Absztrakt

Cikk dátuma 2014. február. 03. | Tudomány
Absztrakt

Dr. Kundi Viktória

Fesztiválok városokra gyakorolt gazdasági és társadalmi-kulturális hatásainak elemzése - A győri Magyar Táncfesztivál és a Miskolci Operafesztivál példáján keresztül kutatási projekt elméleti eredményeinek rövid bemutatása

Bevezetés

Jelen absztrakt célja, hogy bemutassa 2013 júniusában elnyert Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíjam fő célkitűzéseit és legfőbb elméleti eredményeit.

A témaválasztás indoklása

A fesztiválok száma az utóbbi tíz évben hazánkban robbanásszerűen megnőtt, hatásuk a rendező város tekintetében nem elhanyagolható. Hatásuk a rendező városokra, régióra vitathatatlan, ugyanakkor hazánkban a róluk készített elemzések szinte kizárólag az üzleti eredményességre fókuszálnak. Ezzel szemben Nyugat-Európában és a tengerentúlon felismerték, hogy szükséges a fesztiválok gazdasági hatás mellett szükséges a társadalmi-kulturális hatások vizsgálatára is hangsúlyt fordítani, azokat területi dimenzióban értelmezni, hiszen a rendezvény visszahat a város gazdasági és társadalmi-kulturális  fejlődésére (erősödő turizmus, infrastruktúra fejlődése, parkolás gazdálkodás, növekvő foglalkoztatás, imázs hatás) és a helyi lakosság életminőségére egyaránt. Erőteljes fejlődésük indokolttá teszi gazdasági és társadalmi-kulturális hatásaik vizsgálatát, azonban a rendezők érdektelensége, a mérési nehézségek miatt az elemzések főként a gazdasági és üzleti eredményességre fókuszálnak. Emellett azonban szükséges lenne a társadalmi-kulturális hatások vizsgálatára nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen a fesztiválok, mint közösségi találkozási helyek, élményszerzési lehetőségek rövid, közép és hosszútávon is visszahatnak a helyi lakosság életminőségére.

 

A téma tudományos fontossága, újszerűsége

A kultúragazdaság a 90-es évekre a nyugati társadalmakban, mint jelentős városfejlesztési tényező hívta fel magára a figyelmet. Ennek intézményesülésével széles körben elterjedt a kultúra alapú városfejlesztés, mely a városok kulturális infrastruktúrájának bővítésével, a „soft”, azaz társadalmi és antropológiai fejlesztési tényezők középpontba állításával elősegíti az életminőség javulását, ezáltal a helyi lakosság életszínvonalának emelkedését, ösztönzi új iparágak és munkahelyek megjelenését, valamint turisztikai vonzerőt alakít ki. A városok kulturális turizmus terén elért eredményeinek egyik legfontosabb tényezője rendezvényeik területén érhető tetten. A turisták nagyobb tömegeit is fogadni képes események leginkább elterjedt típusai az úgynevezett tematikus fesztiválok, ünnepek, amelyek valamely, a város tradíciójához szorosan kapcsolódó témához kötődnek. (Michalkó – Rátz, 2005:135). Kevésbé ismert desztinációk esetében a fesztiválok katalizátorként is működhetnek, segíthetnek kevésbé ismert területek újjáélesztésében imázsuk erősítése és a turizmus fejlesztése által (Smith, 2009). A fesztiválok városfejlődésben betöltött szerepéről a 90-es évek óta intenzív és kritikus diskurzusok folynak és a sokat és sokszor hangoztatott negatív hatások ellenére a városok fejlődésében játszott szerepük nem csökken (Pachaly, 2008:16).

A fesztiválok vizsgálatának alapját általánosságban egy-egy rendezvény gazdasági, ezen belül is első sorban turisztikai vagy üzleti sikerességére fókuszált elemzések jelentik. A legátfogóbb tanulmányt Hunyadi és társai készítették 2006-ban, ám ezen kívül alig található olyan magyar szakirodalom, mely a fesztiválok tipizálásával, gazdasági elemzési módszereinek bemutatásával, társadalmi-kulturális hatáselemzéseivel foglalkozik. Ennek alapján tehát a téma mindenképpen újszerű, aktualitását adja emellett, hogy a kutatást megelőzően zajlott az Európa Kulturális Fővárosa projektév is hazánkban, továbbá a Magyar Turizmus Zrt. belföldi turizmus erősítését célzó stratégiája is, mely a hazai attrakciókat állítja középpontba. Ennek egyik alappillére a 2010-es Fesztiválok Éve tematikus év volt.

