Az emberkereskedelem kiskorú áldozatait érintő kizsákmányolás sajátosságai

2017. január. 24. Kitekintő
Az emberkereskedelem kiskorú áldozatait érintő kizsákmányolás sajátosságai

 

KÁLLAI Krisztina

THE FEATURES OF HUMAN TRAFFICKING CONCERNING MINOR VICTIMS


Az elmúlt évek migrációs hullámát korunk egyik legnagyobb kihívásaként értelmezhetjük, mely globális jellegéből adódóan kellően összehangolt megoldásokat igényel.

A jelenleg zajló intenzív migráció jelenségének tárgyalása során fontos megemlíteni az emberkereskedelem jelentőségét.  Az emberkereskedelem szerteágazó, egész világot, nemcsak egyes országokat érintő szervezett bűnözésként a migráció szerves részét képezi. Ugyanakkor az áldozatok kizsákmányolása a migrációtól független, önmagában is létező jelenség, amely során az emberkereskedők a legkülönfélébb trükköket alkalmazva szinte láthatatlanná válnak a hatóságok előtt. Az emberkereskedelem, mint ahogyan a migráció más formái is jelentős közegészségügyi, gazdasági és jogi terhet jelent az érintett országok számára

A megfelelő prevencióhoz vezető út a jogharmonizáció, a pontos adatgyűjtés, az információáramlás, a tapasztalatok ismertetése, a legkiemelkedőbb gyakorlatok egymás közötti megosztása, valamint az áldozatok segítése.

Kulcsszavak: szexuális kizsákmányolás, migráció, gyermekprostitúció

The wave of migration in recent years can be interpreted as one of the biggest challange of our time and so by its global  nature it requires sufficient concerted solutions. It is essential to emphasize the significance of human trafficking during the discussing of process of current migration. As being a wide-ranging organized crime which concerns the whole world not just some countries, human trafficking is an integral part of migration. However, the exploitation of victims is independent from the process of migration, it also exists in itself. By adopting some useful tricks, traffickers are almost invisible for the authorities. Human trafficking- like any other features of migration- means significant burden for the affected countries on the area of  public health, economy and justice. The features of the path to the proper prevention are: legislative harmonisation, exact collection of data, the flow of information, exposition of experiences, sharing of foremost practises and help the victims.

Key words: sexual exploitation, migration, childprostitution 

Az emberkereskedelem – amely amellett, hogy rendkívül súlyos bűncselekmény, az emberi jogok, az emberi méltóság súlyos megsértése is – az utóbbi néhány évtizedben a nemzetközi figyelem középpontjában áll, s az ellene való küzdelem, a nemzetközi fellépés gondolata, és gyakorlata is több jelentős nemzetközi és európai dokumentumban is megfogalmazódott és testet öltött. A gyermekprostitúció korunk egyik legvisszataszítóbb jelenségeként jelentős preventív megoldásokat követel a társadalomtól, mely során minél több emberben kell tudatosítanunk ezt a létező problémát. A szexuális kizsákmányolás természetesen nemcsak a kiskorúakat érinti, hanem a felnőtt korú nőket is, akiket általában hamis munkaígéretekkel csábítanak el egyes nyugat-európai országokba.

Elengedhetetlenül fontos az embercsempészet és az emberkereskedelem fogalmának megkülönböztetése, hiszen a két fogalom összemosásából számos probléma adódik, amely főként a hatóságok intézkedéseit nehezíti meg. Az embercsempészet lényege abban áll, hogy a kivándorolni kívánó egyén fizet bizonyos csempészeknek az áhított célországba való szállításért, ezzel szemben az emberkereskedelem fogalmának összetett mivolta, valamint az országok különböző megítélése miatt nehéz pontosan definiálni az emberkereskedelem fogalmát. Az UNODC szerint (2000) az emberkereskedelem a következő fogalmakkal azonosítható: áldozat gyűjtés-toborzás, szállítás, az rejtegetés, kényszer, korlátozás, elcsábítás, fizikai bántalmazás. Számos esetben a fiatal lányokat, gyermekeket hamis ígéretekkel csábítják el hazájukból, azzal bíztatva őket, hogy képesek lesznek családjukat támogatni, de a valóságban ez a munka csak és kizárólag prostituált munkát jelent.

