Molnár Zoltán írása - történelem szak, III. évfolyam
Egy háborúzó ország hátországának mindenapjai
„Budapesti hétköznapok 1914 - A Nagy Háború hátországának életképei” címmel Budapest Főváros Levéltárában /BFL/ került megrendezésre az I.világháború centenáriumához kapcsolódó konferencia. Mindezt Budapest Főváros Levéltára, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete, és Múzeuma, valamint a Legenda Közművelődési Egyesület együttműködésének köszönhetően sikerült megvalósítani.
A konferencia témáját tekintve a hátország mindennapjaira koncentrált, abban kiemelt helyet foglalva a fővárosnak. Az előadók között találjuk Dr. Horváth J. Andrást, a Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezető-helyettesét, aki Budapesti életképek magániratok tükrében című előadását tartotta meg. A továbbiakban Dr. Ifj. Bertényi Iván, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének oktatójának „Az első világháborús magyarországi propaganda néhány jellegzetességéről” című előadását hallgathattuk meg. Ezt követte az Országos Széchenyi Könyvtár művészettörténészének, Katona Anikónak az előadása Plakátok a pesti utcán címmel. Az I. Szekció előadásait a Pécsi Tudományegyetem tanársegédje, Csibi Norbert zárta, Katolikus közélet és hitélet Budapesten az első világháború éveiben címmel. Hlbocsányi Norbert, a BFL levéltárosa volt a II. szekció első előadója, aki a háborús hadigazdaságot mutatta be, majd következett az ELTE doktorandusz hallgatójának, Maczó Ferencnek Háborúzó ország, koronázó főváros címmel megtartott előadása. A szekció előadásait a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, Balogh János Lowetinszky háborúja című prezentációjával zárta. A III. szekció első témája a Nagy Háború Budapestjével foglalkozott az ELTE doktorandusza, Bödők Gergely előadásában. Ezt követte Perczel Olivér levéltáros Szórakozás és Szórakoztatás Budapesten 1914-ben címmel megtartott előadása. A konferencia, záró előadását pedig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, Katona Csaba mutatta be Budapesti sörgyárak és a hadsereg kapcsolata címmel.
Dr. Ifj. Bertényi Ivánt előadásával kapcsolatosan kérdeztem. Első kérdésem a propaganda legfontosabb eszközeire irányult. Ezzel kapcsolatban a történész kiemelte a plakátok, a nyomtatott sajtó jelentőségét, a különböző képeslapokat, bélyegeket, valamint azt is, hogy ezek folyamatos cenzúra alatt álltak. A propaganda részét képezte a különböző jótékonysági tárgyak megvételére irányuló törekvés, az áldozatvállalási kedv előremozdítása. Úgymond elvárt kötelesség volt a háborút támogatni, ezeknek a jótékonysági tárgyaknak a megvételével, illetve a jobb módúaktól elvárható volt a ruhaneműk és ékszerek felajánlása. Aki nem szerette volna, hogy megbélyegezzék, valamilyen formában részt kellett vállalnia az áldozatvállalásban. Egyfajta hazafiság volt ez.
A következő kérdésem magára a célcsoportra irányult: kik számára készültek elsősorban ezek a propagandák. Bertényi Iván kiemelte, hogy elsősorban az iskolázott réteg meggyőzése volt a cél, hiszen ezek azok a csoportok, melyek hírolvasók, jól informáltak. Kérdésemre miszerint vidéken vagy a fővárosban ért át átütőbb sikert a propaganda, a történész kiemelte, hogy a háborús győzelembe vetett hit, a lelkesedés mindenképpen a városi népesség körében volt jobban megfigyelhető. A paraszti réteg dolgozott volna, a háborút ellenezte, illetve a Hadikölcsönöknek köszönhetően családok tömegei mentek tönkre. A továbbiakban arról kérdeztem az ismert történészt, hogy a háborús kudarcok és nehézségek hatására miként változott a propaganda. Bertényi Iván szerint az egész háborús propagandára jellemző volt mindvégig, hogy mi csak védekezzünk, minket támadtak meg, ez egy honvédő háború. Ugyanakkor az egyre nagyobb nehézségek hatására folyamatosan csökkent az adakozási kedv, IV. Károly (1916-1918) trónra lépését követően pedig egyre inkább eluralkodik a békevágy a propaganda eszközein is.