A fesztiválokat termékként elemezve a fejlődési görbén ma kiteljesedésüket élik. A fogalom átalakulása azonban sajnos ezt a folyamatot gátolhatja, hiszen a statisztikai besorolás értelmében a fesztivál ugyan kongresszusok és kereskedelmi vásárok közé tartozik, mégis ide sorolható a legegyszerűbb, művészi és ünnepélyes jelleget, kulturális tartalmat teljesen mellőző falunap is. Ugyanakkor a valódi kulturális tartalommal bíró események a rendező város életét a fesztivál társadalmi-kulturális és gazdasági hatásainak következtében jelentősen átalakíthatják.

 

A kutatás célja és a tervezett munkamódszer

Kutatásom fő célja a doktori értekezésemben lebonyolított vizsgálatok eredményeinek széleskörű publikálása, ismeretterjesztés. Az értekezés eredményeinek döntő hányada elméleti jellegű. A nemzetközi irodalom szintetizálásával sok, korábban itthon nem, vagy csak kevésbé ismert tudományos eredmény került feldolgozásra a fesztiválokkal, fesztiválturizmussal, valamint a fenti rendezvények gazdasági és társadalmi-kulturális hatásmérési lehetőségeivel kapcsolatban. Fő célom ezeknek tudományos körben történő ismertetése és a turizmuselméleti tananyagba történő integrálása a következők szerint:

szakkollégiumi kurzus indítása Fesztiválturizmus témakörben;

szakcikkek publikálása a hatásmérési módszerek alkalmazhatóságával kapcsolatban;

oktatási jegyzet szerkesztése az elméleti és a primer eredmények szintetizálásával;

Fesztiválturizmus szakszemináriumi kurzus indítása;

konferencia előadások tartása itthon és külföldön;

 

További célom, hogy az értekezés eredményeit alapul véve gazdasági és társadalmi-kulturális hatásvizsgálatokat tovább finomítsam, az általam kidolgozott modell segítségével. Erre a fesztiválok vezetőivel történt egyeztetésem alapján a jövőben vélhetően lehetőségem is lesz, hiszen a kapott eredmények az ő munkájukat is jelentősen segíthetik. E vizsgálatot doktori értekezésemhez képest területileg is kiterjesztem a releváns eredmények érdekében. Az eredményeket minden esetben össze kívánom vetni a hasonló nemzetközi mérések eredményeivel, hiszen módszertanilag, e vizsgálatok tekintetében, a Nyugat-európai országok már jelentősen előttünk járnak. Természetesen e vizsgálatok eredményeinek tudományos publikálása, szakmai megvitatása is a célok között szerepel.

 

Az eredmények jövőbeni hasznosítási lehetőségei

A fenti vizsgálat, valamint a publikációs tevékenység, előadások hozzájárulhatnak a napjainkban oly népszerű fesztiválok vizsgálatának ösztönzéséhez, további turisztikai vizsgálatokhoz. Segíthetik az állam és az önkormányzatok munkáját is a pályázati pénzek elosztásánál azáltal, hogy a pozitív gazdasági és társadalmi-kulturális hatásokkal bíró fesztiválok közt osszák szét a támogatási pénzeket, beszűkítve így az utat a haknirendezvények támogatása előtt.

Az eredmények hozzájárulnának a turizmuselméleti oktatás bővítéséhez, új ismeretanyag oktatásához, terjesztéséhez, mely innováció egy olyan dinamikusan fejlődő, és folyamatosan változó, új trendeket hozó tudományterület esetében, mint a turizmus, minden szempontból kiemelkedően fontos.

 

A kutatás főbb elméleti eredményei

A kutatás legfőbb eredményei döntően elméleti jellegűek, mely a nemzetközi szakirodalmak szintetizálása segítségével részben a hazai szakirodalmi háttér hiánypótlását jelentheti.