Gyermekek szexuális célú kizsákmányolása 

A gyermekprostitúció globális sajátosságából adódóan hazánkat is nagymértékben érinti, ennek értelmében  Magyarország nemcsak tranzit-, hanem kibocsátó-ország is. Pontos adatok vagy akár becslések a magyar statisztikát érintően rendkívüli módon hiányosak, így nehéz megállapítani a gyermekáldozatok számát a gyermekkereskedelem bármely részét illetően. A hivatalos adatok szerint kevés olyan büntetőperre került sor, ahol a gyermek szexuális kizsákmányolását tárgyalták (pedofília, pornográfia). Elszomorító tény, hogy egyetlen olyan büntető eljárás nem indult, amely tárgya a gyermekek kényszermunka vagy szervkereskedelem körét érintette volna. (Czine, 2011)

Az átlagos becslések szerint a világon évente több, mint egymillió gyerek kerül a szex-piacra, akik többnyire a harmadik világ országaiból származnak. Ugyanilyen arányban kerülnek a gyermekek a munkaerőpiacra. Pontos adatok szerint 170 millió végez méltatlan munkát. Muszáj megemlítenünk a gyermekek fegyveres harcokban való részvételét, illetve a drogkereskedelemben való aktív szerepüket. (ECPAT, 2004) Emellett rendkívül „profitáló” a Balkán térség országaiból érkező gyermekek zsebtolvajjá való kiképzése olyan nyugati, fejlettebb országokban, mint az Egyesült Királyság. Nem ritkák az olyan esetek sem, ahol a gyermekeket háztartási alkalmazottként dolgoztatják. (https://www.theguardian.com/global-development/2015/may/23/vietnam-children-trafficking-nail-bar-cannabis,2015) Magyarországon 1998 óta van érvényben az a jogszabály, miszerint büntetendő cselekményként értelmezhető az emberek eladása, megvásárlása és szexuális célú kizsákmányolása. (Btk., 1998) Ugyanezen jogszabály érvényes a szervkereskedelemre, illetve a gyermekek esetén a tiltott pornográf felvételek készítésére és azokkal való visszaélésre. A 2004-es év során 21 büntetőperben 38 embert ítéltek el emberkereskedelem miatt Magyarországon. Ez az adat azonban elsősorban az illegális migrációra, és nem a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás mértékére nézve irányadó. (Répásy, 2014) Erre számos magyarázat adható, többek között a probléma felismerésének hiánya, a nyomozási, felderítési, bizonyítási nehézségek. Az esetek nagy részében a szexuális „munkavégzésre” kényszerített kiskorúak, mint elkövetők kerülnek a bíróság elé, akik a hatóságok szerint önszántukból választották ezt az életformát. Az ilyen gyermekek külföldön való szexuális kizsákmányolása a külföldi hatóságok szerint is csak illegális „migráns problémának” tekinthető, melynek értelmében nem beszélhetünk kényszermunkáról. A megfelelő eljárás hiánya a helyénvaló társadalmi megítélés hiányából is fakad, mely során nehezen definiálható és behatárolható a gyermek-kizsákmányolás szintje és annak módja.

