Jokó Lilla arról írt az egyetemi lapnak, hogy a másodéves nemzetközi tanulmányok és történelem szakos hallgatók Prof. Dr. Simándi Irén tanárnővel az Országgyűlési Könyvtárba látogattak: A biztonsági protokoll után beléphettünk a gyönyörű könyvtárba. Egy szűk, strapabíró, évtizedek óta, tökéletes állapotát megőrző, tölgyből készült lépcsőn vezettek fel minket egy kis előadóterembe, ahol régen könyvek százai foglaltak helyet. Először Szomor Ildikótól, a könytár Eu-szakreferensétől hallgattunk meg egy rendkívül összeszedett és érdekes előadást a könyvtár történetéről, gyűjtőköréről, az állomány kutathatóságáról. A könyvtár történetének utóbbi legérdekesebb eseménye, a 150. évforduló volt.
A könyvtár létrehozásáról az 1868-ban a hozott képviselőházi házszabály rendelkezett: „a Ház tagjainak használatára könyvtárt állít.” A könyvtár 1870-ben kezdte meg működését, amikor minden feltétel rendelkezésre állt. Több épületben működött először a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont a gyűjteménynek, majd a 1873-tól 1902-ig az Ybl Miklós tervei alapján épült Sándor utcai Régi Képviselőházban működött, és végül a Steindl Imre által tervezett új Országházban kapott végső elhelyezést.
Az Országgyűlési Könyvtár az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a modern kori egyetemes történelem és a magyar országgyűlés dokumentumait teljességgel gyűjti. Válogatva szerzi be, az újkori egyetemes történelem, a magyar történelem, a közgazdaság-, a szociológia, a filozófia és a statisztikatudomány kiadványait.
Különlegessé teszik a gyűjteményt a magyar és külföldi parlamentek törvényhozási dokumentumai mellett az ENSZ és az Európai Unió hivatalos kiadványai, valamint a szervezetekkel kapcsolatos szakirodalom. Az őrzés mellett ezeket a gyűjteményeket a könyvtár szolgáltatja a kutatók, az egyetemi hallgatók és minden érdeklődő számára. A könyvtár különleges gyűjteményét képezi a muzeális könyvek gyűjteménye, amely majdnem nyolcezer művet tartalmaz.
A könyvtár legrégibb muzeális könyve, Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma (Hármaskönyv). A könyvről megtudtuk, hogy II. Ulászló király bízta meg Werbőczy István országbírói ítélőmestert „az ország minden jogainak, törvényeinek, bevett és jóváhagyott szokásainak s rendeleteinek egybeszedésével, címekre és fejezetekre osztásával”.
Az elkészült munkát 1514-ben az országgyűlés tíz jogtudósából álló bizottság átvizsgálta. Miután megállapították annak helyességét, az 1514. évi LXIII. törvénycikkben határozták meg tartalmát, és a király is megerősítette. A Dózsa György – féle parasztfelkelés után megváltozott belpolitikai helyzet miatt a király által is jóváhagyott okmányra mégsem került pecsét, nem hirdették ki, így nem emelkedett törvényerőre. A király halála után Werbőczy 1517-ben Bécsben saját költségén kinyomtatta. A pecsét hiánya ellenére a Hármaskönyvet jogszabálygyűjteményként alkalmazták a bíróságokon, és később szokásjogként érvényesült. A magyar nyelvű fordítása 1565-ben jelent meg. Az Országgyűlési Könyvtár példánya 1997-ben egy New York-i árverésen bukkant fel, és a Művelődési Minisztérium a Microsoft Hungary támogatásával ajándékozta a gyűjteménynek.
A sajtógyűjteményben az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó, amely 1780-ban jelent meg. A könyvtár gyűjteményében megtalálható legkorábbi külföldi folyóirat a Historischer Mercurius, amely 1722-ben jelent meg Zürichben.
Az Országgyűlési Könyvtár Hungaricana gyűjteményében kapott helyet a Magyar Parlamenti Gyűjtemény több százezer oldalnyi digitalizált dokumentuma. A plenáris ülések szószerinti naplói, illetve az országgyűlési irományok 1861-től egészen 1990-ig, a képviselő- és felsőházi almanachok és lakáskönyvek 1884-től 1939-ig, míg a házszabályok, a költségvetés és a zárszámadás 1848-ig visszamenőleg kereshetők a portálon. A könyvtár által szolgáltatott digitális tartalmak között szintén fellelhetők a Magyar Királyság és Erdély 16-17. századi országgyűlési emlékei, valamint a kiegyezés és 1945 közötti időszak rendeleteit tartalmazó Magyarországi Rendeletek Tára is. A digitális könyvtárban szintén megtalálhatók a könyvtár által digitalizált hivatalos közlönyök, döntvénytárak, jogi és egyéb társadalomtudományi szakfolyóiratok, illetve jogi témájú monográfiák.
A Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT) projekt keretében 5272 kötetet digitalizáltak, összesen kétmillió oldal terjedelemben.
A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik egyebek mellett a másolatkészítés. Lehetőség van könyvtári dokumentumok fekete-fehér és színes másolására, A4-es és A3-as méretben. A másolatok papíralapú és digitális formában is rendelhetők. Az olvasók számára biztosított az önkiszolgáló másolatkészítés is.
A könyvtár tökéletes környezetet biztosít, kifogástalan forrásokkal kutatáshoz, tanuláshoz, szakdolgozatíráshoz. A nyugalom és csend, ami a könyvtárban uralkodik, hozzásegít a jó munkához. Köszönjük a könyvtár munkatársainak, vendégszeretetét és a hasznos információkat.
Forrás:https://www.parlament.hu/web/orszaggyulesi-konyvtar/?utm_campaign=redirect-www&utm_medium=webpage&utm_source=website-www (letöltés dátuma: 2022. 04. 12.)
Joko Lilla, nemzetközi tanulmányok szakos hallgató, II. évfolyam
