Az asztanai expo a megújuló energiák témája köré szerveződik
Magasrangú vendége volt a Kodolányi János Főiskolának: Nurbakh Rustemov, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövete látogatott a Budapesti Oktatási Központba. Több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza a főiskola kazah oktatási kapcsolata, az intézmény 2003-ban vette fel a kapcsolatot az első kazah partnerintézménnyel, az Al-Farabi Egyetemmel; az együttműködés folyamatosan bővül, Nurbakh Rustemov is immár negyedik alkalommal látogatott el a KJF-re.
A nagykövetet Dr. Hoffmann Orsolya nemzetközi rektorhelyettes és Dr. Zachar Péter Krisztián, a KJF Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszékének tanszékvezetője köszöntötte.
A program részeként a nagykövet előadást tartott a negyedik emeleti nagyelőadóban a kodolányis hallgatóknak. Előadásának központi témája volt az EXPO 2017, amelyet a kazah fővárosban, Astana-ban rendeznek meg. Az asztanai expo, amely a megújuló energiák témája köré szerveződik, az első világkiállítás lesz Közép-Ázsiában. Három hónapig - júniustól szeptemberig - tart majd, a szervezők több mint száz ország részvételére számítanak, és legalább ötmillió vendéget várnak. A nagyszabású rendezvényen egyébként hazánk is részt vesz kiállítóként.
A világkiállítás témaválasztása felgyorsíthatja a megújuló energiák térnyerését az országban, az olajkitermelő energetikai hatalom, az első számú uránbányász ország újabb, az innovációra, a modern technológiákra építő oldalát is megmutathatja.
Nurbakh Rustemov a közép-ázsiai ország felsőoktatásáról szólva elmondta, új perspektívát jelent hazánkhoz fűződő kapcsolataikban, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nagy számban fogadnak kazah diákokat. A KJF-et az utóbbi évek csereprogramjai keretében több mint száz kazah diák és tanár kereste fel, és ezt a számot növelni kívánják.
Nurbakh Rustemov kiemelte, jó a kapcsolat a KJF és a nagykövetség között, ahogyan Magyarország is egyike Kazahsztán legmegbecsültebb partnereinek, nem utolsó sorban a közös történelmi és kulturális gyökerek okán.
A közös történelemre vonatkozó hivatkozások egyik alapja az, hogy a legenda szerint Attila hun birodalma a mai Kazahsztán területét is magában foglalta. Időszámításunk első évezredében Közép-Ázsia sztyeppei zónájában virágzott a nomád szkíta-szaka civilizáció, amelynek emlékei napjainkig fennmaradtak.
A következő századokban a mai Kazahsztán területén alakult meg az a hatalmas hun államalakulat, amelynek óriási hatása volt a kor geopolitikai térképére.
A hunok legkorábbi utódai a türkök voltak, akik néhány hatalmas államalakulatot – kaganátust – alapítottak, amelyek a Sárga-tengertől a Fekete-tengerig terjedtek ki.
Egyébként ezeken a területeken keresztül haladt a nevezetes karavánút, az úgynevezett Selyemút, amely összekötötte Kínát Bizánccal.
Mindemellett tudományos kutatások is igyekeznek alátámasztani a „közös gyökereket”: Mándoky (Kongur) István, az 1992-ben elhunyt turkológus szerint kimutatható nyelvi és törzsi rokonság volt a magyarországi kunok és a Kazahsztán észak-keleti részén élő „madjar” törzs között. Mándokyról egyébként utcát és iskolát is elneveztek Almatiban, Kazahsztán legnagyobb és egyik legfontosabb városában.
A nagykövet szólt arról is, hogy a világ kilencedik legnagyobb országaként szeretnék elérni, hogy ismertebbek legyenek, hiszen az ásványi kincsekben gazdag, rohamosan fejlődő országuk a külföldi turistákat különleges természeti szépségekkel és kulturális értékekkel várja.
Az előadást követően filmbemutatóra került sor, amely részleteiben elénk tárta Kazahsztán történelmét és jelenét.
Kép és szöveg: Virágh Ildikó