Nehéz olyan egységes definíciót találni, amely minden kultúrában, szociális körülmények között megállja a helyét és ugyanolyan jelentőséggel bír, hiszen a gyermekmunka alkalmazása és annak megítélése kultúránként változó. (Jagusztin-Bodnár, 2008) Erre jó példa a harmadik világban élő gyermekek sorsa, akik kiskoruk ellenére is rendszeresen végeznek nehéz, megterhelő fizikai munkát, ahol a helyi közösségek és a hatóságok nem ítélik el a gyerekmunkát, hiszen hosszú idők óta társadalmilag elfogadott tény a gyermekek munka világában való részvétele.(Nichols, 1993) A jelenlegi törvények értelmében, hazánkban a gyermekek 15 éves koruktól végezhetnek munkát, ami csak és kizárólag nyári munkára korlátozódhat. (Magyarország Alaptörvénye, 2011) A gazdaságpolitikai változásoknak köszönhetően a szex-turizmus és a gyermekkereskedelem borzasztó mértékben megemelkedett a volt Szovjetunió egyes tagállamaiban és Kelet-közép Európában. Ennek egyik jelentős oka a „kinyíló” határok, a munkanélküliség, illetve a jogi keretek fellazulása.

A 2001-ben, Magyarországon megrendezésre került Európai Regionális Előkészítő Konferencia címen az Európa Tanács a UNICEF és az OKRI részvételével első ízben történt jelentős lépés a gyermekkereskedelem elleni küzdelem érdekében,  amely a 2005-ben megrendezett Yokohamai Világkongresszust előkészítő európai szakmai konzultáció fóruma volt. Továbbá megrendezésre került az ECPAT és UNICEF konzultációja, amelynek végterméke Herczog Mária által szerkesztett önálló kötet. (2005)

Az ILO álláspontja szerint (2011) a gyermekprostitúció és pornográfia a kényszermunka legsúlyosabb fajtái közé tartozik, amely összetett jellege miatt is az emberkereskedelem legborzasztóbb részét képezi. A kizsákmányolt gyermekek többszörösen sérülnek fizikális és lelki értelemben, hiszen sok esetben a ház körüli vagy mezőgazdaságban végzett munka mellett szexuális kizsákmányolás áldozatai is. A gyermekek szexuális irányú kizsákmányolása alatt a következőket értjük: szexturizmus, házasságra kényszerítés, prostitúció, szexuális kizsákmányolás közvetítőn keresztül, gyermekekről készített pornográf video-, film-, fénykép- vagy hangfelvétel készítése, terjesztése, forgalmazása. (Európa Tanács, 2005)

A gyermekek kereskedelmi célú kizsákmányolása nem ismer határokat, főleg az olyan térségekben, ahol intenzív kereslet mutatkozik a gyermekprostitúcióra, valamint a helyi gazdasági, szociális és jogi helyzet is hozzájárul az gyermekprostitúció kialakulásához.  Sajnálatos tény, hogy a kizsákmányolt gyermekek pontos korát és számát illetően biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, ami alapvetően megnehezíti a probléma definiálását. Nemcsak a gyermekeket exportálják a fejlettebb országokba, hanem sok kliens utazik a fejletlenebb régiókba (Dél-kelet Ázsia, Afrika, Kelet-Európa, Latin-Amerika és a Karib-tenger térsége), hogy igénybe vegye a gyermekkereskedők szolgáltatásait. (ECPAT, 2008) A gyermekprostitúció terjedéséhez Kelet-Európa politikai nyitása is nagyban hozzájárul, melynek köszönhetően a kilencvenes évektől számos „kliens” kereste fel hazánkat, illetve a környező országokat (Románia, Ukrajna, Bulgária, Albánia, Oroszország) gyermekprostitúciós szolgáltatások céljából. A probléma jelensége ezen országokban tagadhatatlan, ezért számos preventív megoldás, illetve jogszabály született ezekben az országokban, bár a kimondottan gyermekek jogait érvényesítő és gyermekprostitúciót megelőző intézkedés sajnálatos módon nem született. A probléma gyökereként értelmezhető, hogy az igazságszolgáltatásban és gyermekvédelemben dolgozók is hiányos ismeretekkel rendelkeznek a jelenség felismerését illetően.

