Három szakra kapta meg egyszerre az akkreditációt a Kodolányi János Egyetem. Az angollal, mint idegen nyelvvel kapcsolatos képzés kezdetektől jelen van az intézmény életében, hiszen az 1992-es indulással egyidőben megkezdődött az angol nyelvtanári képzés, ami később anglisztika szakká alakult. Ez az alapszak most kiegészülve két mesterszakkal további öt évre kapott jogosultságot.
Minderről Dr. habil. Kodó Krisztina tanszékvezetővel beszélgettem. Az anglisztika tanszék tanszékvezetője először a kezdetekre emlékezett vissza:
Visszamennék egészen 1992-ig, amikor a Kodolányi megalakult, mert az anglisztika képzés, illetve az akkori angol nyelvtanári képzés egyidőben indult a Kodolányival. Négyéves, rendkívül népszerű képzés volt Dr. Stephanides Éva vezetésével hosszú éveken keresztül. Ez alapozta meg tulajdonképpen az anglisztika képzést. Amikor jött a Bolognai folyamat, mi is beadtuk az anyagot akkreditáltatni, 2006-ban akkreditálták az anglisztika alapképzést, azaz a BA-t. Azzal tulajdonképpen meg is szűnt, illetve kifutott 2008-2009-re a nyelvtanári képzés.
Tulajdonképpen mi az alapvető különbség az angol nyelvtanári és az anglisztika képzés között?
Annyi egyszerűen, hogy a korábbi nyelvtanári diplomát adott, ez pedig „csak” egy bölcsész diplomát ad. Az anglisztika esetében hiányzik a tanári módszertani képzés, ami a négyéves nyelvtanári képzésben benne volt.
Megmaradt-e a nagy érdeklődés azt követően is, amikor immár anglisztika elnevezéssel bejött az angol bölcsész és kivonult a nyelvtanári képzés?
Föl kellett ezt építeni, hiszen kezdetben valóban lecsökkent a hallgatók száma, de mivel 2010-ig volt államilag finanszírozott hely, tulajdonképpen elég magas maradt a jelentkezők száma. Amikor aztán 2010-ben ezt elvették az intézménytől, akkor visszaesett a létszám.
2015-től vagy tanszékvezető. Hogyan tudtad megoldani ezeket a problémákat?
Az volt a legfontosabb, hogy a tanszéki kollégákból egy jó csapatot alakítsunk ki, hogy egy irányt képviselve, együtt rugalmasan tudjunk dolgozni. Ennek a csapatszellemnek a létrehozása sikerült, és egy idő elteltével közös célunkká vált a mesterszak létrehozása. Emlékszem, pár évvel ezelőtt egyik kolléganőmnek mondták a levelezős hallgatók, hogy mi nem is alapképzést tanítunk, merthogy az órák színvonala olyan, mint egy mesterképzésé. Az igaz, hogy nálunk magas színvonal van az alapképzésen is.
Akkor tehát a színvonalra építve jött a gondolat, hogy legyen mesterszakotok, és 2021-ben az egyetem vezetősége áldását adta a mesterszak tervre. Hogyan álltatok neki a munkának?
Én már 2015-től igyekeztem rávenni a menedzsmentet, hogy ezt engedélyezzék. Meg is történt 2021-ben és akkor úgy gondoltuk, illetve a menedzsment azt szorgalmazta, hogy ne a MAB felé adjuk be, hanem csináljuk egy nemzetközi szakot, ezzel nyitva a nemzetközi piacra. Akkor vetődött fel, hogy keressünk egy nemzetközi akkreditőr céget, így esett a választásunk a FIBAA-ra. Ez egy német akkreditőr cég, mely nemzetközi akkreditációt ad. Szerződést kötött az intézmény a FIBAA-val, megbeszéltük a feltételeket, arra nézvést, hogy nem csak egy szakot akkreditáltatnánk.
Egyszerre hármat, hiszen időszerűvé vált az alapszak akkreditálása is.
Úgy beszéltük meg, hogy az anglisztika alapképzés és az anglisztika mesterszak is kerüljön bele a csomagba, és ha már csináljuk – Hervainé Dr. szabó Gyöngyvér javaslatára – a fordító tolmács mesterszak is. Ez a csomag képezte a megállapodásunkat a FIBAA-val.
Egyébként mi a különbség, ha egy nemzetközi akkreditőr cég végzi el az akkreditációs előkészületeket vagy maga a MAB?
Teljesen más az elbírálási rendszer. Amit a MAB felé nyújtunk be, ott más szempontrendszer van, jóllehet hasonló szempontokat néznek, de mégis más. A nemzetközi akkreditáció sokkal inkább az uniós trendeket veszi figyelembe, a hangsúly a nemzetközi elvárásokon, a nemzetközi piacon való megfelelés lehetőségein van.
Nyilván a hazai felvételi kínálatban benne lesznek az új kodolányis szakok, de hogyan jut el a külföldi érdeklődökhöz, a nemzetközi felsőoktatási piacra a lehetőség híre?