A számos európai fesztiváldefiníció ellenére elmondható, hogy az azokban szereplő alapismérvek ellenére bőven akad olyan jellemző, mely eltérő lehet a fesztiválok típusainak széles skálája miatt. Több hazai fesztiválokkal foglalkozó szakember véleménye szerint nem szükséges a fesztiválok „szűk” értelmezése és definiálása, mivel minden kulturális rendezvény pozitív értéket képvisel a helyi lakosság és az odalátogató turisták számára. Az ellenvélemény, hogy a túl tágra szabott fesztivál definíció a minőségi értékeket magukon nem viselő rendezvényeknek is utat enged, hozzájárulva a fesztivál szó „elkommerszesedéséhez”. Én az utóbbi álláspontot képviselem, hiszen az élményszerzési célból útnak induló turista fő célja, hogy a kulturális eseményeken minőségi értékátadásban, megismételhetetlen élményben lehessen része.

Fesztiválként így azokat a legalább egynapos, rendszeresen ismétlődő, ünnepélyes, gasztronómiai, sport, zenei, művészeti és összművészeti rendezvényeket értelmezhetők, melyek egyszeriek és megismételhetetlenek. Programkínálatukban nem kizárólagosan ingyenes, hanem jegyáras előadások is megjelennek. Helyszínüket tekintve egyaránt lehetnek szabadtéri- vagy fedett helyen bonyolított rendezvények. Jellemzi őket a kultúra egy szeletének élményszerzéssel párosuló bemutatása, ezen értékek átadása. Témájuk kapcsolódik a rendező város, terület adottságaihoz, kultúrájának szerves részét képezi. Szervezőjük egyaránt lehet magánszemély, cég, vállalkozás, önkormányzat illetve alapítvány (Kundi 2013).

A fesztiválturista kulturális motivációval indul útnak, fő célja, hogy élményszerzéssel párosuló kultúraátadásban legyen része. Költési struktúrájában elsődleges a rendezvényjegy megvásárlása, melyet a lakóhelyén kívüli szállás és vendéglátó szolgáltatás igénybevétele követ. A kulturális turizmusban részt vevő turistához képest nem minden esetben igaz rá, hogy elsődlegesen magas minőségű szolgáltatásokat preferál (pl. sportfesztiválok, Sziget Fesztivál, stb.) (Kundi 2013).

A kultúra városfejlődésben betöltött szerepének jelentősége a korábbiakban meghatározott okok alapján vitathatatlan, azonban az utóbbi évtizedekben e fejlesztési tényezőn belül is a fesztiválokra helyeződött a hangsúly, mely az elmaradott gazdasági struktúrájú városokban, valamint a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása során játszik kiemelten fontos szerepet. A fesztiválok a kulturális turizmus részeként városias jelleget öltenek. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a három terület (városi, kulturális és fesztiválturizmus) önállóan, egymástól függetlenül is prosperálhat. A fentiek alapján a kulturális turizmus, a városi turizmus, a fesztiválturizmust egymás részeként, de önálló turisztika termékként egyaránt értelmezhetőek.

 

A fesztiválok, mint sajátos nyilvánosságformák számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, így a várospolitika számára demonstratív célok megfogalmazásán keresztül elősegítik egy város dinamizálását, hozzájárulnak a rendező desztináció hírnevének öregbítéséhez – siker esetén a városvezetés hírnevének öregbítéséhez – egyaránt. Fő jelentőségük azonban ökológiai jellegű, vagyis az új fejlődési lehetőségek kialakításával a befektetők figyelmének felhívása, állami szubvenciók és turisták vonzása az adott térségbe, ezáltal piacok és munkahelyek kialakítása (Häusserman, 1993 alapján Szíjártó, 2004).

A városvezetők számára a fesztiválturizmus első sorban azon terek esetében jelenthet komoly kitörési pontot, melyek gazdasági struktúraváltás, a munkahelyek létszámának csökkenése, illetőleg az elköltözések miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ennek alapját képezi, hogy a megoldásként megrendezni kívánt esemény által a közösségi összefogás hatékony kommunikáció mellett elősegíthető, ez pedig hozzájárul a város különlegességének megfogalmazásához.

