Rakovács Regina írása – kommunikáció és médiatudomány szak, I. évfolyam
A Vs.hu is az együttműködési partnerek között
Újabb médiapartnerrel bővült a Kodolányi János Főiskola gyakorlati helyeinek száma, januártól a Vs.hu hírportállal kötött együttműködési megállapodást az intézmény. Mindez lehetőséget teremt a kodolányis hallgatóknak, hogy valódi szerkesztőségben, éles körülmények között gyakorolhassák az újságírást. Ennek részleteiről kérdeztem többek között Makai Józsefet, a Vs.hu főszerkesztőjét, aki egyben a Kodolányi János főiskola tanára is.
A Kodolányis hallgatóknak milyen lehetőségük van a vs.hu-nál? Lehet gyakornoki munkára menni Önökhöz?
Igen, ez egy együttműködés, ami a Kodolányi főiskola és a Vs kiadója között jött létre. A célja pedig az, hogy részt vegyünk valamennyire a hallgatók oktatásában és lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a hallgatók a szakmai gyakorlatukat, nálunk a Vs-ben töltsék el. Ez elsősorban azért jó a hallgatóknak, mert élesben próbálhatják ki magukat. Tehát miután gyakoroltak, az alapokat megismerték, valamennyire tisztában vannak a szakma alapjaival, eljöhetnek egy valódi szerkesztőségbe, ahol élesben, nem szimulált környezetben próbálhatják ki magukat, ha úgy tetszik stresszhelyzetben, nyomás alatt dolgozhatnak.
Itt a Kodolányin mire biztatja a hallgatókat?
Sok mindenre biztatom őket. Az első az, hogy olvassanak sokat. Ez az alapja szerintem mindennek, ami a médiában történik. Olvassanak híreket, hír oldalakat, külföldi lapokat és szépirodalmat. Klasszikusokat, ha úgy tetszik. Most újabban azt gondolom, hogy sok Jókait és Mikszáthot kéne olvasni.
Miért tartja jónak Jókait és Mikszáthot?
Azért, mert más ritmusban szerkesztik a szövegeket, mindkettőjüknél olyan fejezetek vannak, amikből látszik, hogy jó része tárcaszerűen jelent meg folytatásokban lapoknál. A mostani sajtónyelvtől eltérő módon szerkesztettek, kicsit lassabb a történetmesélés, jut idő az expozícióra. És pont azért, mert kiragad, kiszakít a napi narratívából, amiben élünk, ezért tartom fontosnak. Arra biztatnám még a hallgatókat, hogy amikor külföldi lapokat olvasnak, ne csak az információra koncentráljanak, hanem a szerkezetére is, hogy hogyan van megírva egy-egy sztori.
Mi a különbség egy magyar és egy külföldi lap között?
Az első különbség az, hogy külföldön készült. Nyilván egy Londonban szerkesztett oldalnak, egy ottani szerkesztőségnek más a fókusza, máshogy látja a világot, az ő térképük máshogy néz ki, mint egy magyar térkép. Sokat lehet tanulni abból, ha megértjük, hogy más hogyan látja a világot, hogy máshonnan, milyennek tűnnek a világ problémái. Hasznos, ha képesek vagyunk tudatosan oda figyelve olvasni.
Kiket várnak a Vs.hu-hoz; elsősorban azokat, akik újságírással szeretnének foglalkozni, vagy bárkit, aki a média és kommunikáció egyéb területei iránt érdeklődik?
Írni mindenkinek érdemes tanulni, függetlenül attól, újságíró akar-e lenni. Hiszen a kommunikációnak jelentős része már írásban történik. Egy ilyen képzés annak is hasznos, aki PR-szakember akar lenni, aki egy cégnél sajtósként képzeli el a jövőét, aki a reklámiparban akar dolgozni, aki olyan helyen, ahol az alapfelfogástól kiterjesztőbben értelmezik a médiát. Nekik mind-mind hasznos legalább egy, de inkább két-három olyan kurzus, ahol a hírrel, a szöveggel, az írással, a videóval, a rádióval foglalkoznak. Mind-mind segíteni fogja a munkáját, hogyha ezeket a kurzusokat elvégzi, és ott van, amikor meg kell szólalni mikrofon előtt, vagy amikor írnia kell egy közleményt, vagy csak a főnökének szeretne írni egy előterjesztést. Biztos vagyok benne, hogy használ. Ergo bárkit várunk gyakorlatra.
Hogy képzeljünk el egy napot a szerkesztőségben gyakornokként?
A gyakornok megkapja a feladatokat, hogy mit kell megcsinálnia, milyen híreket kell megírnia, kit kell felhívnia, miről kell írnia, hogyan kell megírnia, miért jó vagy történetesen miért nem jó az, amit csinált, és hogyan dolgozza át. Ha minden paraméternek megfelel, eljutunk a folyamat végére. Akkor megjelenik a munkája.
Mik azok a tulajdonságok, amelyek elengedhetetlenek a ma újságírójának? A mai újságíróknak jobban kell érteni a számítógéphez, az internet használatához?
Ugyanazok, mint a tegnap újságírójának. Szerintem az internetet mindenkinek tudnia kell használnia, mivel már a busz érkezéséről is az internetről értesülünk. Mindenkinek használnia kell az internetet, nem hiszem, hogy mai újságírónak jobban kéne vagy rosszabbul. Mit kell tudnia? Mindent kell tudnia. Tájékozottnak kell lennie. Kíváncsinak kell lennie. Én azt szeretem érezni, hogy az újságírókat vagy azokat, akik újságírók akarnak lenni a kíváncsiság hajtja, hogyha ránéznek a világra még az is jó, ha rácsodálkoznak a világra, akarjanak mindent megtudni. Legyenek kérdéseik, menjenek a kérdések után, ne fogadják el a válaszokat, ne elégedjenek meg azzal. Próbáljanak meg egy lépéssel tovább menni. De ez a tegnap újságíróira is érvényes.