Ebben a témában Dr. Hoffmann Orsolya nemzetközi rektorhelyettes és Horváti Éva, a külügyi iroda igazgatója a legjártasabb, nekik van a nemzetközi területen rutinjuk, ők látnak rá, hogy ezt hogyan is csináljuk. De a facebookon is elkezdjük promózni. A másik, ami nagyon fontos, hogy egy reklámanyagot eljuttassunk az alumninak. Akik anglisztika alapszakon végeztek korábban, őket érdekelni fogja. Ők nagyon fontos célközönségünk lehetnek, hiszen pont a végzős diákok mondogatják hosszú évek óta, hogy legyen mesterképzés. És most itt van.
Lényegesen nagyobb lesz a választék, hiszen az anglisztika alapszak mellett két mesterszak – anglisztika MA és fordító tolmács MA - közül is választhatnak a jelentkezők. A mesterszakok esetében mennyiben más a képzés, mennyiben adnak másfajta jogosítványokat a végzősöknek?
Nagyon eltérő a képzés. Az anglisztika mesterszak a „global english” téma köré van építve, ami nagyon új téma, ami igazából nincsen a magyar felsőoktatásban sehol egyelőre. Van ugyan egy-egy tantárgy, de konkrétan egy képzési csomagban, ahogyan mi összeraktuk, szerintem nem létezik a magyar felsőoktatásban, legalábbis az anglisztika képzésben. Ez egyedülálló, nagyon trendi, elrugaszkodtunk a hagyományos brit és amerikai vonaltól, és behoztuk a „global english”-t, a globális angol nyelvet, ami érinti Dél-Afrikát, Indiát, Nigériát, Új-Zélandot, Kanadát, az USA-t, az Egyesült Királyságot és még sorolhatnám. Tehát sokkal szélesebb vetületét mutatjuk be a mai angol nyelvnek, és ezzel nemcsak multidiszciplináris, hanem inter- és transzdiszciplináris a képzés. Bevonjuk a képzésbe a médiát, a művészeteket, az irodalmat, a nyelvészetet, az alkalmazott nyelvészetet, a business English-t tehát nagyon-nagyon széles körben vizsgáljuk az angol nyelvet, a mai angol nyelvnek a globális megjelenési formáját. Nem az a szemlélet, hogy a megfelelő nyelv az Egyesült Királyságban van, és csak az fogadható el. Ugyanúgy hiteles a dél-afrikai, indiai vagy a nigériai angol. A helyi kulturális variációk teszik tulajdonképpen ezeket a különböző globális trendeket sokkal izgalmasabbá.
Készültök már a doktori iskolára is?
Nagyon jó lenne, egy multi- és interdiszciplináris doktori iskoláról álmodunk. Már fölvetettük rektor úrnak többször, reméljük, hogy ez lehet a következő lépés.
Az anglisztika alapszakon végzettek jelentkeznek a tolmácsképző mesterszakra is. Mi a fordító és tolmács mesterszak különlegessége, mivel vonzza majd a jelentkezőket?
Az alapképzésünkön már van olyan, hogy fordítási gyakorlatok mindkét irányba, tehát a hallgatók belekóstolnak egy kicsit a szakszövegekkel való fordításba. Mindemellett a Kodolányin mi indítottuk el 2009-ben az első szakfordító szakirányú továbbképzést, utána lett országszerte a többi intézményben is ez a szak. Utána elindítottuk a tolmács szakirányú továbbképzést, tehát ezen a területen már eléggé bedolgoztuk magunkat, van tapasztalatunk, vannak nagyon jó szakembereink. A szakfordítói csak két féléves, a tolmácsképzés a szakirányú továbbképzésen féléves, tehát nagyon intenzív, gyors képzés. Itt viszont van négy félév, és attól függően, hogy ki milyen specializációt választ, fordító és tolmács mesterdiplomát kap. Ezzel már nagyon profi szinten megjelenhet a munkaerőpiacon fordítóként, tolmácsként is. Itt olyan szaktantárgyak vannak, mint fordításelmélet, tolmácsolás-elmélet, és behozunk gazdasági, jogi, társadalomtudományi területet, tehát nagyon komplex a képzés.
Idén szeptemberben elindul az anglisztika mesterszak, a fordító tolmács MA pedig 2024 szeptemberében indul. Mi a tudnivaló?
Mivel már kifutottunk a februári felvételiből, a pótfelvételi eljárásban hirdetjük meg az anglisztika mesterszakunkat. Fontos, hogy ez az információ minél több olyan diplomáshoz jusson el, aki anglisztika alapszakon végzett vagy nyelvtanári diplomája van. Bízunk benne, hogy minél szélesebb közönséghez jut el az információ és elindíthatjuk az anglisztika mester szakunkat a Kodolányi János Egyetemen.
Kép és szöveg: Virágh Ildikó