Az önkormányzatok egyre gyakrabban fordulnak a fesztiválok felé a turizmus népszerűsítése céljából, valamint a regionális turisztikai ügynökségek turizmusfejlesztési stratégiáiba is egyre gyakrabban kerülnek bele események, attrakciók, kiállítások (Getz, 1989 hivatkozza Walo – Bull – Breen, 1996). A fesztiválok jelentős szerepet töltenek be nemzeti és helyi szinten egyaránt, hiszen javítják az imázst, gazdasági hatást generálnak, turisztikai vonzerők, segítenek a szezonalitás leküzdésében, hozzájárulnak a helyi gazdaság és közösség fejlődésében és erősítik a legfontosabb gazdasági szektorokat (Raj, 2003).

Szervezésük fő célja napjainkban tehát, hogy hozzájáruljanak az adott célterület gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődéséhez. A fesztiválszervezők történeti és kulturális értékeket használva igyekeznek olyan, többnyire éves gyakorisággal rendezvényeket létrehozni, melyek látogatókat vonzanak és hozzájárulnak az adott desztináció pozitív imázsához (Kundi 2013).

A kulturális fesztiválok erőteljes hazai támogatása annak köszönhető, hogy egyre inkább erősödő turisztikai trenddé válik a magas minőségű kultúra fogyasztása, mely egyfajta életstílus trendként is értelmezhető. A társasági együttlét során megszerezhető élmények egyik, ha nem legdominánsabb forrása a fesztiválokon való részvétel, melynek során a fesztivállátogatók saját autentikus élmény-igényük kielégítésére törekednek (Rátz, 2010 prezentációja alapján). A kulturális fesztiválokat meghatározza, hogy a turista mennyire tud a fesztivál „részévé” válni, mekkora dózisban részesül az élményből. A kulturális fesztiválok minden fajtája a kreativitás, a minőség kifejezőeszköze.

 

Összefoglalás

A fesztiválok, mint önálló turisztikai termékek önmagukban életképesek, de turisztikai célokat egyéb kapcsolódó szolgáltatás nélkül nem szolgálnak. Jellegüket tekintve az adatok alapján elmondható, hogy mind nemzetközi, mind hazai aspektusból a legjelentősebbnek a művészeti, gasztronómiai és könnyűzenei események tekinthetőek. Előbbi kettő a hazai tradíciót, hagyományokat (magyar opera, magyar zene, magyar kultúra, hazai ízek), míg utóbbi a turisztikai trendeknek megfelelve egyfajta életérzést közvetít a részt vevők számára.

A fesztiválturizmus sikeressége csak úgy érhető el, ha egyértelmű fejlesztési irányelvek mentén, a turisztikai kooperációk kialakításával, koordinált, szervezett munkával tudatosan fejlesztik őket a jövőben.

                                                             

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

 

Irodalomjegyzék

Häussermann, H. – W. Siebel (hrsg.) (1993): Festivalisierung der Stadtpolitik, In: Leviathan. Sonderheft 13.

Kundi, V. (2013): Fesztiválok városokra gyakorolt gazdasági és társadalmi-kulturális hatásai – A győri Magyar Táncfesztivál és a Miskolci Operafesztivál példáján keresztül, Doktori Értekezés, Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr – letölthető:

http://rgdi.sze.hu/images/RGDI/honlapelemei/fokozatszerzesi_anyagok/kundi_viktoria_vegleges_disszertacio.pdf

Michalkó, G. – Rátz, T. (2005): A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai, In: Enyedi, Gy. – Keresztély, K. (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága; MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 123-141.

Pachaly, C. (2008): Kulturhauptstadt Europas Ruhr 2010 – Ein Festival als Instrument der Stadtentwicklung, Institut für Stadt- und Regionalplanung, Berlin 2008, pp. 16-23.

Raj, R. (2003): The impact of Festivals on Cultural Tourism, „The 2nd DeHann Tourism Management Conference”, Nottingham: December 16th 2003, Letöltve: http://www.linkbc.ca/torc/downs1/TheImpactOfFestivalsOnCulturalTourism.pdf, 2010. szeptember 03.

Rátz, T. (2010): Élmények, fesztiválok, turizmus – prezentáció, Fesztiválok Éve 2010 Szakmai Konferencia

Smith, M. (2009): Fesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok, In: Turizmus Bulletin, XIII. évf. 3. szám, Budapest, pp. 23-27.

Szíjártó, Zs. (2004): Színpad és kulissza: a városi nyilvánosság átstruktúrálódása, Magyar Tudomány, 2004/10. szám, Letöltve: http://www.matud.iif.hu/04okt/013.html, 2009. február 16.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat