Séra Nóra Ildikó, nemzetközi tanulmányok szak II. évfolyam
Prof. Dr. Simándi Irén egyetemi tanár szervezésében a másodéves nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók érdekes programon vehettek részt a tavaszi szemeszter végén: meglátogatták a Magyar Rádió (MR) történelmileg fontos épületeit Budapesten. Mint ismeretes, a tanárnő három kötetben dolgozta fel a Magyar Rádió történetét, 2012-ben jelent meg "Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1945–1948" címmel az első kötet, a második 2014-ben "Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1949–1952" címmel, majd 2016-ban látott napvilágot a "Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956" című, ötvanhatot is feldolgozó könyv. A professzor asszony által vezetett különleges időutazás minden perce hiteles, érdekes és tanulságos volt.
Prof. Dr. Simándi Irén az egyetemi lapnak korábban adott interjújában beszélt arról is, hogy ’45-től kezdte el felgöngyölíteni a Magyar Rádió működését. Motivációt jelentett számára, hogy a „rádió ötvenhatja” sem volt feltárva. „A köztörténetben az van, hogy 1956. október 23-án délután a Bródy Sándor utcában dördülnek el az első lövések, de hogy valójában a rádióban belül mi történt, azt nem tudjuk” – mondta. A mostani rádiós program során terítékre kerültek a hazai médiatörténet rádiózáshoz kapcsolódó mozzanatai, miközben különleges vizuális élményként raktározhattuk el helyszínen látottakat.
Hallhattunk az épületek történetéről, melyik időszakban milyen szerepet töltöttek be valamint, hogy hogyan funkcionáltak az ’56-os forradalom során.
A MR által használt egykori épületek sorában az első a Bródy-épület, amelynek homlokzata az 1956-os forradalom kapcsán országszerte ismertté vált. A rádió működése során a szerkesztőségnek adott otthont ez az épület. Megnéztük a Hangarchívumot és adóstúdiót, az Esterházy-palotát, amelyet Puskin-épületnek hívtak, és magának a bunker-stúdiónak a betonkockáját. Ezek mellett a Pollack-épületet, amely a működés során a központi irodaházként szolgált, a 6-os stúdiót, a Szentkirályi-épületet, a Károlyi-palotát, amelyet Olasz-épületként emlegetnek és valamint a mára már lebontott Fogas-épületet.
A Magyar Rádió 1925-2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt. 1950-től Magyar Rádióhivatal (MRH) néven, 1957-től a Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) részeként működött, majd 1974-től már önálló szervezetként Magyar Rádió néven. 2014–2022 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió új összevont telephelyére, a kaszásdűlői Kunigunda útja és a Bojtár utca sarkára költözött.
Nézzük meg ezt az évszázadnyi médiatörténetet részletesen. Kezdetben a rádió az állami tulajdonú Magyar Távirati Iroda által működött a Magyar Telefonhírmondó Rt. irodáival együtt egy bérházban.
A Magyar Rádió immáron már rendszeres adásai 1925-ben kezdődtek el, viszont hamar kiderült, hogy a hely túl kicsi a további működtetéshez így, keresni kell egy új székházat, amely megfelel minden igénynek a rádió további üzemeltetéséhez. 1927-ben a Magyar Hírlap így ír az új helyről:
„A Magyar Telefonhírmondó és Rádió r.-t. a nagy adóállomáshoz méltó Stúdiót akar építeni, ezért folyó hó 23-án a Főherceg Sándor utca 7. szám alatt megvett egy négyszáz négyszögöl nagyságú telket, ahol új háromemeletes épületet emel. Az épület magában foglal majd egy nagy és két kis Stúdiót, megfelelő számú próbatermet, helye lesz ott a művészeti és kereskedelmi vezetőségnek és irodáknak, ugyancsak ott nyer majd elhelyezést a postakísérleti állomás előerősítő berendezése.”
Az új hely a mai Bródy Sándor utca 5–7. alatt álló két épület lett, amelyet Gerlóczy Gedeon terve alapján összenyitottak, és ezen felül ráépítettek még két emletet. Így született meg a Stúdiópalota.
Maga a költözés már 1928-ban elkezdődött, viszont nem csak a rádió, hanem a Telefonhírmondó és a Magyar Távirati Iroda is helyszínt váltott.
Az új stúdiót 1928. október 25-én sikeresen átadták, a továbbiakban itt készültek a Magyar Rádió és a Telefonhírmondó adásai.
Az évek alatt megnőtt a rádiókészülék használók száma, így 1938-ra elkészült a Budapest II. adó.
Az 1930-as években a rádió műsora hírszolgáltatásból, zenei programokból és irodalmi műsorokból állt, így hamar megkedvelték az emberek.
A második világháború idején fontos szerepet játszott a háborús propaganda és a tájékoztatás terén. A fronton harcoló katonák és a hátország lakói egyaránt a rádióra támaszkodtak a legfrissebb hírekért.
Az 1950-es években a rádió a kommunista kormány irányítása alatt működött és propagandacélokat szolgált. A Rákosi-rendszer alatt a rádiózás teljes mértékben a párt ellenőrzése alá került.
Az 1956-os forradalom idején ide vonultak be a rendszer ellen lázadó forradalmárok és követelték a 16 pont rádióban történő felolvasását.
A ’60-as, ’70-es években is a hivatalos tájékoztatás eszköze maradt, de emellett kulturális és szórakoztató műsorok is nagy számban készültek. Az 1980-as években a rádió szerepe némileg változott, és az állami ellenőrzés enyhült.
A ’90-es években, a rendszerváltást követően a Magyar Rádió megszabadult a kommunista párt ellenőrzése alól és közszolgálati médiummá alakult át. Az intézmény szerepe a szabad és független tájékoztatás biztosításában új értelmet nyert. Fontos tudni azonban, hogy Magyar Rádió, mint önálló intézmény 2015-ben, és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szervezeteként működik.
A technológiai fejlődés és a társadalmi változások tükrében a rádió folyamatosan alkalmazkodott az új kihívásokhoz. A Magyar Rádió története nem csak a rádiózás technikai fejlődéséről szól, hanem szerves része Magyarország társadalmi és politikai fejlődésének is.
