A KJE harmadéves kommunikáció- és médiaszakos hallgatói, Marks Lili, Czipó Vivien és Horváth Attila Bence a magyar tudományos sikerekről, oltásellenességről, az mRNS alapú vakcinákról beszélgettek Karikó Katalin Nobel-díja kapcsán az egyetem rádióstúdiójában. Karikó Katalin biokémikus első magyar nőként kapta meg a rangos elismerést fiziológiai és orvostudományi kategóriában.
M.L.: Nagy büszkeséget éreztem Karikó Katalin elismerése kapcsán, hiszen magyar nő korábban nem kapott Nobel-díjat. Viszont a cikkek alatt meglepődve láttam, hogy a sok like és szív mellett, sok a „dühös” reakció is. Feltételezem, hogy ők oltásellenesek, de felmerül bennem a kérdés, hogy nem tudnák ezt a nézetüket félretenni és örülni annak, hogy egy magyar ember Nobel díjat kap? Mi a véleményetek erről?
H.A.B.: Szerintem a valami iránt érzett gyűlölet és nemakarás - ebben az esetben az oltás témaköre- el tudja vakítani az embereket. Nem tudják a jót szem előtt tartani, és sajnos sokan vannak, akik negatívan gondolnak minden olyan hírre, ami Magyarországról vagy magyarokról szól. Ők azok, akik elkezdtek dühítő fejeket rakni a posztok alá.
C.V.: A Covid is egy nagyon feszült időszak volt. Emlékszem, hogy az emberek egy része teljes pánikban volt, egy másik részük pedig szinte tagadta még a vírus létezését is. Nagyon sokan voltak oltásellenesek, sokan közülük különböző összeesküvés-elméleteket találtak ki, mint például, hogy az oltások nem meggyógyítani, hanem megfertőzni akarnak minket és hasonlók. Ennek a hírnek néhányan nem azt az oldalát fogták meg, hogy Karikó Katalin mekkora sikert ért el, amire büszkének kéne lennünk, hanem mintha végig sem olvasták volna a cikkeket, rögtön a negatív, oltásellenes véleményükről kezdtek fröcsögni.
M.L.: Érdekes mert, szerintem a magyarokban nagyon erős a hazaszeretet, mégis most ezt valahogy nem érzékeltem.
C. V.: Én úgy gondolom, hogy ha fociról vagy bármilyen más sportról van szó, amiben a magyar válogatott tagja szerepelnek, az összehozza az embereket. Egy emberként szurkolunk nekik, büszkék vagyunk rájuk. Akkor ténylegesen előjön belőlünk a hazaszeretet. Viszont sok más esetben negatívan tekintünk a magyarokat érintő hírekre, és előjön a „Magyarországon minden rossz” mentalitás. Nagyok a szélőségek itthon.
H.A.B.: Azt is figyelembe kell venni, hogy legtöbbször, amiket látunk negatív kommentek és reakciók, az csak a hangos kisebbség. Ha személyesen beszélgetnénk emberekkel a Nobel-díjas Karikó Katalinról, akkor biztosan nem egyből szidni kezdenék, hanem elismernék a hatalmas tudását.
M.L.: Ami egyébként még érdekesség, hogy Karikó Katalin is szegedi, csak úgy mint, Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezéséért kapott Nobel-díjat 1937-ben. Viszont egyikük sem Magyarországon kutatott. Sőt, 2002 óta nem is kapott magyar állampolgár Nobel-díjat. Akkor Kertész Imrének az irodalmi Nobel-díjat ítélték oda. Vajon miért külföldön tevékenykednek a magyar zsenik?
C.V.: Szerintem pénzhiány miatt. Feltételezem, hogy nem kapott Karikó Katalin kellő támogatást a kutatásaira, ezért kénytelen volt más helyet keresni, ahol megfelelően támogatják.
H.A.B.: Valószínű az is gond volt, hogy akkoriban, a kétezres évek elején nem vették komolyan a kutatásait. 2005-ben kezdte el társával, Drew Weismannal az mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését. A kutatások eredménye a géntechnológiájával módosított vakcina, amelyet olyan betegségek gyógyításában is szeretnének majd alkalmazni, mint például a rák. Szent-Györgyi Albert viszont a Nobel-díját Szegeden végzett kutatásai idején kapta. A C-vitamint a híres szegedi paprika segítségével fedezte fel, aztán politikai okok miatt kellett elhagynia az országot. Sok más magyar származású Nobel-díjasunk is van, akik nem itthon kutattak, például Gábor Dénes, Lénárd Fülöp vagy Békési György.
M.L.: Ritka, hogy magyar állampolgárként kapunk Nobel-díjat, ugyanakkor nagyon sok korszakalkotó felfedezés köthető magyar származású tudóshoz. Visszatérve Karikó Katalinra, évtizedek óta kutatja az mRNS technológiát azért, hogy a rákra és más súlyos megbetegedésekre gyógymódot találhasson. A 2020-as évek meghatározó sikere, a Covid oltás kifejlesztése is az ő nevéhez köthető. Bár az oltásellenesek szkeptikusak ezzel kapcsolatban, tartanak jövőben kialakulható mellékhatásoktól. Reméljük, hogy ezek nem valós félelmek, és nem többek összeesküvés elméleteknél.
C. V.: Szerintem itt a legnagyobb probléma az volt, hogy hiába kutatott Karikó Katalin régóta, a tudományok iránt nem érdeklődő emberek semmit nem tudtak róla. A koronavírus kapcsán viszont, akarva-akaratlanul tudomást szereztünk az mRNS technológiáról és az oldásokról. És mivel nem voltak korábbi ismereteink, a legtöbb embernek ijesztően új volt az oltás, úgy érezték, hogy itt a semmiből fejlesztettek ki nagyon rövid idő alatt egy vakcinát.
M.L.: Szerintem kommunikációs hiba volt ez. Karikó Katalin nevét így az oltások kapcsán ismertük meg elsősorban, nem pedig a rák ellen végzett kuktásai kapcsán. Nagyon reméljük azonban, hogy egy öt-tíz éven belül olyan áttörést ér majd el ezen a területen is, amiért esetleg egy újabb Nobel-díjat is elnyerhet.