Az IOM (2011) elsődleges problémának tartja a prostituáltak bebörtönzését, vagyis nem áldozatnak tekintik a kizsákmányolt személyeket, ennek értelmében megfelelő segítséget, támogatást sem kapnak. Számos esetben a segítséget bizonyos feltételekhez kötik, mely szerint csak és kizárólag az emberkereskedők azonosítását követően kaphatnak támogatás és segítséget. A szexuálisan kizsákmányolt gyermekek egy életen át viselik a gyermekprostitúció nyomait, lelki, fizikai és szociális értelemben. Számos súlyos, akár halálos kimenetelű nemi betegség áldozativá válnak, valamint az önértékelési zavar és depresszió nyomait is egy életen át magukon hordozzák, ami egyértelműen megnehezíti a társadalomba való reintegrálódást, az iskolában való teljesítés minőségét. (Póczik, 2011) Továbbá ezeknek a gyermekeknek szembe kell nézniük a nem kívánt terhességgel és az ezzel járó abortusz borzalmas élményével és fizikai következményeivel. A drog szerepe tovább nehezíti az ilyen borzalmakat átélt gyermekek rehabilitációját, amelyet a „futtatók” eszközként használnak a gyermekek birtoklásának érdekében. Ezek a gyermekek életük végéig a kábítószerfüggők sorai közé tartoznak. Gyakran a gyermekek hasznos eszközt látnak a drog használatában, melynek lehetőségével nem vesznek tudomást a valóságban átélt borzalmakról. Sajnálatos módon a leggyakoribb jövőkép ezen gyermekek számára a felnőttkori prostitúció, illetve más egyéb, létfenntartás céljából elkövetett bűncselekmények sorozata. Ennek egyik lehetséges magyarázataként ezen fiatalok hiányos iskolai képzettségét említhetjük, illetve szociális beilleszkedési zavaraik miatt következtében képtelenek hatékonyan részt venni a társadalomban.

A gyermekkereskedelem áldozatainak többsége a szegényebb térségekben élő gyermekek közül kerülnek ki, ahol a gyermek családja nem talál más anyagi forrás lehetőséget, mint a gyermekek eladását. Számos társadalmi érték és hagyomány alapján a lány gyermekek diszkriminált helyzetben vannak, így ez jelentős okot adhat az elvándorlásra, más országban való érvényesülés vágyára. Ezen társadalmakból viszont többnyire saját akaratukon kívül kerülnek a gyermekek a gyermekprostitúció piacára. Az esetek közül meg kell említeni az olyan gyermekek sorsát is, akik hátrányos szociális helyzetű családjukat önszántukból hagyják el, egy jobb világ reményében, de a valóság csak kiszolgáltatottságot tartogat számukra. Ezért határozottan kijelenthető, hogy az adott gyermek családi élete jelentős hatással bír későbbi életminőségére. Számos gyermek ezen okokból kerül állami gondozásba, ahonnan számos alkalommal újabb és újabb szökési kísérletet kísérel meg. (Póczik, Fehér, 2008) Sajnos az esetek kivizsgálása sok esetben csak az adott hatósági személy jóindulatán múlik, mivel általánosságban elmondható, hogy a hatóság kapacitás hiányra hivatkozva nem vizsgálja ki az egyéni eseteket, illetve az igazi elkövetők felderítésére az esetek nagy részében nem kerül sor. Számos példát láthatunk arra vonatkozólag, hogy ezek a gyermekek valójában csak terhet jelentenek az adott rendőrkapitányság számára, mivel jelentős erőforrásokat von el a rendőrségtől. (Herzcog, Gyurkó, 2005) Minél fiatalabb egy gyermek, annál könnyebben sérül pszichés értelemben, hiszen még nem rendelkezik megfelelő lelki védelmező és értelmi funkciókkal. Ennek értelmében minél fiatalabb korában esett át az illető gyermek szexuális abúzuson, annál nehezebben gyógyíthatóak lelki sebei. Mindezek mellett elmondható, hogy a stabilabb pszichés állapottal rendelkező gyermek rehabilitációja jelentősen könnyebb folyamat. Természetesen a kizsákmányolás időtartama és súlyossága is szignifikáns tényező a mentális és fizikai következmények tekintetében. Érdekes tény az is, mely szerint a lányok nagyobb traumát élnek át a szexuális kizsákmányolás hatására, mint a fiúk. (Kovács, 1997) Fontos tényező az elkövető és a gyermek viszonya is. A családon belül elkövetett erőszak jelenti a gyermek számára a legnagyobb traumát, míg az idegen elkövető esetében a gyermek rehabilitációja egy családba való beillesztés eszközével könnyebb, hiszen a család jelenti a számára a biztonságot az idegennel kapcsolatban. (Virág, 1995) Az elkövetők „sikerét” illetően fontos megjegyezni, a szervezett vállalkozásokat, amelyek jól koordinált működésükkel zavartalanul bonyolíthatják le „forgalmukat”. A szervezett hálózatok kétféle módon tesznek szert az áruba bocsátható gyermekekre. Az egyik ilyen módszer a családoknak tett hamis ígéret, mely szerint a gyermeknek megfelelő körülmények között végezhető házimunkát kínálnak. Természetesen sok esetben a szülők tisztában vannak a szexuális kizsákmányolással és ennek tudatában adnak túl a gyermekükön, emellett az emberkereskedők gyakran alkalmazott módszere az elrablás. 

A gyermekek szexuális kizsákmányolását illetően a legfontosabb tény, amiről említést kell tenni, hogy amíg kereslet mutatkozik a gyermekek szexuális irányú kihasználására, addig sajnálatos módon ez a borzasztó bűncselekmény nem fog megszűnni . A preventív célok érdekében hozott döntések egyik érdekes esete a Hollandiában meghozott törvény, miszerint a prostitúció legalizálásával a bűncselekmény csökkenésére számítanak. Hollandia esete különösen figyelemreméltó, hiszen ebben az országban mérhetetlen mértékű gyermekprostitúcióval találkozhatunk, akiknek nagy részét külföldi országokból, főleg Nigériából „szállítják”.  (Tiggleoven, 2001) A helyi szervezet szerint szám szerint közel 5000 külföldi származású kislányt dolgoztatnak prostituáltként. Számos országban, így Magyarországon is a büntetőtörvénykönyv nem használja a deviáns, gyermekekkel szembeni elkövetett szexuális kizsákmányolás, a pedofília fogalmát, amely tény egyértelműen gátat szab a gyermekeket kizsákmányoló elkövetők felderítésének. (Czeizel, 1995)

 

Románia és a gyermekkereskedelem

Fontosnak tartom Romániai esetét részletesen megvizsgálni, hiszen az általános statisztikák alapján Európa egyik legnagyobb gyermekkereskedelmi piacát birtokló Európai Uniós tagsággal rendelkező ország.

A gyermekkereskedelem egyik „fellegvárában”, Romániában többek között nemzetközi nyomásra 1997-től jelentős lépések történtek a gyermekek eladása,- vétele és a szexuális kizsákmányolás terén. A kormány által támogatott program számos hasznos kutatást végzett, amelyben egy 1999-es felmérés szerint a gyermekotthonokban élő 7-18 éves gyermekek 36%-ka élt át szexuális kizsákmányolást. A tanulmány hatására jelentős preventív és rehabilitációs program készült a román kormány által. A gyermekvédelem céljából létrehozott segélyvonalak, képzési programok egy olyan minimum standardot teremtettek meg, amely alapján az áldozattá vált gyermeket kötelező kezelésben kell részesíteni. Ennek köszönhetően 2004-re 52 elsősegély centrum jött létre, ahol a szexuális kizsákmányolást átélt gyermekek megfelelő rehabilitációban részesülhetnek. Emellett 22 hosszabb távú tartózkodásra, illetve 10 ideiglenes elhelyezésre alkalmas intézet létesült. Ami ennél is fontosabb, hogy törvénybe foglalták a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált gyermekek kötelező segítését, rehabilitációját. A prevenció érdekében a szülők, állami hivatalok és a helyi közösségek kiemelt szerepet kapnak. Ennek megfelelően a gyermekotthonok rendszere teljesen átalakult, az otthonokon belüli bántalmazások megelőzésének érdekékben szakmai protokollt fogadtak el. (ICMPD, 2011)

Az emberkereskedelem fontos tényezője az adoptálás segítségével létrehozott szexuális kizsákmányolás. Ennek tudatában megszigorították a külföldi örökbefogadás feltételeit és menetét. Illetve az intézetek átszervezése következében számos intézet bezárt egyik napról a másikra, amelynek köszönhetően rengeteg gyermeket „szélnek eresztettek”, ezzel sokkal nagyobb veszélybe sodorva őket. Viszont számos pozitív következménye is volt az átalakításoknak, többek között a bírósági rendszer átalakítása során bevezetett 48 órán belül történő gyermekelhelyezés, a gyermekpszichológus felügyelete melletti kihallgatás mind hozzájárultak a rehabilitációs folyamatokhoz. Továbbá a Nemzeti Akcióterv keretében lehetőség van civilek és gyermekek bevonására is mind a monitoring mind a kutatási területeken. (Yokohama Review for Europe and Central Asia – Combating Sexual Exploitation of Children, 2005)


Védett kor megállapítása 

A gyermekek kizsákmányolását a védelmi vagy védett kor különböző, országonként változó értelmezései is nehezíthetik, mivel az esetek többségében a 18. évet jelölik meg a védett kor határaként, de számos országban ez a korhatár sokkal alacsonyabb. Spanyolországban a 13. életév, míg Csehországban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban, Svédországban és Szlovákiában 15 év, Belgiumban, Cipruson, Finnországban, Hollandiában, Lettországban és Nagy-Britanniában 16 év, Máltán pedig 18 év a szexuális önrendelkezés korhatára. (https://www.ageofconsent.net/world, 2016) A magyar jogszabály szerint a 2012. évi Btk. módosításokkal egy úgynevezett hármas lépcső jött létre a 12. és 14. , illetve a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés valamint az üzletszerű kéjelgés elősegítése és kerítés bűncselekményét illetően a 18. életév alatti áldozatok tekintetében. (Btk. 2012.) Rendkívül érdekes eset a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás esetében az a tény, hogy a védett jogi tárgy (nemi kapcsolatok társadalmi rendje, ifjúság egészséges nemi fejlődése, nemi szabadság, stb.) sérelme olyan esetekben is büntethető, ha a sértett nem gyermekkorú és akkor is, ha nincs közvetlen sértett. Így a nem létező gyermekről montázs, vagy egyéb technika segítségével előállított pornográf felvétel 13 európai országban is büntetendő, ahogyan a kiskorúnak tűnő, de valójában felnőtt vagy fiatal felnőtt áldozat esetében is 4 államban 10 megállapítható a felvétel elkészítőjének, terjesztőjének, birtoklójának büntetőjogi felelőssége.

 

ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 

Amennyiben szexuális kizsákmányolás formájában jogsértést követnek el egy gyermek ellen, az elsődleges törvény, amelyet alkalmazni kell a jogorvoslati folyamat során, az 1989-ben, ENSZ által alkotott ENSZ Gyermekjogi Egyezmény, mely szerint a tagállamok kötelezettséget vállalnak a gyermekek kereskedelmi célú kizsákmányolásának prevencióját és rehabilitációját illetően. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV, 2016) ENSZ gyermekjogi egyezménye:ese yolás, migráció, gyermekprostitúció, rán eni küzdelem folyamatán. elenség k sajátosságainak elsaTermészetesen már az ENSZ Alapokmányában is megtalálható a gyermekek védelme, a gyermekek hátrányos helyzetű megkülönböztetése elleni fellépés, amelyet a 24. cikk tartalmaz. Sajnálatos módon hosszú évtizedeken keresztül nem történt nagyobb előrelépés, egészen 2000-ig, amikor is az ENSZ Millenniumi Nyilatkozatában hangsúlyosan kiemeli a gyermekek jogainak védelmét, majd a legjelentősebb lépésre akkor került sor, amikor az ILO elfogadta a 182. számú egyezményt. (ENSZ Milleniumi Nyilatkozat, 2000) Ennek a lépésnek kimondhatatlanul nagy jelentősége van, hiszen itt fogalmazódik meg először a gyermekek szexuális kizsákmányolásának létezése és definíciója, valamint az ezzel járó súlyos következmények kezeléseinek lehetőségei.

A Kiegészítő Jegyzőkönyv megjelenésével pedig már konkrét meghatározásokat olvashatunk a gyermekkereskedelemről és a gyermekprostitúcióról. (ENSZ, 2000) A Jegyzőkönyv számos fontos lépést teremtett meg a probléma prevencióját és rehabilitációját illetően, többek között itt fogalmazódott meg először a gyermekkereskedelem definíciója, amelynek hiányában nehezebben hozható ítélet a gyermeket bántalmazóval szemben, illetve az egyik sarkalatos pontja, hogy a gyermekek kereskedelmi célú kizsákmányolása erre a törvényre hivatkozva tiltható. Mégis  az emberkereskedelemmel szembeni „harc” legfontosabb pontja a 2006-os Emberkereskedelmről szóló Kiegészítő Jegyzőkönyv (ENSZ, 2006), amely több fontos kérdést felvet, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy végre megfogalmazódik az aggodalomra okot adó kérdés, hogy vajon egy 18 év alatti személy szexuális kizsákmányolása esetén számolnunk kell e azzal, hogy beleegyezett e az illető kiskorú a kizsákmányolásba vagy sem. Tehát a Jegyzőkönyv hangsúlyozottan kiemeli, hogy adott esetekben ez a tényező nem releváns, az ügy szempontjából határozottan lényegtelen kérdés, további fontos pontja a Jegyzőkönyvnek, hogy kimondja a gyermek szüleinek, vagy felügyelőinek felelősségét abban az esetben, ha tudomásuk volt a kizsákmányolásról és mindezek ellenére mégsem tettek jelentették az ügyet a hatóságoknak.

 

Határozottan állítható, hogy az emberkereskedelem nem egyenlő az illegális migráció fogalmával, de ugyanakkor bármelyik migráns könnyen az emberkereskedelem áldozatává válhat. A probléma egyértelműen globális mértékű, amely ellen összehangolt és erőteljes fellépés szükséges. A fiatal lányok jobb munka reményében hagyják el hazájukat, míg a gyermekek nagy részét saját szüleik adják el egy kevés pénz fejében, abban reménykedvén, hogy a gyermeknek jobb sorsa lesz, egy jobb világban. Ha megelőzni nem is tudjuk ezeket az eseteket, akkor legalább segítenünk kell az áldozatok rehabilitációs és a társadalomba való újraintegrálódás folyamatát.

Alapvető fontosságú a kereskedelmi célú szexuális-munka vagy egyéb kizsákmányolás áldozatává vált gyermekek rehabilitációja, kezelése. Európában még több országban (főként az Unióhoz újonnan csatlakozó illetve a csatlakozásra váró államok között) sincs olyan speciális ellátás, amelyik a szexuális kizsákmányolás áldozatainak terápiáját, rehabilitálását segítené. A probléma összetett jellegéből adódóan összehangolt, kellően hatásos prevencióként a szegénység elleni küzdelem, gyermekszegénység ellenes programok, családtámogatási rendszerek, anti-diszkriminációs és esélyegyenlőségi programok, a gyermekjogok érvényesítése, szexuális bántalmazást elkövetőkkel való terápiás foglalkozások, a veszélyeztetett családoknak nyújtott támogatások együttes alkalmazásával megteremthetnék annak a lehetőségét, hogy minél kevesebb gyermek váljon szexuális kizsákmányolás áldozatává.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

