnek. Bennfentesek nyilatkozatai szerint, a fiatal herceg elvárja, hogy szülei is élvezzék a meséket, aktuális kedvence a Sam a tűzoltó. Katalin és Vilmos herceg nem mindig értenek egyet, olyankor a hercegnő internetes fórumokon is segítséget szokott kérni. Szigorúan csal álnéven, persze. Ők is csak emberek és pont ettől az esendőbb, emberközelibb oldaluktól válnak szerethetővé a nép számára.

 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat