Ujvári Luca – kommunikáció- és médiatudomány szak, II. évfolyam
Az egyetemen hagyomány, hogy minden félévben megrendezik a tematikus hetet, amelynek keretein belül előadókat és volt kodolányis hallgatókat hívnak meg, hogy szélesítsék a hallgatók látókörét és kapcsolatokat építhessenek. Az előadások egy része interaktív formában kerül megrendezésre, így a hallgatóknak lehetőségük van feltenni kérdéseiket, illetve esetenként vitába szállni az előadókkal. Idén április 8-12. között került megrendezésre a tematikus hét. Nappalis hallgatóként én is részt vettem, többek között Bóka János Európai Uniós ügyekért felelős miniszter előadásán.
Dr. Vizi László Tamás rektor köszöntötte az érdeklődőket és ismertette az elkövetkezendő előadás témáját, majd átadta a szót Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek.
Az előadás témái
Többek között szó esett az elmúlt ö éves ciklusról, az orosz-ukrán konfliktusról, az Európai Unió versenyképességéről, az illegális migrációról, a mezőgazdaságról, az Uniós források hozzáférhetővé tételéről, illetve Magyarország soros elnökségéről.
Az orosz-ukrán háború
A miniszter elmondta, hogy „az Európai Unió nem tudott önálló szereplőjévé válni ennek a konfliktusnak, abból a szempontból, hogy önálló stratégiai érdekeket tudott volna megfogalmazni, és ezeknek az önálló stratégiai érdekeknek megfelelően tudott volna cselekedni”. Szerinte a tagállamok egyrésze a „jóként” azonosított szereplő alárendeltjeként működik, ha ez támogatja az Európai unió, akkor fokozatos bevonódás következhet. Bóka János felvetett egy kérdést is, hogy ezek után tudjuk-e morálisan azt mondani, hogy addig és annyira támogatjuk amennyire kell, van-e egy pont amikor katonailag nem tudunk már jobban bevonódni.
A szankciós politika
Úgy látja, hogy az Európai Unió által elfogadott szankciós csomagok olyan területekre terjednek ki, amik az Amerikai Egyesült Államokat nem, vagy csak kevésbé érintik negatívan, mint az Uniós tagállamokat. A gazdasági szankciók az EU-ban is váltottak ki negatív hatásokat, illetve globális felelősségvállalásra lett volna szükség az Uniós államok között, mert a jelenlegi helyzetben aránytalan az érintettség eloszlása.
Az Európai Unió versenyképessége
Szerinte az EU által kitűzött célok lényege nem az, hogy elérjék az adott célt, hanem egyfajta iránymutatás, hogy merre is haladjanak tovább. A covid utáni gazdasági válságra reflektálva több újítást is bevezettek, az egyik az RRF (Növekedési és helyreállítási alap), ami egy közös hitelfelvételen alapuló eszköz, illetve egy reformtervet is, amely strukturális reformokat foglal magába. Elmondta továbbá: „Egy olyan eszközről beszélünk, amit 2021-ben vezettek be, ez egy korlátozott időre szóló eszköz, 2026 augusztusáig a projekteket le kell zárni. Most 2024 áprilisa van és ennek az eszköznek az volt a célja, hogy a 2021-ben kialakuló gazdasági válságra egy támogatást nyújtson a tagállamoknak, ehhez képest, jelenleg van hat olyan tagállam, amelyik kifizetési kérelemre még az RRF-ből nem kapott forrásokat egyáltalán.”
Illegális migráció kérdésköre
A miniszter elmondta: „A lényeg az, hogy az illegális érkezések száma 2023-ban nőtt, 2022-höz képest, a számok 2016 óta most a legmagasabbak”. A Nyugat-balkáni útvonalon érkezik a legtöbb illegális bevándorló, az EU által elfogadott migrációs paktum szerinte nem fogja számottevően csökkenteni az illegális bevándorlók számát, viszont például az Egyiptommal kötött megállapodás valós eredményeket hozhat.
A mezőgazdaság jövője
Beszélt a mezőgazdaságot érintő problémákról is, amelyek közé tartozik az ukrán piacnyitás és a zöld megállapodás is.
Uniós források hozzáférhetővé tétele
Nagyon vitatott kérdés, hogy az Uniós források hozzáférhetőségének ellehetetlenítése politikai nyomásgyakorlás-e vagy az Európai Unió alapértékeinek és pénzügyeinek védelmét szolgáló lépés-e. Bóka János szerint még az is nagy dilemma, hogy bizonyos stratégiai kérdésekben 26+1-es felállás esetén, hogy lehet azt az egyet is rávenni a konszenzusra, illetve hogyan lehet elkülöníteni azokat a területeket, ahol lehetséges a 26+1-es felállás, illetve ahol nem lehetséges stratégiai különállás.
Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke
„Az egyes számú prioritásunk, ami köré minden más prioritás egyébként épül, mert közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódik hozzá, ez Európa globális versenyképességének a megerősítése” – mondta Bóka János. A magyar soros elnökség alatt foglalkozni kívánnak olyan témákkal is többek között, mint az EU-t érintő demográfiai problémák, a közös biztonság és védelempolitika megerősítése, a migráció és külső dimenziója. Fontosnak tartják, hogy a magyar elnökség pártatlan közvetítő legyen a bővítéspolitikai kérdésekben is, illetve támogatni a Nyugat-Balkán fokozatos integrációját is.
Az előadás végén a hallgatók feltehették az őket érdeklő kérdéseket.