2012. évi C. Törvény a Büntető Törvénykönyvről. (2012) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV (Utolsó letöltés: 30/11/2016)

Btk.1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról. (1998) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800019.TV (Utolsó letöltés: 30/11/2016)

Czeizel E. (1995): Dokumentum egy beteg ember és a társadalom világáról, Mozgó Világ, 1.

Czine Á. (2011): Az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés egyik megjelenési formája. Pécs

ECPAT (2004): Trafficking in children for sexual purposes in Europe: the sending countries,

Amsterdam

ECPAT (2008): Combating Child Sex Tourism. http://www.ecpat.org/wp-content/uploads/legacy/cst_faq_eng.pdf (Utolsó letöltés: 23/11/2016)

ENSZ (1991): 1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

ENSZ Milleniumi Nyilatkozata (2000): http://www.menszt.hu/tudnivalok_az_egyesult_nemzetek_szervezeterol/millenniumi_nyilatkozat (Utolsó letöltés: 22/11/2016)

ENSZ (2000): Fakultatív Jegyzőkönyv.  http://unicef.hu/a-gyermekjogi-egyezmenyhez-csatolt-fakultativ-jegyzokonyvek/ (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

Euirópa Tanács (2005): Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen. http://www.europatanacs.hu/pdf/Kuzdelem_%20a_gyermekek_szexualis_kizsakmanyolasa_es_szexualis_bantalmazasa_ellen.pdf (Utolsó letöltés: 22/11/2016)

ENSZ (2006): 2006. évi CII. Törvény az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve kihirdetéséről. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600102.TV (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

Európa Tanács (2011): Study on Typology and Policy Responses to Child Begging in the EU. International Centre for Migration Policy Development. http://research.icmpd.org/projects/trafficking-in-human-beings/child-begging-study/ (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

Herczog M., GYurko SZ. (2005): Ártatlanságra ítélve – gyermekkorú elkövetők a gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás határán. Budapest, kézirat

INTERNATIONAL LABOUR ORGANIZATION: The worst forms of child labour. http://ilo.org/ipec/Campaignandadvocacy/Youthinaction/C182-Youth-orientated/worstforms/lang--en/index.htm (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

INTERNATIONAL ORGANIZATION FOR MIGRATION (2011) : Counter trafficking and assistance to vulnerable migrants. https://www.iom.int/files/live/sites/iom/files/What-We Do/docs/Annual_Report_2011_Counter_Trafficking.pdf (Utolsó letöltés: 30/11/2016)

JagusztinT., Bodnár G. (2008): Az illegális migráció elleni küzdelem jogi és politikai eszközei az Európai unióban. Budapest: HVG-ORAC

Kovács E. (1997): A szexuális bűncselekmények gyermekkorú áldozatainak pszichológiai vizsgálata. Belügyi Szemle, 10, 37-45.

Legal Ages of Consent By Country (2016): https://www.ageofconsent.net/world (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

Magyarország Alaptörvénye (2011):  http://www.berbarometer.hu/main/munkajog/tisztesseges-banasmod-2/gyermekek-es-munka (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

NICHOLS, M. (1993): Third-World Families at Work: Child Labor or Child Care? Harvard Business Review. https://hbr.org/1993/01/third-world-families-at-work-child-labor-or-child-care (Utolsó letöltés: 25/11/2016)

Póczik SZ., Fehér L. (2008): Nemzetközi migráció, nemzetközi kockázatok. Budapest: HVG-ORAC

Póczik SZ. (2011): Új népvándorlás : migráció a 21. században Afrika és Európa között. Pécs: Publikon

Kodolányi János Egyetem

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.

Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat